iliii Ml vM\ I'll!!! QL6 71 .A65 * FOR THE PEOPLE FOR EDVCATION FOR SCIENCE LIBRARY OF THE AMERICAN MUSEUM OF NATURAL HISTORY /_ ÍV ^ AQUILA. 1 A MAGYAR ORXITHOLOGIAI KÖZPONT FOLYÓIRATA. PERIODICAL OF ORNITHOLOGY. * JOURNAL POUR ORNITHOLOGIE. ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE. SZERK. — REDACT. HERMAN OTTO. JAHRGANG lY. ÉVFOLYAM 1897. CUM TAB. 1 COLORATA, ET ICOXIBUS NON COLORATIS. BUDAPEST. A MAGYAR ORNITHOLOGI AI KÖZPONT KIADVÁNYA. 1897. .m fRANKLIN-TÍRSULAI «fOMDÁJ«. TARTALO^I. — INHALT. Hegyfoky K. a váudor madarak megérkezési adatainak ingadozása .__ TscHusi, V. A fürjről (Coturnix cotumix auct.) és annak alakjairól _„ ._. ... ___ ... ... ... Herman 0. Francziaország és a madárvonulás ... Gaal G. a madárvonulás Magyarországon az 1 896. év tavaszán... ... ... ... ... CsóKGEY T. Falco sacer Brisson 17(10. (Petényi S. J. hagyatékából feldolgozva) ; sziues táb- lával... ... ... ... ... ... M. Ü. K. — U. D. G. Egy érdekes levél a Száva partjáról ... ... Hebm.vn 0. A mimikrizmusról ._ .. ... ... ._ GzYNK E. Az nrali biigoly (Síjrnmm Uralcnsc, Puli.) Ertl G. Nidologia et Oologia ... ... ... ... ... Herman ü. Csehország vonulási adatainak bírálata ... Hegyfoky K. A chehországi madárvonulásról ... ... Dr. Palacky. a madarak vándorlása ... ... ... ... Herman 0. Északnémetország madárvonulásának jelen- legi sarkpontja... ... . . ... ... ... CzYNK E. A kígyász-ölyv (Circaelníf íjalUrus L.) ... S)ie Sd;iuantunrt ber iluflaíicn über Die 3ln= fünft ber ;-^uguügel ... .... ... ... ... I ^emerfungen über bie 2öad)teí (Coturnix coturnix auct.) unb ií)re g-otmen 37 La France et la migration des Oiseaux 39 Ser SLÍogeljug in Ungarn roii^renb beâ %x\ú^- iaíjrs 18!)(). ... ... ... ... .-. ... 44 Falco sacer Brissou 1760. (3lu6 bem í)anb= îd^riftl. 9íací;taííe S- ©• ^etényi'e); mit 1 col. 2af. ... ... ... ... ... ... 105 (Sin intcreffanter î^rief auS ber Sat)e=©egenb 140 lieber ben l'cimitri'ämus -. ... ... ... 14-6 2iie llraleute (Sijrniurn LJralense, Pali.) 150 ... -- ... --- 155 Siccenfion ber 3i'flâi"iten aus 33öl)mcn ... 192 Heber ben i^ogeljug in 33i3£)men 198 La migration des oiseaux ... ... ... ... 213 S)er gegenmärtige Slngeípuntt für ben58ogel^ug inÜíorb-IDeutidilanb... ... ... ... ...230 2)er Sdjlangenbuffarb (Circaetua gallicuít L.) 254 Herman 0. RZEHAK E. Chernél I. M. O.K. — U Chernél J. Rzehak E. « « Grunack a. Dr. Krammer Kisebb közlések : A vonuló madarak érkezési idejére vonat- kozó ingadozások. A vonuló madarak megérkezésének normális napja Oslavan környékén Morvaországban. Megjegyzések az úgynevezett «eltévedt köl- tözködő» madárfajokról ... ... ... D.ß. Füsti fecske (Hirundo j-itsíicaj Württem- bergben . ... ... ... ... ... ... ... « « Reliquice ornithologicce ... ... ... ... « « A perbeuyiki szalonkavadászatok.. « « Asia accipitrinus.. ... ... ... ... ... A biológiai jegyek használatáról ... ... ... Jegyzetek Morvaország Lundenburg-vidéki vonuló madarainak 1 896. évi tavaszi meg- érkezéséről ... ... ... ... ... ... Fenologiai megfigyelések Troppau vidékéről 1896 tavaszán ... ... ... ... ... A hópinty — Mffntifrivgilla nivalis L. — mint fészkelő madár Erdélyben ... ... N. Egy fehér //irM/iiiü }'((sí/c« L. ... ... ... kleinere 9JIittctltingcit : 2;ie SdjUHiníung ber eingaben über bie 3ln^ funft5=,3eiten ber SiHPÖgel ... ... ... 159 S'cr ^Kûrnuil Slntunftèlag ber ^ufloügel für bie Umgebung von Cslaoan in Sliätjren ... 159 ÎBemerfungcn über bie fogenannten «Srr= gftfte» ... ... ... ... ... ... ... Sie 3iaud)id)roalbe (Hinmdo rustica) in iiSürttemberg ... ... ... ... ... ... Sie Sd^nepfenjagb in ^serbemjif ... ... ... lieber bie SlnmenPung ber bio[ogifd)en Seiten Uïoti^cn über bie áliűuuft einiger „Suguögel in ber Umgebung uon Sunbenburg in 3)îa[)ren im Arülijaljr 1896 ... ... ... ... ... ^li[)iinologiid)e 'üeobadjtungen ouë ber Umge= bung non ìroppau im 5rul)i'it}ï 1896 Ser ®d)nee= ober Steinfinf — Montifringilla nivalisL. — ale ììrutuogel in Siebenbürgen (Sine roeijse Uinmdn ruMico L. ... ... ... 161 163 165 170 171 260 261 264 264 267 Intézeti ügyek : Sii)tititt0 'ilngclcgenljcitcn : H. 0. 0. í^. rj megfigyelő hálózatok _ __. __, __„ _.. H. 0. D. §. Dr. Almásy György ..„ „_ ___ __ .__ M. O.K. — U. D.S. Egy pülautás a M. 0. K. múltjára és jele- nére... « « « — « « Sharpé E. B. levele., ._. ... ... .__ « « « — « « « Personalia ... ... ... ... _.. ... « • « — « « « Nekrolog. _ A Magyar Ürnithologiai központhoz érkezett nyomtatványok jegyzéke : Ajándékok ... ... Cserepéldányok M.Ü.K. — U.C. (Ì. Dr. Almásy György ... ... « « « — « « (1 Dr. Floericke Curt ._. ... ... ___ K « « — « « « Változások a személyzetben « « « — « « (I Magyarország hasznos és káros madarai- ról ... ... ... ... ... « (. « — « (I « Az intézet gyűjteményei ... 9icue ÍH'clHid)tuiui6nc§c ... _ ... 3)r. ©eorg v. SUimifi) ._, Gin Slid auf bie 3>erç\aiigenl)ett unb ©egcn= uHirt ber U. D. 6. ... ... ... ... ... ©in iìvicf oon di. 33. 2i)arpe ... ... ... ... ... ... — ... ... _-_ ... 185, 172 173 170 184 275 187 Sin bie Ungavifd)e Drnit[)oIogiìa)e Centrale eingelangte icdjriften : ©efdienfe. .. ... ... ... . Tnuid)=6ren)pli-ire ... ... ... ®v. ©eovg Ü. Sltmiifi) ... S)r. 6urt (S-ioeride ... ... ... . . . iseriinbevungen ini "^verfonalftanbe ... ®a(5 SSevl über bie niiÇlidicn unb fd)äblid)en ípögel Ungarnâ... — ... ... . Sammlungen bee ^nftituteS 8!l ,28! Ol , 283 20!) 26!) 270 Jen 270 271 Irodalom : Literatur : M. 0. K. — U. 0. 6. Naumanns Naturgeschichte der Vögel Deutschlands ... Index avium alpliabeticu.s ... ... ... ... ... ... ... ... Errata ... ... .._ ... 280 288 AQUILA. In fxcí'lsit fuj'tl lìiiliini Retjind aoitim .... A MAGYAR MADÁRTAN KÖZPONTI FOLYÓIRATA. PEKIODICAL OF ORNITHOLOGY. JOUKNAI, POUR L'ORNITHOLOGIE. ZEITSCHRIFT FÜR ORNITHOLOGIE. EniTEli BY THE HUNGARIAN CENTRAL-BUREAU PUBLUÌ PAR LE BUREAU CENTRAL POUR UliGAN DES UNGARISCHEN CENTRALBUREAUS FOR ORNITHOLOGICAL OBSI'SVATIONS. LES OBSERVATIONS ORNITHOLOGIQÜES. FÜR ORNIÏH. BEOBACHTUNGEN. Nr. 1.2.3. sz.— 1897. Jun. 15. Budapest, N.-Miizeuin. Évfolyam IV. Jahrgang A vándormadarak megérkezési adatainak inga- dozása. Irta : Hegyfokt K\bos. Miként a meteorológiában, az avipbanologiá- bau is fonto.s szerepet játszik az adatok ingado- dása. Hivatkozik erre Herman Ottó is, midőn MiDDENDORFF megérkezési adatait Helleuorm-, Eeo-, Kannaküll-és Dorpatból közli. «Az egyetlen megjegyzés — úgymond — melylyel ez ép oly pontos, mint lelkiismeretes tájékoztatást kisérni bátorkodom, az, hogy az ingadozás akkor is megvan, ha emberileg legpontosabban jegyez- zük a legelső megjelenést s az okoknak kipu- hatolása elsőrendű feladata a költözködés tanul- mányozásának».^ Midőn a meteorológusok ingadozásról, pél- dául a hőmérséklet absolut ingadozásáról be- szélnek, tisztában vannak avval, hogj' e meny- nyiség meghatározása annál biztosabb, minél hosszabb s meg nem szakított időszakból szár- mazó adatokra támaszkodhatnak. Az ornitholo- gusok, úgy látszik, erre valami nagy súlyt nem fektetnek. Legalább Herman Ottó ^ nem, mivel Hellenorm 13 madárfajú adatait minden skru- pulus nélkül összeveti a Köslinben történt föl- jegyzésekkel ; pedig Hellenormban a legrövidebb időszak (La)dus collurio-ná\) csak 9, s a leg- hosszabb 27 évre (Mofacilla alba nál) vonat- kozik, holott a köslini sorozatok^ többnyire 39 évet ölelnek fel. ' Aquila I. 30. 1. Erre majd visszatérek. H. O. Lásd: Kisebb közlések. - Nagyon óhajtandó, hogy a köslini feljegyzések is az Aqnilában bemutatva legyenek, legalább rövid kritika kiséretében. Aquila. IV. 5i£ .^djUtanlumg bev Angaben über Öíc ^nhunft ber ^ugbögel. 23on Safob óegíjfofi;. ©0, luic in ber 3)2etoovolocjíe, fpielt and) in bor 3íüip[jaiuiloc3Ít' bio '3d)uianfuiui ber 3(iic(aben eine íicbeiiteiibe íKoUc. .ßierauf beruft fiel) and) Dito germon, ale er bie ®aten 9)libbenborf über bie îlnfunft in §elleiionn, Î-Heo, ilîanafiill nnb Torpat mittljeiit. «Xk einjifle Semcrfniiß — fo fpridit er — lueid^e ic^ mir ber ebenfo pnnftlidjen, une 9eunííení)aften Drientirung íieijufüijen erlaube, ift bie, bafe bie ©djuianf uitg aud) bann üorbanben ift, wenn man mit inenfdjonmööUdjft (U'ofeer ©enauigfeit bie erfte Slnfunft oerjeidjuet, unb eè ift bie (Srforfd)un9 ber Urfadjen in er ft er Sinic Stufgabe beê ©tubiuniô ber ÏÏÎigration.»! 9Beun bie íJíeteorologen non ©djioanfungen, beifpieiôiueife non ber abfoíuteu Sd^iuaiifung ber ÍTeniperatiir fpredjen, finb fie im .*i\[aren bartíber, bnß bie í3oftimmung biefer &xö^e befto fidjerer ift, je metír fie fid; auf Slugaben auö uinfo íaiujeren unì) unnntcrbrodienen Zeiträumen ju ftütjeii oer; mögen. 2)ie Drnitboíogen fd)einen barauf fein be= fonbereê P5eu)id)t jn (egeii. ÍÖenigfíene feineá Dtto pennán,! roeil er of)ne jegíidjeu ©frupet feine Síugaben über 13 ä>ogelarten doh .'őeflenorm mit ben ju Kösliu geiuad)teii áíufacid;nungen oer^ gleicht, obiuoí)t fic^ in ^eűenorm ber fürjefte 3eít= raum (über Lantus coUurio) tun- auf 9 'i^aí)ve, unb ber (äugfte (über Motacilla alba) auf 27 '^ai)ïc erftreát, bie ^öeliner 9ieiljenfolgen^ Ijingegen meiftenô 39 ^aí)u umfaffen. ' aiquila I, ©. 30. gài luerbe hierauf jurüdtommen. ,0. §. Siefie: Sileincre i)iitt|eilungen. - ®â ift íeí)r roünídjenámertl), bafi bie Röalinet 3tufi äetciinungen auäj in ber «ìlquiln» aiigcfiiíjrt irerben, lueniijftciis in Segteituug einer furjen iuitif ! 1 .i-l' IIa a meteorológiában a hőmérséklet absolut ingadozásáról van szó, az összehasonlításra al- kalmas, teljesen megbizható mennyiséggel csak akkor rendelkezünk, ha azt két vagy több helyre vonatkozólag ugyanabból az időszakból szá- mítjuk ki. Ha azt mondanám, hogy a hőmérsék- let absolut ingadozása (a maximalis és mini- malis hőfok között levő különbség) Budapesten 54-6, Szegeden pedig G3-2 fokot tesz, lígy vajmi keveset mondottam. Többet ér két adatom, ha azt mondom, hogy Budapesten 3^ (18r)(i— 1878), Szegeden pedig 14 (187!)— 1892) év alatt bizo- nyul az ingadozás akkorának. De hát össze- hasonlítható-e ezen két mennyiség? Nem; mivel nem egyidejű időszakra vonatkozik. Ámde ha azt mondom, hogy ugyanakkor, midőn a hő- mérséklet ingadozása Szegeden (1879 — 1892) 63-2 fokot tett, Budapesten 57-(> fokúnak bizo- nyult, úgy biztosra vehetem, hogy Szegeden általában véve nagyobb a hőmérséklet absolut ingadozása, mint Budapesten. Az l879/8Ü-ik évi tél, jelesen az 1879-ik évi deczember, Európa közepén szokatlan hideg volt. Ha a hőmérséklet absolut ingadozásának fel- tüntetésénél ezen egy évet elhagynók, a valónak meg nem felelő mennyiséget kapnánk. Ép úgy lenne a dolog, ha az egyik állomáson ebben az évben fel-, a másikon pedig fel nem jegyezték volna azt a phänomenalis hideg hőfokot. A meg- szakított sorozatoknak okvetlenül kisebb értékök van, mint a teljeseknek. Minthogy pedig a hő- mérséklet a madarak vonulásánál is szei-epet játszik, a megszakított aviphänologiai sorozatok is kisebb hitelt érdemelnek, mint a meg nem szakítottak. S ezt sajnálattal kénytelenek va- gyunk a különben igen becses bcUenormi soro- zatokról is elmondani. Nem ismerem ugyan a köslini sorozatokat, de mivel azok állitólag többnyire 39 évre vonat- koznak, holott a hüllenormiak legfölebb 27-re,* már ezen egy körülmény is hozzájárul ahhoz, hogy a köslinieknél általában nagyobb legyen az ingadozás, mint a hclleuormiaknál. Minél hosszabb a sorozat, annál nagyobb szokott lenni a valószínűsége annak, hogy mennél több szélső- ségre hajló eset jelentkezzék. Tapasztalhatjuk is azután, hogy 13 faj között 12 fordul elő, mely- * Az Aquila I. 28. s köv. 1. szei-int. 2Benu in íier 'J^íctCLiroíotiie non bor adíotutcii Sttniniifimii ïier TcinpiUìitur bie ílíobo ift, uerfiujeii luiv nur öcinii über eine sur ííeriileid^ung geeii^iete, oiüiíjlid) run' I li fi (id) e ©röfuv auMiii luir feldc (u'treff jmeier ober inet)rercr Orte aus beiiieUienßciträuiucu beredjiien. SÖenii id) faineii würbe, bafe bie abt'olute ©dimaufmui ibie !?iffcron5 beê maïimaien uiib iiiiuiiiuileii ^einperatur^^h'abeê) ber î'eiupcratiir tu iMibiipcft 54-6, in ©jegeb ober 03-2 ©rabe bc- trägt, i)ätto id) )iuil)( ménig gefagt. 91íe£)r âBerti; haben )iu'ine ^ìuei Slngabeu, menn id) jage, bafì fid) in iinbapeft in 22 3al)ren i ISöfi — 1878), in Sjegeb i)ingege)i in U^afiren (1879—1892) eine földbe i£d)nia)ifung ergibt. I^a finb btefesinei ßröfu'n benn and) comnieniiu'abet? 'Jíein, weil fie fid) anf feiiu' g[eid)jieitigen Bi'iti'Än""; bejieljen. 2*>eiMi id) jebod) fage, baf5 jnr felben ^át, aie bie ©á})iianfuiig ber ï'emperatur in Sjegeb (1879—1892) 63-2 ©rabé beträgt, biefelbe in i^nbapeft 57-6 ®rabe ergibt, fann id) ale geiiiif; a)incí))nen, baft bie abfointe Sd)nianfnng ber Teniperatnr in Sjegeb im 'Jlll; gemeinen gröfter ift, alò in 33ubapeft S)er äßinter beê ^abreô 1879/80, befonbero ber ©econber iiu3aí)rc 1879 mar i)n(íentrnni tSuropaê anftergeii)bl)ulid) falt. '-Jl^enn id) beini Slnfmeife)'. ber abfohlten Sdjmanfnng ber Xempevatnr biefeö eine 3oí)r megliefie, befäme id) eine ber äBirflid)feit nidìt entfpred)enbe ©röfte. (îbenfo uerbieíte fid) bie Sad)e, menii man anf ber einen Station ben ©rab biefer pbäiuunenalen .VUilte in jeiu'iii :3a()re anf= gejeidjnet, auf ber anbercii bingegen nid)t auf^ ge3eid)net batte. ;3Me nnterbrod)enen 3{eil)enfûlgen befi^en nnbebingt lueiiiger •Jl^ertb, ala bie uoll: ftanbigen. Diad)bem aber bie ì'emperatur and) bei bem .8>i(U' ber ÄUigel eine 3ìoIle fpielt, uerbienen and) bie nnterbrod)enen aoipbänologiid)en ;)íeibcn= folgen eiiu' geringere C^SIaiibiuiivbigfeit, alo bie ntuinterbrod)enen. Unb bieö finb mir (eiber and) geäiDiingen uon òm im übrigen fel)r loertbuoüen .^elienormer 9ïei()enfo(gen jn fagen. 1)k Slööiinev 9íeií)eufolgeii fenne id) jmar nid)t, meil fie fidi jebod) angeblid) meiftenö nnf 39 ^^al)vt crftreden, bie ,s>ellenornier i)iiujegeu auf 27,* trägt fd)on biefer eine Umftanb bajn bei, baft bie od)mant'nng bei jenen non Slöslin im ííllgemeinen eine grbftere fei, als bei biefen uon .s^elleiuu'in. i^e (anger bie 9îei()cnfoIge ift, befto grijfter pflegt bie 2Bal)rfd)eiiilid)f'eit '^u fein, i)a\', fid) nmfomebr ino ©rtrcme neigenbe^älleoorfinben luerben. tïben beo: í)alb faiui man and) iüa()rnebmen, hai unter 13 * 2nut «Aquiliu I. 2S u. folfl. ©. 3 nel 1 — 45 nappal nagyobb az ingadozás Köslin- ben, mint Hellenormban ; a Lanms coUurio azonban, melyet Hellenormban csak 9 éven át figyeltek meg, egy nappal kisebb ingadozást mu- tat, mint a köslini adatok szerint. Hogy az ingadozás maximuma és minimuma a IH faj közöl másra esikKöslinbeu, másra Hel- lenormban, annak is nagyrészt az az oka, hogy az ingadozás részint rövidebb tartamú idősza- kokból, részint különböző évekből vau levezetve Hellenormban, mint Köslinben. így a megérke- zés adata a Sturiius vulgaris nál Köslinben 77, Hellenormban csak 32 naj^os inpadozást mutat fel. A Motacilla alha-nà\ az ingadozás Köslin- ben 48, Hellenormban csak 18 napot tesz. Kös- linben a legkisebb ingadozás (Is nap) a LaniuH coUurio-ná\, Hellenormban a Chelidon urbica- nál (14 nap) jelentkezik ; ámde Hellenormban csak 13 adatot találunk e faj megérkezését ille- tőleg. Ha az absolut ingadozásnak az avipbauologiá- ban is méltó helyet akarunk biztosítani s össze- hasonlításainknál sikerrel óhajtjuk azt alkal- mazni, iijiy megkövetelhetjük, hogy a sorozatos Uilntok ugijnììegii idejűek légijének s fohjlonos- sdgukat egyik s másik liiáiiijzó év meg )ie sza- Idlsa. E követelményeknek teljesen eleget tesznek a ghymesi sorozatok, melyek 14 madárfaj ta- vaszi megéi-kezésére vonatkoznak. Mielőtt ezen nagybecsű adatok tárgyalásába kezdenék, hadd mondjam el azt, mit gróf Fokgách Károlt ö nagy- méltósága a megfigyelésre vonatkozólag 1896. január 15-én kelt levelében velem közölni ke- gyes volt. «A megfigyelés — így ír ő nagyméltósága — körülbelöl két négyszögmértföldnyi saját és bér- lett vadászterületemen, kilencz képzett erdő- őröm által eszközöltetik, és habár az erdőőrök- nek — mert birtokom hitbizomány — a törvény értelmében bizonyos (jualificatióval kell birniok, ennek daczára csakis a nagyon ismert vándor- madarak megfigyelését bíztam rajok, nehogy tévedések forduljanak elő és jelentéseiket, a mennyire lehetséges, ellenőrizni szoktam, — ily módon, ha néha anomalia kerül elő, az a ma- darak rovására írandó.» A ghymesi sorozatokból, melyek az Aquila I. évf. 108. s következő lapjain közölve vannak, mindenekelőtt átlagokat számítottam azon mód- 3(rtenlái)orfüiumeii, dei öeueii bie Sdjuiantiiiujum 1 — 45 3::aöe iii,ftööíitigröf5er ift, aU in i^cUcnovm; Lanius collurio íjiiií^efien, uu'Id)Cii man in ÍSíüí-- norin luir uui()renb 9 ^al)re (looímd)tete, jeicit eine uni einen ine) geringere ©djiuanfnng, aís nnd; ben Äöeliner 3lngaben. 2)af3 bnő îlînrimnni nnb iöíinimum ber Sdjumn-- fung unter ben 13 2(rten nuf eine imbeve entfällt in ííöslin, ole in .'oellenorm, ì)qi(n ©rnnb ift aud) grijfîtentijeilê ber, bafs bie ©djroanfnng tfjeilô fürseren 3*-'it»"'ï"iii>-'"/ ti)etiâ nnberen ^ní)ren ent= luunmen ift in ^ellenorni, aló in Äöslin. So lueift bie 2íngabe über bie 9lnfunft für Sturnus vulgaris in ílöslin eine Sdiiuanfung uon 77, in .sjellenorm von nuv 32 2'agen auf. gür Motaeilia all)a be-- trägt bie ©djiuanfnng in Síöalin 48, in ."ôellenorm mir 18 2;age. 3n Äöalin ergibt fid) bie geringfte ©cí)roanfung (18 S^age) für Lanius collurio, in Äiellenorni für Chelidon urbica (14 îage); jebod) finbet man in^ellenorin and) nur 13 Angaben über bie 9(nfnnft bief er 21 vt. Sßenn mir ber abfoluteiiSdjiiuinfung and) in ber 2lüipi)änotogie einen roürbigen ''^^lalj fid;ern motten nnb mnnfd)en )'ie bei unferen iíergíeid)nngen nut ©r^ folg anmenben 311 föiinen, fo bnvfen mir forbern, bafs Ute Serien glcirljjtitirten í ritriiunten cntstmnincn uni) iljre (ffontinuttät ìiurdr ein oöcr ùas nnìicrc fcljlcnùc JFaljr ntd)t untrrhrorljnt litcrùc. Triefen 3(uforbevuiujen eutfpred)en uuUfüninien bie 6)t)i)mefer 3íeiI)enfoígen, meldje fid; anf bie im ^rttljlinge erfolgte Slnfnnft non 14 Sßogetarten W- ätef)en. 'iV'uor id) ndd) jebod) in bie 3lbl)anbiung biefer febr mertt)uol[en 3lngabeu einlaffe, fei mir geftattet baêjeuige anjufüíjren, maô nur Seine Cîrcettenj ©raf Sîarl Aorgád), betreff ber '■yeob= ad)tnng in feinem oom 15. ^minar ISOfi batirten ©dereiben nutjutí^eiíen gemiate. «!3íie33eobad)tnng — fo fdj reibt Seine Ércelleua— i'ottäieften onf meinen nngefäijr jmei Qnabrat=-Uiei[en nmfaffeiioen eigenen nnb gepad)teten ^agbgrünben meine lunin gefd)n[ten ilialbljeger, nnb obäroar bie 5îalbl)eger — ba mein ÌH'fil3tl)nm ein Jyibeiconunif? ift — bem öefe^e entfpved)enb eine geiuiffe Qnalifi: cation befigeu muffen, betraute id; fie boc^ nur mit ber SI^eobnd)tnng felír befniuder .B'iguögel, bannt fein ;3rrtl;nm uorfomme, unb pflege il;ve "lìeridjte, fo üiet ale inögüd;, jn controliren — auf biefe SBeife ift, menu manchmal eine 3inomatie üorfomntt, bie; felbe ben iíögeln jn^ufdireibeii.» Sine ben ©l)i;mefer i)ìeil;enfolgen, u)eld)e ini I. ^al;rgange ber «SUiuila» aiif Sette 108 nnb ff. üeröffenlid)t finb, bered;nete id) uor 3íűem Surd;= 1* szer szerint, melyet az Aquila II. évf. 118. lap- ján kifejtettem; azután feltüntettem, mennyire térnek el az egyes adatok a megérkezés átlagos napjától ; majd az átlagos és absolut ingadozást, továbbá az átlagnak valószínű hibáját s az évek számát határoztam meg, melyek szükségesek a normális átlag megállapításához. A dolgozat eredményét az .'). lapon levő 1. táblázat tün- teti fel. Az I. táblázat mindenekelőtt a megérkezés sorrendjét tünteti fel. Legkorábban megjelenik az Alauda arvensis és a Colámba ociias, feb- ruár 24 — 25-ik napján; legkésőbben az Ortíjgo- metra crc.v, április SO-án. Kár, hogy a Scolopax mdicold és az Upupa epops között 20 napi hé- zag fordul elő. A Siurnus vulgaris, VanelluK eristatus és Motacilla alba jóformán egyidejűleg jelenik meg; a Vaiiellus cri-^itatus egy nappal később, mint a Sturuas rulí/aris, a Motacilla alba megint egy nappal később, mint a Vaiiellus cristalus. Igen fontos tanulságot szolgáltatnak az I. táb- lázat alján levő négy vízszintes rovat számai. A február és márczius hónapok számai nagyob- bak, mint az ápriliséi ; és pedig tesz : Felir.-iiiúrcz.-baii Áprilisban Az átlagos ingado- zás .__ + (l-;iO + 3-;);5 na^wt Az absolut ingado- zás :í-5*8".í l'J-37 « A valószínű, hiba +l-257() +Ü-7174 « A normális átlag megállapítása... 35'24 ll'."j3évet. Akár az átlagos, akár az absolut ingadozást vegyük tekintetbe, egyaránt meggyőződünk, hogy a megérkezés tágasabb határok között ingadozik azon fajoknál, melyek februárban és márcziiis- ban szoktak megjönni, mint az ájjriiisban meg- jelenőknél. Talán nem térünk el az igazság- tól, ha e tényre támaszkodva felállítjuk eme tételt : Az iiiijiidozás iiicl.Lvrasóija annál nagyobb, minél korábban, s annál kisebb, minél későbben érkezik meg lavaszszal valamely madárfaj. Eh- hez képest, a noi'inális állag nicgállapilásához szükséges megfigyelési éveknek annál nagyobb időszakra kell lerjedniök, m,inél korábban ér- kezik meg az illető madárfaj. ic[)uitte3nf)ícii nací) ber '?}íetí)obe, uiefcfie ici) im II. ^^alìvciaiuìc ber «aiquila" auf Seite 118 eiit-- uncfelte, nevQuidjaulidjte jobauii, ir.u luie uiet bie etiiäelnen Sliujabeii uom Sui'dijdjnittètaijc ber ain= t'uiift abioeid)eu; beftiinmte iievimdj bieburd)ìd)uitt= iid)c imb abfohlte Sd)U)anfuiuv ferner ben uialjr= fd^einlic^en ^-ei;[er bea 3}iitte[ê uub bie Bnlìi ber ^af)ve, loeh'be erfovberiid) fiub ^ur i^eftiimmiiui öec narmalen 3)uvdjidjiuttee. '^ai, 3ìefultat ber itrbeit lueift bie iiadjfotßciibe I. isabelle p. 5 auf. Sie I. S'abeíle lucift uor Sittem bie 9íeií)enfo(cje ber Sliifunft auf. 3ím ^eitlidifteu erfd)eiiieii Alauda arvensis uuö Cokimba œiias, am 24 — 25 5ve(u"uar; am fpäteften Ortygometra crex, am :îO. 3(prií. ©d)abe, bafî ^unfrfieii Scolopax rusticola nub Upupa epops eine Vnde Don 20 itaçien luirljnnben ift ! Sturnus vulgaris, Vanellus eristatus nub Motacilla alba erfdieinen beinaf).' iiieidi.^eitioi ; Vanellus eristatus um einen X<\ù, fpäter als Sturnus vulgaris, Motacilla alba mieber um einen ^aij fpäter als Vanellus cristatus. Setjr (cbrreid) finb bie 3'ií)'t-'n ber nier ijori^ou; taten Spalten am gnfee ber I. 3;abette. Tiie,3«t)len ber 'iJîonate J-ebruar unb ÍJÍiirj finb ijröficr, alo bie bea aiprit; unb iwax beträc;t: im 3'rt'i-iSiäv; im ilpiil ÍDie bnrd)fd)nittlid)e Sd)roantnncs ... +6-90 ±3-l):5 î^age Tic abfohlte Sdnimn: fung - - :55-8;j 19-37 « 3)er tual)rfd)einlid)e get)ter -. . ... 4 1-257C) +0-7174 « T^ic 33eftimmnng beò normalen î'urcl): fdmittcê - 3.5-24 11-53 ^aljre. ©ei eö bie bnrdifd)nittlid)e ober bie abfohlte Sd)uiantnng, iiield)e mir in '^n'trad)t sieben, jebeii= fatto nberjengen mir uno bauoii, bafî bie -Hnfnnft junfdjen meiteren ("■h'en.^en fclnoaiift bei beiijeniçUMi 3trten, roeldje im ?yebruar unb ÍJíar.i an^ufomnien pflegen, alò bei ben Slnfäinmliiuieii im l'lpril. îrMr meidjen nielleidjt non ber ÌBal)vbeit iiidjl ab, loenn mir auf biefe S^ljatfad^e geftütit folgenben Sali l)in= ftctteii: gie ®rössc ùer ^djtaatiliuitjj ist öcsto nröoscr. je frülirr. unb îtcsto lîlcinrr. je r.piiter im j jfriibjidirc cine lîoiu'lart aithomint. Dein cnt- sprcrljcuù iitüsaeit sídj ùic jur ÎScstiinmunn ùîs nonimltn íDurdjarijnittcc crforùcrlirijen îlicobarij- tunt}ii|;iljrc auf uiiigo grÖDsnc Scítriiuiiic cr- strtrhcn. je friiljcr irte bctrcffcnûc lîoiu'liut riii- trifft. '.^ r-4 '^1 CO S-1 Í» 1^ SU W v^ W ^ fl 2 CO ■« MO xn •<1) N ,^ a) 1 — • rW :-l 1-* SU an yc 0) j; S .- N ii> ff) i-* ITI > *TJ nt TTj -M O T/ !-< Mjf a> ■0 íüT fTi g s >í îi bß » ■a) a lI-L fl n m N "î^ H ^ a K o y o 6C a -, Ji S. I i — ai o o 3 s - È 1 ^ an e — Cï' I + S 'S" «CT — í* c rt r7 ro '— rt — ^ îd ;o c^ g; ^-^ iC o O — < 7^ lO \ + + +++ I ++ I +++ + 1 I t-^ !>. I>. I> !>• ce î -M — < iC Ô ce G^l - +++++ I : t-- "ïr tr r: *=i' O i>i *^ ^i i>- G-1 iC ^ ^ ++ I +++ ++ r: »ÍÍ »O — < -H ^ »O (ïi ce -^ — « ^ — »^ — ■ O 'CO iO «^ 1^1 5-1 c + I+ + + I + I ++ I + I ++++ oc (M 00 ai X -5-1 •S-l d S-l ^ oc ce G>1 S-l 00 ce GO ÍM S-1 OC' oc Ol O [>■ *^ -^ c; ^1 ^ re — ' — ■ O O *^ re 'Ì-1 ce "^ G-7 iC íO ;r> fî-i + I + M I+ + + 4 + + + + !>■ !>• ce t- ie + + 1 + 'cei>-cei>>i>>cececei>>cei>'cei>*t>'i>-ï>. ' ce — ' c ib ce ^-i ce ô o C' ■«? lO '«Í' o o c + I++ + i + I ++++ ^ X o: 31 -3-1 00 G-l G^ 00 00 ce X GC GO S-l 00 X ÍM 00 Q-1 GC G-1 — _._^X'Ce^co*«^'^cec:ooO'3'iueceo<3'icO'^ce ++ + ++++++ I ++ I + I + je lO lO lO »o iO iO iO iO i.e jO lì? jo lO ic lO lO lO ic ic lO »e c:ces^lî^cc^*^ — '5^o*^'?'ic;î5-i--^iieceiCjf?cceiM i+l I i+i 1++1+ +1+ 1+ I COO'OCOOCOOOCOOOOCOOOCC i^-i X 51 le o »e •=?• -M :c o o !>■ 3-1 •?! X ce to — o ce ce t^ + + + + 1 ++++++ cecoï>-ceocececococei>-cecet>.ir-t-^cei>-i>-t--.i>.ce [^ -^ ;^ ^ i_f^ i-^ ,^-^ r-- -?î -^ ce r: -^ — ' -«5" -^ — — c ce " ue + 1 + + +++ I ++++ :■ »c Ite ije lO lO le iO ic »je iC' ic i-c »c ic lO to ic ic ic îC ic ;L-^co<3'ixiO'^oooiceiCs^i.^Oioceos>iCî^'^ I +++ i7 I + 11 I I + i +++++I I :oX'- CS w -M -^ veil -^ •0 — rrl s N si ÎW ri co -;i' <îs M ÌH +1 +1 -H -H -H o: -H 4^ 4^ -H -H +1 ce — .-2 t» il CÖ /a a ° •^1 DQ ■^ a ty ^3 ^ -fil -i; ^ ;i ît 5S :0 N S C5 •-! CD ^ '-; rîi S -là fl f3 •b- 3 Ä (H S ce — 'S H a ^ -cobad)tungen, bod) änm ©lüdebefiecn roir földje uon Dîpitra, lueldjeS im ©anjen 13 ííílo: ]neter fübiucftlid) non @l)i)ineê liegt. 3tnd) bie $öl)e über bem ÍJieereofpiegel ift beinalje biefetbe, nnb @[)pmeê liegt nur um ungefätjr 20 ïïîeter t)öt)er, alò ber "ipnnft in 3ii)itra, anf nieKtem bie meteoros togiid)en 3(nf3eid)nnngen gefdjaljen. ilUr fi.iiinen baber gan,^ breift für beibe Drte ebenfo gleid)e fliinatitd)e ílíerbnltniffe, loie aüipljänologtfd;e (ion= ftellationen annet))nen. 3öaS non bem einen gilt, gilt and) uon bem anberen, nmfoiiu'br, ale bie @l)t)mcfer 33eobad)tnngen anf einem Webiete von ^yuei Caiabratmeilen nnb iiid)t anf einem nuitbe; matifdjen 'iiunfte angeftellt mnrben. 2llfo limò für eine 3d)manfnng loieô bie Xem: peratnr in Îîpitra anf? Säbvenb beê 3eiiranmeô 1872—1873, ano lueldjeni mir jebod) über 1889 feine a3eobad)tnngeu befilíen, ift bie abfolnte Xcm- peratur:©cl)H)anf'nng ber nuinatlid)en Tnrd)fd)nitte foigenbe : îDïonate ^Mimiav gcbriiar man Slpvil aJioi 3uiii ©dEiioaníuug ber 2c)iipevatut C° 13-3 10-6 9-4 7-9 7-C 7-1 ©omit febeii mir, bafî in iinitra ^nr felben ^í\át, ale in (^iljijiueo bie auipljänologifd)en 'i>eobad)tnngen angeftellt mnrben, bie Sdjiuanfuug ber inonatlid^eu ©nrdjfdjnittö-Temperatnr vìd gröfier marnuibrenb ber Qát non ^'^n'^i' ^''^ -Wdr,^, als non 3lpril biô ^uni. ÄliTtadjrn ùei ^djU'iutlaxnij iscv üTrinpevixtur adalok iiujadozáRa közöli teljes parvo aalosság mukükozik. A mely iiónapokban tágabb hatá- rok között ingadozik a levegő hőmérséklete, ezekben a tavafizi madármegérkezési adatok is nagiiobb ingadozási mutatnak fel, mint azok- ban, melyekben a hőmérséklet ingadozása ki- sebb. ^'ajjon a párvonalosság, mely a hőmérséklet s a megérkezési adatok ingadozása között 22 évi feljegyzés szerint általában véve fennáll, fenn- áll-e az egyes évek kétrendbeli adatai között is; azaz korábbiak-e a megérkezési adatok, ha a hőmérséklet a szokottnál nagyobb, s késöbbiek-e, ha a rendesnél alacsonyabb fokot tüntet fel ? Ha az I. táblázaton végig tekintünk, két év eltérése tűnik leginkább szemünkbe szokatlan nagy számbeli mennyisége által, úgymint : az 1879. és 1886-ik esztendő. Az elsőben a február- ban és márcziusl)an megérkező fajok 12 — 21 nappal korábban, az utóbbiban pedig a márczius- ban megjelenő 4 madárfaj 12 — 27 nappal ké- sőbben jöttek meg az átlagos időpontnál. Milyen volt hát e két évben a hőmérséklet Nyitrán ? 1879-ben az Alauda arvensis, a Colurnba oenas. Sturnns vulgaris, Vanelbis eristatus, Motarilla alba s Scolopax ruslicola mind feb- ruárban jött meg, a két első a hónap elején, a négy utóbbi részint közepén, részint végén. Nyitrán e hónap 24 órára átszámított hőmér- séklete 2'1 fokot tett a fagypont fölött. lS72-től 1893-ig ez volt Nyitrán a legmelegebb febru- áriusi hónap. 31 évre terjedő direct s 10 évre vonatkozó redukált, tehát 41 évet felölelő adatok szerint a februári iis hőmérséklete Nyitrán 0"0 fokúnak bizonyul s így 1879-ben 2'1 fokkal en- nél az átlagnál nagyobb volt az. A imnérséklet legnagyobb positiv eltérése tehát együtt jár a hat madárfaj legkorábbi megjelenésével. 1886-ban a Sturnus vulgaris, Vanellus eris- tatus, Motacilla alba és Scolopax ruslicola; me- lyek rendesen márczius első felében szoktak megjönni, részint a hónap végén, részint április- ban érkeztek Ghymesre. A hőmérséklet milyen volt akkor? Nyitrán az 188G-ik évi márczius 1-4 hőfokúnak, s a 41 éves átlagnál 2-7 fokkal alacsonyabb hőmérsékletűnek bizonynl. De meg kell jegyeznem azt is, hogy 1872 — IS93-ban en- unù ùcr ^djtoaulíung ìicr abipljiinoloijisdjctt, Angaben jíigt sídj cine liollstanùigc ^Jarallele. 3Jn ireii lílonatcn, ín tarlrlrcn Die ílcmpcratur hzv jfuft jÍDÍscljen Ircítrrcn (Brcnjcn sdiluanUt. íncíscn audi ùic Angaben iibcr ûie Ankunft öer líögel im jhülj- lingc eine grössere _^£ljlnanlmng auf. als in jenen, in liTElrijcn iiie ^rbtuanliung iter íitemperatur eine geringere ist. Seitef)t aber bie Sparallclc, lucfdje im ©nujeu genommen laut 22ijä[)riijcr Siufäetd^iumgen siuifdien bev ©djumnfimg ber î^eniperatur unb jener ber i'ln^ gaben über bieílnfunft befteí)!, moljí and) äroijdien ben beiberíeitigen3íugttben bereinjeínenSaíjte; bas íveiét, uieijen bie íiDaten eine 3eitíid)ere i'lnfimft anf, menu bieXemperatnv Ijbijeralê bie geiuöljuíid^e ift,nnb eine fpätere, raenn biefe einen niebrigeren ©rab jeigt? äBenii mir einen Slid auf bie I. iTabette werfen, fällt une befonberê bie 3Uimeid)ung jmeier 3nfji"c bnrd) il;re ungeiuöliniidje ^iiijIeiigröBe auf, n. jm. bie ber ^atjre 1879 unb 1886. ^m erfteren trafen bie im (ifcbrnar unb "JRärj anfommenben 3lrteii um 12—21 ÎTage frttíjer, im légterén bie im Wiär^, erfd^einenben 4 3trten um 1 2 — 27 ÎTage fpater ein, aie in ber mittleren íí)nrd)íd)nitt«3eit. Unb mie ftanb eâ mit ber itemperatur in biefen jinei ^afiren in 3h)itra? ^m ^at)xe 1 879 famen Alauda arvensis, Co- lumba (Jenas, Sturnus vulgaris, Vanellus crista- tus, Motacilla alba nnb Scolopax rusticola fämmtiid) im (^ebrunr an, bie erftcn ämei ju 3ín= fange bea Dîonatê, bie íe(5teren nier ti)ei[ê in ber ïïîitte, tijeitâ äu ßnbe ber ^J}îonatê. :3n ilîijitra be= trug bie S^emperatur btefeêÏÏlîonatôanf 24@tnnben umgerecf)net 2-1 ©rabe über bem ©efrierpunfte. ä>on 1872 biá 1893 mar bieê ber märmfte ^február in 3h)itra. 3ìad) birecten, auf 31 '^ai)xí. fid) er= ftreáenben, nnb nod) rebucirten, ouf 10 '^aí)xe be= jogenen, balder 41 l^aljre umfaffenben 3lngaben eriuieê fid; bie S;emperatur beè Jyt^bruar in 9hjitra alá 0-0° C, fomit mar jene im lyaíjre 1879 um 2-1 ©robe í)öí)er ale biefe. pic grossie positíbe Ab- luctdiung ùcr (iTemperalur steljt ùuber im (Tnnlilange mit ùcr früljestcn Ankunft ber sedja Uogclartcn. 3m3al)rel886 trafen Sturnus vulgaris, Va- nellus eristatus, Motacilla alba unb Scolopax rusticola, roeld)e geniötjiilid} in ber erften ^alfte beê 3Jîara ansufommen pfíegen, íl)eile ju ©nbe bee îlîonatè, tljeilQ im Slpril in ©Ijijmeô ein. Soie ftanb bamalê bie ítemperatnr? '^sn íípitra mieê ber ïliarj besSaljreê 1886 eine STemperatur non 1-4° C, unb mitljin eine um 2'7 ©robe niebrigere Temperatur auf, alò bac- 93iittet ber 41 :3at)re. iìod) mnf; id) 8 nel három ízben volt hidegebb a márczius, úgy- miBt: 1874., 1875. és 188:5. évben, s hogy a leg- kisebb hőmérséklet lS75-ben mutatkozott O^'J fokkal a fagypoat alatt. Az analogia ül is meg- van, de nem oly teljes, mi)d azelöbbeid esetben, a mennyiben a négy madárfaj szokatlan késése nem esik össze a iiömérséklet legnagyobi), ha- mm csnk nagyfokú negatív eltérésével. A hőmérséklet egyneműsége, positiv vagy negativ eltérése a normálistól nem csupán egy- egy pontra, hanem rendesen nagy vidékre szo- kott kiterjedni. A kulcsot sajátságainak meg- értéséhez az lígynevezett synoptikus térképek, melyek egész Európát s az Atlanti- Oczeánt is a kutatás körébe fölveszik, szolgáltatják. Lássuk tehát, mit tanúsítanak s mire tanítanak ben- nünket e térképek az 1879. és 1886. évi idő- járást illetőleg. Az 187í)-ik évi februáriusi időjárást jellemzi az, hogy a légnyomás havi átlaga Közép-Európá- ban a szokottnál túlságosan alacsonyabb volt, hogy északon keleti és észak-keleti, délen pedig dél-nyugoti szelek voltak az uralkodók, hogy Német- Alföld, északi .Jutland és Posen kivételé- vel a normálisnál 1 Va — 3- szórta nagyobb volt a csapadék mennyisége s hogy észak- nyugaton a kellőnél alacsonyabb, délkeleten pedig a rendes- nél nagyobb hőfok uralkodott. A hőmérséklet- nek positiv (+), vagy negativ (— ) eltérése a normálistól a következőnek bizonyult:* 1. Az északnémet alföldön : keleti részén -\-0-S, középső részén — 1"5, nyugoti részén — 1-6C°. 2. A középnémet dombos vidéken : keleti ré- szén + l"'.í, középső részén -\-0-% nyugoti ré- szén —0-4 C°. 3. Déli Németországban: Bajorban +1-4, Württembergben + 20, Badenben + üii, líajna bal mellékén +1-0C°. 4. Dánországban — 3-1 C°. 5. Hollandiában— 1-8 G°. 6. Ausztriában: északi részén -l-2'5, középső részén + 2-3, déli részén + 2-5 C°. * Deutsche Seewarte. Monatliche Uebersicht der Witterung. 1879. évf. febniáriusi füzet '!. és 10. 1. íiemorfou, bnfe roaíivenb 1872— 1893 ber 3)íctra i" brci %äü.en fälter loar, u. 31D. im Salire 1874, 1875 unb 1883, unb bafî bie lűebriiífte îeinperatur fid) in 1875 mit 0-9 ©rabeii unter bem ©efrierpunfte ergab. ÍDíi; Analogic ist ;u:dj Iju'f liorbanùen. nur ntrljt so liollst;inbt0. liüc int friiljcrcu JFitlle, inùcm bic uniu'luöljnlirljc ÎTcrspatung îtcr bier ïïogelartEn ntrljt jusaninienfiïUt nút ùer nrösotcn. sonùcrn nur tnít einer Ijodjgraùigcn ncgntiiren Alüucidjnng ûer BTcntperatur. iî)ie ©íeidjarticjfeit ber S^emperatuv, ihre pofitiue ober uei^itiue 31bnHnd)itiuì non ber nm-mnlen pflecit fid) nid)t niu- auf einen '^^untt, fonbern geuniljnlid) über ein (jrofeee ©ebiét jn erftred'en. Den ©ct)iüffe( jum 3?erftänbnifie ibrev (i1i]entt)nmlid)feiten liefern bie focjenannlen fi)ninUifd)en ,'ííarten, mekbe nid)t nur ganj (Snropa, fonbern and; ben 31tlantifd)en Dcenu nut in ben Sereid) ber goïfd)unc3 jiel^en. Saffet uns babér feben, umô biefe .sparten be.ieuçu'" unb movüber fie uno belehren betreff ber ÎBittevunç^ in 1879 unb 1886. Tie iBitteruniì ím február beo ^aijreê 1879 ift babnrd) d)araïterifirt, baf; öer monatlidie Tmdy- id)nitt beâ Suftbrndeè in 'îJïittel^lSuropa bebeutenb niebriger toar, als ber geit)őbnlid)e, baf; im ííovben öftlic^e unb norböftlid)e, iin önben bagegen füb; uieftlid)e SBinbe berrfditen, baf; bie ^lienge ber aîiebêïfailage, mit 9ÍUQnaí;me ber bentfdjeu 9îieber= taube, Jîorbintlanbô unb ^sofenö, iVa— 3--mat gröjser mar, alo bie normale, unb òa^ im 3iorb= uiefteu eine niebvigere, im Süboften bingegen eine böljere STemperatur berrfd)te, alo bie geuibbidid)e. Xie pofitiue (+) obernegatioe ( — ) 3lbn)eid;ung bec S^emperatur con ber uornutlen eriüiea fid) ale folgenbe : * 1.3" ber norbbentfdìen Tiefebeiu': im öftUd)en S;t)eiie +0-8, im ndttleven ibeile — 1-5, im uieft= lid^en Sriieite -1-6^^ C. 2. 3'n mittelbentfd)en ^ügeUanbe: im i)ftlid)en 2;fjeile -(-1"3, im mittleren îbeile +0-:ì, im uieft= lid)en %i)ei{e -0-4° C. 3. 3n ©übbeutfd)lanb: ^n ikiern +1'4, in SBürttemberg -f 2-0, in 23aben ! <>■(',, am linfen aíljeinufer +1-0° C. 4. Sn ©anemarf -3-1° C. 5. 3n , im jublidjeii S'ideile -3-8° C. 9. ^5m îuïi[id)en ^}iovaiegcn -3-4= C. 10. 3n aîiiÊlanî): in ïlioêfau +4-7, iii Snfnii +3-3, in Sarnaut +3-7, in ^dntëî -5-5° C. Siefer Sluèmeiô ('cjeiiat, bafj fid; bie tjröBten Vofitioen (-f) l'ibmeidjmu^on ber ÍTemperatur uoin nonualen ®urd)fd)nitte unter ben mitteleiiropäifdjen ■ííanbern in Defterreid) erc'inben. aSaè Unborn betrifft, fdjreibti bieôbejiiôlid) @ r u b e r, bamaliç^er Obferuator an nnf crer meteoro= iügifd)en (ientraí:9lnftnlt nnb fpäterer^iirectorber: felben, bnfe unfere SBitternngô^isoriuittniffe im gebniar im ganjen í'anbc ^wav übereiuftimmten, aberjiemlid) anomal marcn. Ser monatIid)e ^máy fdjnitt ber íTemperatnr übevftieo allentbalben ben nornuilen Turdifdmitt, befonbere in ©icbenbürgen unb betrug burdjfdjnittlidj 2-6 ©rabe C. Saê 2)îai:imnm flieg auf 17° C. über bem ©efrierpnnfte unb trat auf unferen öftlic^cn ©tationen am 25., anf ben roeftlidjen am 12. ein. 5?er monatUdie Sîurc^fdjnitt bes Suftbrudeê roar nuiljrenb einer í)íeií)e i)on :ynbren nid)t fo niebrig, a(ő bamalê, fo baê er fid) um beiläufig 9-5 mm geringer eraneê, ale ber normale. 3Im 23. ^vebruar 309 ein ©eroitter bnrd) òaè ganje Sanb, roeldjeê an ijnteufität unb Sluèbeljuung ju ben ©eíteníjeiten geljörte, inÀiuine roar eê »on 'íJ.UaCregen nnb ôagel begleitet. iî)aê ©eroitter 30g in norböftíid)er 3ítd)tnng non Der fteierifdien (''irenje über Sopron bis jn ben norb= iiftlid)en Ravpatt)en; über S^gi'úb jogen bas @e= roitter nnb (Sentrum i^er (iijftone 9îac|mittagâ um 1 Ul)r 20 îlfinuten, über iínbapeft um 5 Ubi", über 3iagi)^3ÖUIjali) Sibenbè um 9 Ut)r Ijiiuneg. ßin anberer B^etg bes ©eiuitterö natim feinen Sßeg gegen ©jegeb, mo es fpät 9îad)tê beobad)tet rourbe."^ ^us öcn angeführten Qaten irljcllt rs jur (ßcnünc. iiass in iHittcl-iPuropa (Ocatcrreidr unir (ilngarn iJasjenige ©rbict toaren, in tueldjint intjPcbruar öes labrra 1S7!I eine ausstrgchiijljnlirb marmEMltttcrung berrsdjtc. iiltt iiicscr ausscrgeliTÖbnlirlj taarnicn Mittcntng fällt aurlr 'ie ungcliiöbnüdj früljc An- kunft ircr Îîngcl in OJljumts unù gctnisa audj in ben übrigen übljEtlen ìres ^'anùes jusammcn. '- 23cut(c^e ©eeraarte. 3Jionat(iii)e Ueiierfitiìt ber 3Ì5Ìtte= rung. Saliriiang 187!». ge6ninr=^eft ©. 8. - ììergleicl)e bie Soefc^reibiing Sdjenàl'ë, unfereë ge= roeíenen directors ber iiieteûrologiicljen íínftatt auf 146. unb ben folg. ©eiten bes ònijrg'Uigeo I87'.i ber «3)íeteoro= logiidjen ,3eiti(I)rift». 10 Egészen másképen alakulnak az időjárási vi- szon.yok az 188()-ik évi márcziusban.' A hónap elején fagy uralkodik Európában, kivéve föld- részünk déli és nyugati határait ; még pedig oly mértékben, hogy Német- és Oroszország középső részén a hőmérő reggelenkint 15 foknál is na- nagyobb hideget jelez. A hónap 18-ik napjáig egész Európában a normálisnál alacsonyabb a reggeli hőfok, kivételt csak Norvégia északi part- vidéke képez. 18-ika iitán megváltozik az idő. Az erős fagy enged lassankint, a reggeli fokú izotherma keletre húzódik, nyugat felől felmele- gedés közeledik s a normálisnál fölebb emelkedik a levegő hőmérséklete. A hónap 5-ik pentadjá- ban keleten még alacsony a hőfok, ép úgy Német- ország északi és keleti részén ; de a ß-ik pentad- ban csaknem egész Európában az időszakhoz képest meleg idő jár, kivéve a kontinens dél- keleti részét. Márczius 28-án és többi nap- ján mindenütt 0-nál föntebb áll reggelenkint a thermometer. A német Seewarte Európa 32 állo- mására vonatkozólag feltüntetvén a hőmérséklet eltérését a normálistól, mindössze 4 állomást mutathat be positiv havi eltéréssel, 28-at pedig negativvel. Legmelegebbnek bizonyul Bodo 2"9 fok 2 positiv anomáliával. Bécsben 3-2, Nagy- szebenben r7. Kómában l'S fok a negativ havi eltérés a normálistól ; a két utóbbi helyen 10, Bécsben csak 6 napon állott a hőmérő reggel a normálison felül. Bodo, Skudesnäs, Haparanda, Stokhülm, Stornoway, Shields, Valencia, St.- Mathieu, Paris, Perpignan IS-ától kezdve a hó- nap végéig mindig positiv eltéréssel jelentkez- nek, mely 9 — 10 fokot is tesz, kivált Bodöben és Haparandában. Az ISSO-ik év márcziusa Olaszorszdghan, Ausztriában és Magyarországon szokatlan hi- deg lévén, egészen rendjén valónak kell mon- danuiik a tényt, iiogy vándorló niaduraink Ghymesen a szokottnál későbben jöttek meg. Az aviphänologiai adatok tanulmányozásánál az egész kontinensre ki kell figyelmünket ter- jesztenünk, midőn a kapcsolatot közöttök és a levegő hőmérséklete között ki akarjuk deríteni. ' Deutsche Seewarte. Monatliehe Uebersicht der Witterung. ISSO. évf. inárcziusi füzet ."). 1. " Mindvégig C. foliok értondöli. Píaiij nnbers geftaltcn fid) bie äBitteniiiganertjätt; nifíe im Wiiixi beè !3al)rcö lsSC).i 3u 5(nfniigc beê 9Jionatő t)errtcl)te in Europa, mit 3hiőiial)mo foincr íüblicben unb lüeftlicíjen ®reii3eii, Strofi, unb íumr bemrt, ba& im mittíeron Xí)ci(c Deiitfajlnubo iiiib 9hifeíanbe baè 2[)evmometcr îliorgeiiâ öftere eine (\vbJ3ere MlU benn 15 ©rabé äeigt. 23iè jum 18. beâ 3)îonatê ift bie moveienbüd^e S^emperatnr in iian,i (învopa niebviger, alò bie imvniale, eine 9(n§: naljme Ijieium madjt nur Pao növölid)e i\üfteni]ebiet iîonueaenè. diaá) bem 18. idjiiigtbieäöittevung um. !3?er ftavfe 'pfroft läfst alliiuïlilid) nad), bie morgenb: lid)e ;ò,fot[jenne non i^xaò jieíjt fid) nad) Often, uon äßeften Ijev naí)ert fid) 2^í)nniiietter unb bie ^cmpei-atur ber Sufi fteigt über bie normale, '^n ber 5. '^îentabe beò ÍJÍoimtö ift bie Temperatur im Dften nod) uiebrtg, ebenfo im nöri?lid)en unb oft; íid)eu ÍÍÍ)ei(e ®eutfd)Iani)o : bod) in ber (">. '|íentabe [)errfd)t beinaf)e in gan,^ Europa, niit9luonal)mebeâ füböftlid)en 3;i)ei(eô beo (Sontinents, eine im 'üer; ijältniffe 3nr ^afireojeit inarme 3Bitterung. 3ím 28. unb an ben t[)m folgenben Etagen beS i)iärä ftebt morgenbtid) bas Thermometer niierad ober 0. Tie beutfd)e Seeioarte fann, bie 9lbiueid)nng ber Temperatur non ber normalen in ilìe,iug auf 32 Stationen (Snirop'iQ aiifübvenb, im Wan;,en nur üier Stationen mit pofitioer monatlid)er3lbiueid)ung aufiueifen, bingegen 28 mit negatiner. 9([â am inärmften ennieê fid) Sobö mit einer pofitiueu 9(nomalte non 2-<) ©raben.^ Ij" SBien betragt bie negatine monattidie 9lbiocid)ung uon ber nonnateu 3-2, in ^Jiagr)=@äeben 1-7, in i)iom 1-8 ©rabe; an ben Sinei ietjteren irrten ftanbìlìorgenòbaoTbermo: meter ,ìel)n Tage ober ber normalen, in iSien nur fed)ô Tage. Sobö, ©fubeênaô, ,gaparanba, ©t0(J= [)oIm, ©tornoiuai), ©[)ielbQ, 'i^alencia, ©t.3}iati)ieu, 'Ilario, 'iperpignan erfd}einen nom IS. nn biô (Snbe beò lionato immer mit pofitiner 9(bineid)ung, n)eld)e felbft 9-10 ©robe beträgt, befouberô inílUibőnnb .^aparanba. i'irtcbùem ber ^Hiirj ISSli in rdtalieit. (i\-3tcrn;idi unù ÔIngant axisscriu'lnölntlicb balt liiar. müssen Inir bie (Tbatsarijc. bass unsere (lùlanùerlioijcl r-piitcr in (filjnmcs eintrafen, für ganj in brr (Drûnunu fntùen. i^eim Stubium ber aüipl)änologiid)en Taten muffen mir unfere Stufmerffamfeit auf ben ganzen ISontinent rid)ten, menu mir ben Hufannuenhaug 5H)ifd)en il)nen unb ber Temperatur ber Vuft auf; ' Í)eut)cí)e ©eeiuatte. 3)ïonatud)c UeDeriitfjtberSBittevung. SaljViiaiig ISSG, ffliarj-.i-ieft S. .5. - UebcraU finti C. ©vaie 311 ucvfteljcii. A délibb fekvésű tájak hőmérsékleti viszonyait is kell ismernünk, midöu hazánkkal foglal- kozunk. Ha I. táblázatunkon végigtekintüuk, észre- veszszük, hogy 1888-ban is a szokottnál későb- ben jöttek meg azon madárfajok, melyek feb- ruár végén és márczius elején meg szoktak jönni. Milyen volt akkor a hőmérséklet ? Nyitrán ezen évi februáriusban — 1'9, már- cziusban ?>''l- fokot tett a levegő hőmérséklete ; az elől)l)i hónap |-0, az utóbi)i 0'7 C° negativ eltérést mutat a 41 éves átlagból. Hát Európában milyen volt az idő álla- pota? A január utolsó napjaiban uralkodó rend- kívüli hideg még február első 3 napján is ta- pasztalható ; sok helyütt a thermometer 20 és több fokot mutat a fagypont alatt. Február 4-én reggel nincsen már fagy Német- és Franczia- ország nagy részében. 5-én keleten van a fagy országa, mely nyugat felé a Cseh-erdőig terjed. Azután a hűvös idő Németország északi vidé- kére is kihat. 14-étől a hónap végéig Közép- és Nyugot-Eurój)ábnn újra tartós hideg van, mely csekély kivétellel Francziaország nyugati és déli részéig s Olaszországig ér. Németországban a ne- gativ havi eltérés 2, Bécsben 3, Nagyszebenben 3'7, Nápolyban 1-4 fokot tett. Márczius első 5 napján nemcsak Közép-Európában, hanem egész kontinensünkön is tart a hideg, úgy, hogy a negativ eltérés reggelenkiut itt-ott 14 fokot is tesz. Parisban márczius 1-én 8'8 fokot mutat a hőmérő a fagypont alatt, 1 847 óta a legnagyobb hideget.* íme, itt is a szokatlan hideg késleltette a vándormadarak megérkezését. 187.5-ben is, a Sturiius vulgaris kivételével, igen késői adatokat mutatnak fel februáriusi és márcziusi fajaink. Nyitrán 21 év alatt (1872 — 1893) ez volt a leghidegebb február, átlagos hő- mérséklete 8-5 fokot tett a fagypont alatt s így negativ eltérése a 41 éves átlagtól ugyancsak * Deutsche Seewarte. Äfoniitliclie Uebersicht der Witteruug. ISSS. évf. febr füzet 7, múrcz. füzet 10. 1. fläreu luollen. ^ie ícinperntiiv^i^erljüítnijjc íüb= lict;erer ©cflenbeii müjieii mir ebenfattô fennen, lüeun iinr uns mit unterem SBateríanbe íiefafjen. äöenn mir nnjere I. í^ndefíe nberdíicfcn, íie= merfen luir, bnji and) int ^aíjvc 1888 tiiejeniöeii ÍBogeíarten jpäter, ntâ ßen)ö(;nlici), eintrafen, bie jn (Snbe Aebrnar nnbilnfnng'OJtärj jn fonunen pflegen. SBas i^errfdjte banialô für eine iieinperatnr'? Sil 3ii;itra betrug bie Xeniperatnr ber l'uft im (Çebrnar biefeê '^ai)xeè — 1-9, im îliarj 3-4 ©rabé; ber erftere 'Dîonat meift 1-9, ber felptere l-7° C. negatine 3(bioeidjnng noin 4]--jdl)rigen 5íurd)íd)nitt auf. 2Bie i)er()äft fid) nnn bor SlUtterungô^uftanb in Europa? 3)ie in ben fefeten Slagén beê S'i""" i"â ijerrfdjenbe ■ auBergeiuöí;nlid)e £ätte roar and) im (^ebrnar nodi in ben erften brei STagen füi)lbar; an niolen Orten geigte baô îljermometer 20 nnb moljr ©rabe unter bcm ©efrierpnnfte. l'im 4. Jvebruar í)errfd)te fein í^roft metjr in einem grojjen 2;íjeiíe 3}eutfd)ianbô nnb ^-ranfreidìè. 2lm 5. ift ber Often òat 9ìeid) beâ fÇrofteè, mclcl^eö fid) gegen 3ßeften (jin (ne jum SBöíjuierroalbe erftrecft. .^ierauf breitet fid) bie fül;le SBitterung aud) über baë norbíid)e ©ebiét ©eutfd): fanbô ans. 'liûm 14. angefangen biè ju (ïnbe beo 2)ionatê roar in 'JJÌittel; unb aBeft=Êuropa neuer: biugô eine anijaltenbe ,'iîalte, roeld)e mit geringen j 3tnôna()men biô jum meftlidjen unb füblid)en ^()ei(e ' granfreid)ö nnb biè italien reid)te. 3niSeutfd)IanD betrug bie negatine monatlidje il broeid)nng 2, in ÎBten 3, in 'iliagi):©3eben 3-7, in iîeapel I '4 ©raDe. lyn ben erften fünf Slagén beò "Sícirs bielt bie Adite nid)í nur in "JJütteUEuropa, fonbern and) am gangen ßonti: nenie an, fo ba& bie negatine 3(broetd)ung morgenb: lid) í)ie unb ba felbft 14 ©rabe betrug, ^n ^^^artô äeigte òaè Sfjermometer ani 1. 9Mrä 8"8 ©rabe unter bem ©efrierpnnfte, bie größte Kälte feit 1847.* Silfo and) Ijier uergogerte bie an§ergeTOŐfjnlid)e Mite bie 3ínfunft ber aBanberuögel. 2(nd) im 3af)re 1875 lueifen unfere im Februar nnb 9Jiärä onfommenben 2lrten, mit 3luönal)me beö ©taareê, fe^r fpäte Säten auf. ^n 9ii)itra mar biefer unter 21 ^abren (1872— 1893) ber fältefte (február, feine 2)urd)fd)nittê:^emperatnr betrug 8-5 ©rabe unter bem ©efrierpnnfte unb fomit feine negattoe 3lbuieid)ung nom 41 ^jäljrtgen S)urd)fd)nitte ebenfaHâ 8-5 ©rabe. Tier 'îJîarg ergab burd) feine * Tcutfciie ©eeroarte. ÏDionattidje UeBerftddt ber Sßittenitig. gaíjvaaug 18SS, g. bniaDÍieft S. 7, flar5=§eft ®. 10. 12 8'5 fokkal egyenlő. A márczms — 0"9 hőmérsék- letével 5 negativ eltérést mutat. Szokatlan hideg és szokatlan késő megérke- zése vándormadarainknak itt is szoros kapcso- latban van. 1889-hen is későn érkeztek meg februárban és márcziusban madaraink, a ColuiiiJxi oenas s j némileg a Scoloprci: rii-slicola kivételével. Nyit- rán hiányzanak a meteorológiai feljegyzések. Budapesten február -j-től márczius -j-ig a rendes- nél hidegebb idő járt és pedig 2-2 fokkal, mint a 2-j évi (1871 — 189.J) átlag szerint kellett volna lenni. 1884-ben Nyitrán februárinsban 1-5, már- cziusban 5-(> fokot tett a hőmérséklet s így az előbbi hónaplinn a pozitiv eltérés a 41 éves átlagból 1".5, s az utóbbiban szintén l'ö fokkal egyenlő. A vándormadarak a Vanelbi.s cristaíuf^ kivételével, korábban érkeztek meg, mint ren- desen szoktak. Nem szaporítom a példákat tovább. Ugy hi- szem, eléggé liimutattam, hogy vándormadara- ink februáriusi és márcziusi megérkezése kar- öltve jár a hőmérséklettel. A szolioltii.ál mele- gebb idő korábbi, a szokoUnúl hűvösebb idő ké- sőbbi megérkezéssel együtt jár. Áprilisban és májusban kisebbek az eltérések; ezekkel külön nem foglalkozom. Ha a nagyok a törvénynek hódolnak, a kisebbeknek is hódolniok kell. A megérkezési adatok iiigadozása e szerint a hőmérsékletnek a iiormalistól való positiv és negativ eltéréseiben leli magyarázatát. Az imént megállapított ténynyel I. tábláza- tunk három adata nem egyezik. Látjuk, hogy 187.3-benaz Alauda arvensiss&Columba oeiias a rendes időnél 2 héttel később jött raeg, ellen- kezőleg a Sl'urnus vidgaris 3 héttel hamarább ; pedig láttuk azt is, hogy az 187.5-ik évi feliruár és márczius az 1872 — 1898. időszak alatt a leg- hidegebb hónap volt. Első pillanatra a Stumiis adata hibásnak látszik s az ember hajlandó volna azt az egy rovattal fölötte álló -|-lG-9 számmal felcserélni. Ámde a gróf ő nagyméltósága, kit e tárgyban megkerestem, azt válaszolá, hogy : «A Sturiiiis vulgaris 1874-ben (valóban) már- czius 22, és 1875-ben február 13 án érkezett Ghymesre, a mint ezt lelkiismeretesen vezetett jegyzeteim bizonyítják» s hozzá teszi, «Sajnálom, ^einperntur luui — 0-9 ©rabon ciiu- luvvitiue 9(í^ meid)unoi luni .[3'0 ©rabcíi. 31uBcri5CTOöf)iüíd)e .Sïaltc uni auJ3cri3eRHil)ulidj ípiitc 3(nfunft unferer SBanberoögeí fteíien aud) í;ier in ouger Sscrbiubunc^ mit cinauber. 3lud) im '^aí)u 1889 fmiicii uiifevc -ísögel iiu (^cíu'uar unb SJÍnrs fpät nu, mit SíuSnaíjme non Columba œnas nub cinicjennnfeen Scolopax rusti- c(da. îinô 3Í!jitva fol)lcii bio nu'toovoloöi)á)en 3(nf,íoid)nunt^on. òiU ì^nbcipoft í)err)d)to noni 5. À'cbrunr an ím ,^um '>. Itíarj oino fäitove '■iiíitternng, ale geiuőljnlid), nnb äinar eine um 2-2 ©rabé feilten', alò fie lant bem 2."):jäln"ic(eii ®urd)íd)mtte (1871—189.5) l)ätte fein fődén. ^m ^nljte 1884 betrug bieS^emperatnrin^Jïpitva im 'Àebruar 1-5, im SJÎiirj 5-0 ©rabe, fondt bie pofitine 3Umioid)ung nom 41--jäln'igeii Ciurd)fd)nitte imorfteren9)îonat1-5,imlcl^tovoneLieufatlô 1-5°. Sie SBanberuögel trafón, nut 3lnônal)ine non Vanellus eristatus, friil)or ein, alò fie goioöljiilid) ju fonunen pflegen. SBeitere Seifpiele fül)re id) nid)t an. ^^sá) glaube genügenb bavgetljan sn liaben, baf5 bie 3lnfnnft unforer aíanbernögoí im ivebrnar nnb iliärj ôanb in .s^rtiib get)t mit bor S^emperatnr. Märmi-rc Mittcrunn. als iiic lU'taöbnlidTC steht mit früiicrcr. liüblcrc. als ùic gctauljnlidjc. mit späterer Anhunft im tftnhlannc. 3m 3lpril niiO 3.1ciii finb bie "äb-- iüeid)nngen geringer, mit biefon befaffe id) mid) nid)t befonb:rő. Semi bie ©rofjen bem ©efetse folgen, müffoii eo andj öic S^íeinoren tt)nn. pie .^djtoanlîung ber Jlnkunfts-gatcn fíníict ùemnadj in ùrn positiltrn unù ncgatibcn Alilneidjuitgcn ber ÔTcmperatur lion ber norntalrn iljre (frldiirunij. ioïit bor fooben bogriinboten 3;l)atfad)e t'timmen brei 3liigaben nnferor I. Gabello nid)t überein. SBir fallen, bafe im 3al;re 1875 Alauda arvensis iiiib Columba cenas nm siooi äöod)en fpäter anfamon, alò jiir geroöljnltdjon ^cìt, l)ingegeii Sturnus vul- garis nm brei aik)d)en friibor, mo mir bod) and) faí)eii, baf; ber vçobnuir uno Oliare bes '^aÌ)Ki-, 1875 unter bem ^i-'iti"""'"*-' 1872—1893 bie fälteften ^lionate niaren. :5in orftcìi ilugenblide fd)eiiit bie 3lngabe über Sturnus falfd) jii fein unb man anire geneigt fie mit ber um eine -oák über it)r ftel)enben 3al)l -f 16-9 ^n Dertaiifdieu. ^ebod) erroibertc 3eine (S-rcellen,^ ber Wraf, an bom id) mid) in biefer 2in= golegoulioit geioenbet batte: «Stumus vulgaris iam im 3al)re 1874 (luirflid)) am 22. Wiäxi uiib 1875 am 13. ^obnuiv in Wbmneö an, mie bieê meine gemiffenbaft gotül)rton 3lnf,5eid)nnngen bc- meifeii» uno fotd l)in5n: «^d) bebauere, ba^ meine 13 bogy jegyzeteim szellemes combiuatióját nem igazolják, de nem tehetek máskép, mint a valót megírni». E szerint tehát megmarad az I. táblá- zaton 1874-ben a +16-9, s 1875-ben —201 nap- nyi eltérés. Nincsenek is adataink más helyekről, hogy e két számot összevehetuők. Az ornitholo- gns feladata tehát megfejteni, miért érkezett meg lS74-beu a rendesnél 16'9 nappal később, 1875-ben pedig 201 nappal hamarább a Shtr- nus vulgaris, mint azon fajok, melyek vele iigy- szólván egyidejűleg szoktak megjönni s 187-i-ben aszokottnál korábban, 1875ben pedig későbben jelentek meg. Amásik feltűnő elütés a többi számtól 188'.)-ben látható a Columba oenas-nál, mely a rendes terminusnál 22 nappal hamarább jelent meg, holott HZ Alauda arvensis, Sturnus vnlgaiis, Va- nelhis eristatus s aMotacilla alba a szokottnál ké- sőbben érkeztek. A gróf ő nagyméltósága erre vo- natkozólag a következő felvilágosítást volt kegyes adni: «A Columba oeiias érkezése 1889-ben február 3-án van feljegyezve, és habár el kell ismernem, hogy az összhang a többi tavaszszal érkező madarak megjelenésével meg van za- varva, de a klimatikus viszonyok képesek gyak- ran ahnormitásokat előidézni; ha jól emlék- szem, 1889-benjauuár hó végén lanyha idő volt, mire a Columba ooias megjelent, úji-a beállott nagyobb hóesés és zord tél, mely a többi mada- rakat az idejövetelben megakadályozta, és a február 3 án érkezett Columba oeiias is, a vál- tozott idő folytán, hihetőleg tovább húzott». Itt tehát csak szórványos megjelenésről lévén szó, I. táblázatunkon levő — 22'0 eltérés ki leszeu javítandó s akkor az összhang helyreáll. Ámde lássuk előbb, vájjon jól emlékszik e a gróf ő nagyméltósága arra, hogy ISSQ-ben- ja- nuár végén lanyha idő járt. Valóban rigy van ; a mennyiben: «Kiváltképen enyhe a hónap két utolsó napja».* S február három első napján is tart az enyhe idő, de 4- én már a nyugatról ter- jedő fagy egész Németországra hat ki s nálunk is megváltozik az enyhe időjárás úgy, hogy a * Deiifschc Seewarte. Moniitliclie Uebovsicht der Witterung. iísH'J. évf. jau. füzete N. 1. Slufjctclimiiuiicii 3í)i"^ lieiftveicíje (íoiiibinatiou nid)t (leftntiç^en, bod) fami id) iűd)t umljiii, anbcreê, aio bte 3iíat)rí)citaii )d)rinben.» Somit uer&(eibt auf ber I. 2:a(ie[Ie in 1874 bieaUmicirfìuiig non +10-9 unb in 1875 bie uoii —20-1 Sangen. 5i?oii nnbereiiDrten befi^eii roir aud) feine ^ateii, nm biefc äioei 3i^í^" iieri3(eirf)en ^u fijniien. (So ift baljer Slnfejabe beo Drnitíjoíogen jn entvatl)íeín, loaruni Sturnus vulgaris im ^aí)vc 1874 nm 16-9 ^^age jpäter, alo geroijíjnlid), in 1875 aber nm 20-1 Xaç\i früher an-- fani, aio biejenitjen Slrtcn, bie mit i[;m iojnfagen gieidjjeitig einintrcfU'" pfU'gcn unb bie in 1874 SeitlicÇer, alo geioöíjnlid;, in 1875 aber fpätcr anfamen. 3)ie äiueite anffallenbe 31broeidjnng uon òcw übrigen 3ot)len ift in 1 889 bei Columba œnas er^ fid)tlid), lueidje um 22 ÍTage jeitíidjer erfd)ien, aie am geiüöí)nlid)en "termine, obmobl Alauda arven- sis, Sturnus vulgaris. Vanellus eristatus unb Motaeilla alba fpäter, aie fonft fanien. Seine ©ircetlenj, ber ®raf, geru(jte bieobe^iiglid) foígenbe 31ufflttrung jn geben: «T-k ítnfunft von Columba œnas ift in 1889 am 3. )vebrnar üei'äeid)net, nnb, obäumr id) jngefteben mnf5, baf5 bie Harmonie mit bem (Srfdjeinen bev übrigen im {yrüijjatjre an= fommenben 3>i3geí geftőrt ift, finb bod) bie fuma: lifdjen 33erí;aítniífe oft imftanbe 3íbnorntitiiten berooräubringen; menu id) mid) gennn erinnere, tnar in 1889 jii (Snbe beo ^lionato "^ö'H'iU' gelinbe Sßittermig, nnb foioie Columba œnas erfdjien, traten nenerbingo Sd)neefall uiib rauljer ÎBinter ein, uie[d)e bie übrigen S8ögel an i!)vem ,^iei)er= fommen üerl;inberten, nnb felbft bie am 3. gebrnar angefommene Columba œnas ift infolge ber oer= änberfen ÎBitterung u)al)rfd)eintid) loeiter gebogen.» 3îad)bem bicv blo^ non einem fporabifdjen (írfdjeinen bieííebe ift, ift bic 3lbiüeid)nng uon —22-0 unferer I. S'abelle aueäubeffern nnb bie ^armonie ift baiut íjergefteűt. Sodj fel)en mir ^uerft, ob Seine ®jcellen3, ber ©raf, fid) genau erinnere, baJ5 im 3«í;« 1889 ju (Snbe beâ ^saniiar gelinbe SSittevnng berrfd)te. ^em ift luirflid) fo; inbeni: «"iiefonbero milb finb bie jmei lelten ^age beö 9Jîonatê.»* Unb and) an ben erften brei Tagen beo ^-ebvnar Íjait bie "JiMttevnug an, bod) fc^on am oierten erftrerft fid) ber non äBeften l)er ooríd)reitenbe (Vroft über ganj Sentfd): íanb nnb and) bei nnafditägt bie gelinbe Sßitternng * Seutfcfie ©eeimute. î)iotiatlicl)C UeÊevficiit bev SSätttevumj. ^QÍjvgang 1889, 3n'U"ii-''§íf' S. S. Li- bavi átlagos hőmérséklet negativ anomáliát tüntet fel. Ez az eset oly fontos ornitliologiai szempont- ból, bogy el nem mulaszthatom ide iktatni né- hány állomásunk hőmérsékletét a január 150. és február 4-ike közti időszakból. um, fo bafí bic moiiatlicfje ^urcí)ícl)iiitto=íoiiipi-vatiir cine iioűiatim' 2(iioiiuilie niifmcift. T)it'tcr^'nlí ift noni űrnit()olLiciifd)en(Stanbpunftc lille fo midjtiß, bnf; id) nid)t nci'íaunicn fann bio íeniperatiir einiger iinfever ©tationen ano bem ^tíitvaume auiifdjen bent 30. ^snniiav iinb 4. ^ebniar íjier einauídialten. Hőmérséklet í;,° Íeiiipeuitiir C° Januar 30. Januar 31. Februar 1. ^i Februar 2. Februar 3. Februar 4. | -o ä -c ^ -6 ^ ; -0 ^ ■ -o :=; .-o ;=; ,q — .~ :=; -o p: t- £ - -^1 '^1 c- Ji [^ t^ , -51 ^1 - z: i^ 1^ , -Il ^1 r-. c. . ^- ! ö s . - 1^ c^ Zágráb — 4-4' 6-2 3-4 .5-0 8-4 4-0 6-9 10-0 8-6 8-4 11-8 9-4 0-(i 1-2-0-8 — 1-2 1-9 0-4 Biidape.st , — fi-s —2-2 -1-4 —2-1 6-6 5-2 5-0 8-1 5-6 5-6 11-1 7-3 l-l 3-3 0-7 — 1-4 —01 0-4 Arvaváralja ' — 0-1 — 0-g! —2-2 —0-8 1-3 0-6 1-4 4-1 0^7 0-5 50 0-9 _l-4 -0-6 —6-1 —11-4 —1-7 -3-0 Z.somholya — i»-2 6-2 —0-5 0-6 3-0 1-9 2-0 8-5 4-5 3-0 10-8 6-3 —2-2' 3-9 0-3 — 1-5 3-3 3-2 Nagyszeben — 11-cS —0-5 -8-4 —5-9 2-0 1-2 0-8 7-2 4-3 0-6 3-4 1-8 2-6; 1-2 0-3 — 1-2 3-6 1.-2 Ungvár — 4-8 —0-4 —2-0 -1-9 0-2 0-4 2-1 4-2 2-7 0-6 1-5 2-3 1-0 3-2 —0-7 — 3-5 1-4 ()■() íme, nyugaton, Zágrábban már január 30-án, az ország keletibb és északibb részén január 31 -én mutatkozik az enyhe idő, mely február 2-ik és 3-ik napján bizonyul legmelegebbnek, lígy, hogy délben csaknem 12 fokig emelkedik a hőmérő a fagypont felett. Ungvár később és kisebb mértékben érzi meg a fölmelegedést. Feb- ruár 1-ső és 2-ik napján reggel sincs fagj' állo- másaikon. Ez a két níipos jó idő elegendő volt, hogy a Columba oeiicm szórványosan jelentkez- zék, így Nagy-Enyeden már január 2S-án je- gyezték fel megérkezését, Ghymesen .j najjpal később. De hogy ez nem volt rendes megjelenés, ki- tűnik abból, hogy Fogarason '-^ a Columba oeiian IS89-hen mávczius 5-én, Székesfehérváron-^ márczius 11 -én s Horkan'* márczius 18-án érkezett meg. E szerint tömegesebb, rendes meg- érkezése Ghymesen is 3 — 4 héttel későbben tör- ténhetett s így az I. táblázaton a — 320 napi eltérés az átlagtól mintegy +S-ra változik át s teljes az összhang a többi madárfajjal. Iiám, mennyire fontos az egyes feltűnőbb el- téréseket is kutatni s mennyire hálás az ornitlio- logiai adatoknak összevetése a hőmérsékletnek ' A uiegfigyelés reggel 6 éa este 10 órakor történt. - Herman Ottó. A madárvonulás elemei 181-. 1. ° Ugyanott. * Ugyanott. 3Ul"o ini ißeften, in Sáiiiváb jeigt i'id) jdjon am 30. iyanimr, in ben oftlidieren iinP uörblid;eren STlieilcn beö i'mibeo am 31. ;^viiiiiar bie miibe Üßittenuu], iiieídjo fid) am 2. iinb :î. ^îaije bea 'Jebrnar alò am imïrmften evroeift, jo jiuar, bafî 33îittag3 baê 3:;i;ermometei- beinaljc auf 12 örabe über bem Öefrierpunfte fteigt. Uiuunír nerípnrt bie (Siiunrminuì jpíiter iinb in geringerem í^iaa)5e. ílm erften uiib jioeiten í^age beö gebrnar ^errjd)! and) 9]uirgen6 feiii Àroft an linieren Stationen. Tiefe jiueitägige gute älsittening mar genügenb bajii, ba(î Columba omas fporabifd) erfd^ien. ©0 nerinerfte man iljre 9Int'unft in ííagij=(Siu)eb fdjoii am 2S. '^a- nnar, in fiM)i)meo um fünf liw tptiter. Taf; bies jebod) feine normale 9lntimft mar, er- Ijellt baranci, bafi Columba omas im ^jrtljve 1889 in Aogaraö- am 5. JJiiirj, in ©jéfeofebénnir^ am li.Diärj iinD in .'^orfa'' am 18. ^Jiärj erfdjien. Temiind) bürfteiijre maffeníjaftcre, normale 9ínfiinft ami] in ©ImmeS um 3 — 4 üisodien fpiiter erfolgt fein, unb fomit ueraumbelt fidi oielHbiueidunig uoii ■ 22^0 Tagen ooin Turdifdinitte in ungefalir +8 unb bie §ni"iiionie mit ben übrigen 'liogelarlen ifl Dodftänbig bergeflellt. Siebe mie iuid)tig eö ift, and) ben ein^'lnen auf- fälligeren 9lbmeid)uiigen nad)juforfd)en unb loiefebr banfbar bie ornitljologifdjen 'Hngaben nid)t nur ' ajcuuarfjtuiisi lU'îtfiad) nioriiciici •; lU)r iinïi abeiibs Kl lU)r. - Otto .vcvman : .■iSlciiiciitc bes Sogeljugeo», S. 18.t. ' ebcíibofelbít. ■ ebcnbnielbft. 15 nemcsak havi és pentad atlagaival, hanem az egyes napokéval is ! Az I. táblázat valamennyi esetét egyenkint tárgyalni részint túlságos hosszú munka lenne, részint fölösleges, mivel a constatait tényéknél egyéb úgy sem derülne ki ; mindamellett mégis, hogy alkalmat nyújtsak az összevetésre, a 16. lapon levő II. táblázaton közlöm az 1872 — 1893. évek hőmérsékleti eltérését Nyitrán a 41 éves átlagtól. Hogy vándorló madaraink tavaszi megjele- nésére a levegő hőmérsékletének változásai ha- tással vannak, arról a felsorolt adatok eléggé képesek meggyőzni. Kérdés már most, melyik az az átlagos hőfok, mely átlagos megjelenésök naiy'ára esik ? Midőn e kérdéshez hozzászólni bátorkodom, ki kell jelentenem, hogy biztos feleletet egyelőre sem nem adhatok, sem nem várok. Hiszen lát- tuk, hogy mintegy 35 — 40 évig kellene meg- figyelnünk a februáriusban és márcziusban meg- érkező fajokat, hogy a normális megjelenést 4; 1 napig biztosan meghatározhassuk ; továbbá nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy pél- dául Budapesten :i60 évig* kellene észlelnünk, mikép április 1-ső pentadjának normahs hő- fokát megtudhassuk ; kéi^zelhetö tehát, hány évig kellene folytatni a följegyzést, hogy egy bizonyos napnak hőmérsékletét +0-1 foknyira biztosan megállapíthassuk. A mit tehát mon- dandó vagyok, az csak némileg meg fogja kö- zelíteni a valót. A II. táblázaton feltüntetett havi átlagokból grafikai módon meghatározván az egyes napok í24 órai hőmérsékletét, a következő eredményre jutottam : * Aqnili, II. tvf. 13S. mit ben ÏÏÎonatS: iiiib ^Í3cntabeii=!3)iirc^íá)nitten ber í^einperatiir, jonbern and) mit beneu ber einjelneii SCoge jiu oercjletiteu! ^ebeii Jvrtll ber I. Padelle einzeln ,^u íie(;anbe[ii luctre tíieite cine ju liiiujunerige Slrbeit, töeilo üt)er= flüffig, ï)a ailier ben conftativten íTíjatjadien boci) ntd)tô anbereê barone eríjcilen nnirbe; bcfjen un(je= adjtct t()eile id) bod) — nm Weíegenbeit ,^n ■iserciíeidien ju bieten — anf ber auf p. 16 foígenben IL S^abetíe bie 9(biiieid)ung ber SEenipcvntur in íiyitva ans ber '-:).îcviobe 1s7l'— 18t)3 uom ^Jlcittel ber 41 lyaíjre mit. íDaf; bie îempcvatnr^'î.îeranberniuu'n ber Ûiift auf bie Üliifunft niiferer^lianberoögei im5vviiE)íinije uon Ëinflufi finb, bauan fann man fid) aus im oni3efn[)rten Stngaben genügenb überzeugen. 3înn fragt eê fid), u)e[d)er biefer bnrd)fd)nitt(id)e äBärmc: grab ift, ber auf ben iTag it)rer burfd)iiittlid)en 3ln: fünft fällt. 2Beun id) mir erlaube über biefe 3^rage meine 9}ieinung ab.^ugebcn, mnfi id) ermäbncn, baf; id) eine beftimmte Jtntiuort barauf luebev geben, uoc^ enuarten fann. '®a{;en mir ja bod), baf? äum 33eobad)ten ber im (február uub ÎOÎarj anfonunen: ben Slrten ungefähr 3.j — 40 Sal)re notfjiuenbig mären, nnt bie normale 3lnfunft bis auf ± einen i£ag beftimmen ju fijnuen; meiterê bürfen mir nid)t »ergeffen, baf; man ,v '13. in 58ubapeft 360 !3al)re* laug ikobad)tungen aufteilen müf5tc, um ben nor: malen SBärmegrab ber erften ^^Vntaoe beò 3tpri[ erfahren ju fönneu; mau faun fid) alfo eine 3]or; ftetlung mad)en, mie oiele iyal^re Ijinburd) man bie 3luf3eid)uungen fortfe(5en müfite, um bie Temperatur eineâ beftimmten 2:ageê mit einer Oeuauigfcit uon + 0-1 GJrabe beftinnuen jn föuuen. ÎSaS id) babér ju fageu babe, miro moljl nur annäl)ernug'jmeife baê Sßaljre treffen. 2)urd) graptjifd)e 33eftimmuug ber !24:ftüubigeu S^emperatur ber einjclnen 2age auê ben auf î^abelle H mitgetl)eilten monatlid)en 5)urd)id)nittê- mertf)en ert)iett id) folgenbeô ilíefuttat: Aquila, II. Sn^tBOiigí ©• l-^''^- 10 l'i là ^ TO 2 >-i " B' M 6 N •y. c- t' ± 5' s t i Ö ^ ^ ■é« c 1 2 Si ÍÍ «-! — CU o — -5 Ou y- £. H ce + + ce + + X 1 c: &■ c co M- 00 • l 00 2: ::i? + 1 \_ t + + + co <( *"" 05 h* 00 CD L + + \_ a- te + l 4 + -f ta œ 1 "" T L + i X 1 l-i. 00 œ 1^ L ^ -j L l en 1 00 00 1-^ 00 00 ta 5. - 1 ti. t t ■^1 + t CK + li 01 3 S ■5 5 N 2_ t 01 te 1 ce 1^ -.1 + t 00 00 co il fT> N Ï2 .f 1-0 + + o'_ + + + C/J + + 00 00 œ 00 00 00 05 ce 00 -J œ 00 i-k 00 ce CD CD CD 00 CD h* M- 00 CD 10 H^ 00 CD 03 5. p s" S: + \_ 10 + li- re s 3, — N ^ + c 05 + ci 4 + l_ L l \_ + \ -^1 + 1^ L -j ci • 1 li ai or cH' re re 0» 3 re 2. Il 1- z: • ^ 1 lO ô + ce + + li. L + IÍ, 6 ob + 1. 00 4 10 1^ 4 es i s- + + + + + 00 -^ f6 f. & iS* 1^ 1. + Ö E t> ;r; fO t*^ -^ 0- — ' p ^ :3 cr O: — B ^ <î- H- «-•- M os ri (^ 1 c+- 1 CS œ 1^ •tì rs m Os ?. •::: <1 + cr w — . a> H or c5' H 'à. ^. ». S; B ::;. p «1 P cr; H p> o; p^ p t; ^9 17 Madárfaj Í^Oflelavt A megérkezés impja Ghjmesen "li év szerint Tnií ber älntmift in liifjqmeä Inut iíá Jníjvcn A -24 órai hőfok Nyitráu 41 év szerint (172 m.) C° á4 ftiinbigc 'icmptratiir iti ììijitra {17'2 m. üLht ben ì'fcetcàipicgel) lout 41 Jiiljien C' Ugyanott a tenger szinén C^ SdieUift nm ÌBÌeevcaniDcau C° Alauda arveìUìs Februar :ä4"5 1-3 2-0 Cuiuinba ueneif: Februar 2.5-0 1-3 2-0 Stuniiis nihiarix Mart. Ò-l 2-7 3-5 VíiiU'Uiix rristdtiis Mart. G-l i-8 3-0 MotaciUa allia ; .Mart. 7 -Ti 3-0 3-8 Sculopa.K rusticola Mart. 13-3 3-7 4-5 Upupa epopx April 4-0 8-0 9-0 Hirutulu rustica April 8-5 8-8 9-8 Erithacuíi hisc April 10-2 l)-2 10-2 Cuculuít atnorus April 13-3 9-8 10-8 TurUir aiirUux April 111-2 10-8 11-8 Oriolus i/alliula. April 2.5-4 11-8 12-8 üoturnix dact. . April 2!) -3 12-5 13-5 Ortíjgometra crex 1 April 30-0 12-6 13-6 Ha a közlött számokra valami súlyt fektet- hetünk, ügy elmondhatjuk, hogy mind a 14 faj akkor szokott megjelenni, midőn a nap átlagos hőfoka a fagyponton már felülemelkedett. A Co- lumba oenas, mely az Alauda arvensis-sel egy- idejűleg jön meg, 1889 ben tényleg csakugyan megjelent Ghymesen, midőn a hőmérséklet a fagyponton felül emelkedett, s megint elment, mint a grófúr föntebb megjegyzi, mikor újra fa- gyos idő állt íie. A Coiufitix ;lact. Ghymesen ren- desen áprihs 3í)-éu jelenik meg, mikor Nyitrán 12-5 fokot tesz a hőmérséklet; 1885-ben azon- ban már április 15-én jelent meg, mikor 6 — 10. között már lO'a fokot tett e pentad hőmérsék- lete s bár 11 — 15-ike között kis hőcsökkenés mutatkozik, mégis a többi pentad a rendesnél jóval melegebbnek bizonyult. Nem jött meg te- hát 29-én, mert í3(i — ;iO-ika között nem lí2-5, hanem már lS-9 volt a hőmérséklet. A Mo- taciUa alba Ghymesen márczius 7'5 napján 3-0 foknyi napi hőmérséklet idején szokott meg- jelenni. 18s6-ban márczius 25-én jött meg, mi- kor Nyitrán 17— 21-én 1-6, 22 — 26-áu pedig ')-U volt az átlagos hőfok, azaz, mikor 17. és 2(j-ika közt a hőmérő átlagosan 3-7 fokon állott. Ornitliologiai jó sorozatok hiányában nem vagyok abban a helyzetben, hogy e tárgygyal ré.szletesebben foglalkozhatnám s kimutathat- nám, ha vájjon állandó-e mindenütt a hőfok, Aijuila. IV. 3Benn maii ben aiuu'füljrteii 3'i')ít'" einitjt'ii SBert^ beileiU'ii Parf, faun iiuiii facjeit, ba§ famiutlicfjc 14 3(rtcn banii aiijufoiumen vftegtMi, roeiin bie mittlere Temperatur beò 3:^a9eQ fdjon über ben ©efrierpunft fii^ eríiebt. Columba œnas, lueldje gíeid^jeitig mit Alauda arvensis aiifommt, erfdiieii 1889 tu ©biimeô t()atîtïd)iid), aie bie Temperatur fid; über ben ©efrierpuuft erljob imb jog — roie ber §err ©vaf oben mittbeilt — mieber ab, als iunier= bingô gi'oft eingetreten mar. Coturnis dactyliso- naus erjäieint in ©Ijijineô regelmäßig am 29. Slprií, menu in 3h}itra bie Temperatur 12-Ö ©rabe be^ trägt; im ^aíj« 1885 aber erfdiien fie fdjon am 15. 9(pri(, ale iiuifdjeu ben 6 — 10. bie ^Temperatur berfelben íl>entabe jdiou 10-3 Ojrabe betrug uub obuiof)! äiuifcbeii bem 1 1 — 15. ein fdjtuadjeè ©iuteu ber S^emperatiir eintrat, bie übrigen '^îentaben fid) bod) bebeuteub märmer, aiè geioöljulid), eriuieíen. (Sie fam balder iiid^t am 29., meií bie Temperatur jmifdjen ben 26 — 30. nidjt 12-5, fouberu fd)on 18-9 ©rabe betrug. Motacilla alba pflegt in ©Ijijines am 7-5. !3;age beâ îJfarj jiir B^it twiner 2;a9eê=2^emperatur non :')0 ©rabeii anjiifommen. ^m ^ai)rc 1886 fain fie am 25. ^Jiärj an, afa in 9hjitra bie burd)|djnittlid)eiremperatur am 17 — 21. 1 -6, am 22—26. iiingegeu 5-9 ©rabe betrug, bas fieijjt, alo òaè Tijermometer smifdjen bem 17 — 23. burd)íd)nittlid) 3>-7 ©rabe seiigte. ÍÍÍH'gen ì)ìangel aw guten ornitijologifdjen ©érien bin id) nid)t in ber I'age mid) mit biefcm ©egen: ftanbe eingebenber ju befaffen unb nad)jURieifen, ob bie Temperatur, bei lueld^er bie iBanberobgel 3 18 melynél a vándorló madarak tavaszszal meg- jelennek. Kísérletet azonban mégis teszek. Az x\(jnila közölte a dorpati sorozatokat, Wild* művéből pedig ismerjük e hely hőmérsékletét. Vessük össze e kettőt. Dorjmt hőmérséklete az 1839 — 1S44, 1854 — liSG4. s 1866 — 187-"^. időszakok 27 évére vonat- kozik s tesz átlagban : Január — 6*9, február — 70, márczius — 29, április 3'0, május lO'O, június 1.5'6 C°. Ha ezen adatokból ép úgy, mint Nyitrára vo- natkozólag tettem, kiszámítjuk a vándorló ma- darak megérkezésekor uralkodó hőfokot, a kö- vetkező eredményt kajijuk. A számítás csak azokra a fajokra vonatkozik, melyeket Ghyme- sen is megfigyeltek. ím ívrüöUncje 311 fominen pfíetjeii, überall confiant ift. 9t6or cinen ^íerfud) roiíl id) boa) anftoUen. Tie «Sliiuila» (ivad)tc bie Tornatér Serien, auê 3i>ilo'ê* SBerfe Ijingeijen fennen mir bie Xcm- peratur biefeè Drteè. $Ber3leiá)en nur sie 33eiben. ®ie î'emperatnr con îûrpat bejieljt fid) anf 27 3a()rebev,3eitvänme 1839—1844, 18:i4— 1861- unb 1866 — 1875 nnb beträgt im 3íurd)td)nítte für: Januar -6-9, február -7-0, 3)îarj -2-9, Slprit 3-0, mai 10-0, r^nni 15-6° C. aöenn man ans biefen ^Taten — foune id} cö be; äüfllid; 9ii)itra i^'tbaii — ben berrfdientien 3l5ärme= (jrab jnr 3eit ì>er l'tnfunft Der ■iiìanberiiortcì be; redjuet, erí)aít man foUjenPeê rKefnltat. Tie 33e= red)nun9 bejiei;t iiá) nnv auf biejeniiien x'irten, n)eld;e anc^ in ®f)i;meê beobadjtet lonrben. Madárfaj 3>ogeIavt A megérkezés napja Dorpatban. (A megfigyelés éveiack >záma) jag ber Sliifunft in Torpat. (ilnjüljl bev ScobadjtimgcMuijic) A huIok I)orp..tbau (70 m.) 27 év szerint C" SEiiniiegnib in roifiat (70 m. übcv ben iljecreajpiegel) lant 27 Jaliren Ugyanott a hőfok a tenger szinéu C ÜSäiiitegrab baitlbft iii ber .ftöljc bea SDfccreâjpiegel'j C"" Alauda arrensix Mart, il -olà lev szerint) — l-.s -^ l-.-, SUiniHS vul;/. ... Mart. :21-4(lSév) — Ivs — ló Va7iellus cri.it. .._ April 0-9{13év) ()•;{ U-7 Motacilla alba .. _ _ April 1-8(18 év) 0-5 0-!» Scolopax 7-u.sticola April 10-7 (19év) 2-2 -1-b Hirundo ru-itica Mai. 1-3 (16 év) 6-íi 7-0 Ciiculu.'i vanorus Maj. (;-7í 7 ÓV) 8-0 S-.i Oriolus ffalbula Maj. in-3( Névi l()-7 IM Ortygometra cn:e Miij. 1!)-U(llév) 10-7 111 Dorpaton mind a 9 faj hűvösebb időben ér- kezett meg, mint Nj'itrán, illetőleg Ghymesen. A hőmérsékleti különbség azonban egyre ki- sebbé válik, a mint az átlagos megérkezés ké- sőbbi és későbbi időszakra esik. Csekély kivétel csak a Scolopax r usi i col a-nál és az Ortygometra crex-nél mutatkozik. A megérkezés napjának hőfoka Dorpaton ala- csonyabb, mint Nyitrán az : Alauda aruenns-nél 3-1 C. fokkal; a tengerre redukált hőmérséklet 3'5 C. fokkal. Sturuwi i'ulgari.s-nA] 4-5 C. fokkal ; a tengerre redukált hőmérséklet 5'0 C. fokkal. VaneUus crislaliis-nâÀ 2-5 C. fokkal ; a ten- gerre redukált hőmérséklet 2"9 C. fokkal. MotaciU-i alhá-niú'i-') C. fokkal; a tengerre redukált hőmérséklet 2'9 C. fokkal. * Teniporatnvverliältnisse dos russischen Reiches. Tabellen. XCIX. 1. 3n Torpat fanu'ii fänuutiidje nenn 3(rten bei fnijlerer îlUtteruiiç'i an, alò in íiÍDÍtra, be,iicbiint\ö; meife in ("■iljijnu'o. Ter iemperaturîUiiterfdiieb nliv^ aber ftetig fleinev, fomie bie ilnfunft fpätev unb fpäter erfolU- lïiue iH'i'iii!>' -'luona[;nu' jeii^tfid) mir bei Sculopax rusticola unì) (-)rtvgometra crex. Ter SBärineiU'rtb ift nni %aa,{ ber ílnfuiift in Torpat ç-(enu9er, alo in 3!i)itra bei : Alauda arvensis um :>-l Wrabe C; bie auf Duo ^Weer leciucirte Teiiiperatuv um 3-5 Wrabe C. Hturnus vulgaris um 4-.") Örabe C. ; bie auf bao Mttx rebucirte Temperatur um 5-0 ©rabe C. Vanellus eristatus um 2"5©rûbeC. ; bie auf òa^ ÏÏÎcer rebueirte Temperatur um 2-9 Wrabe C. Motacilla alba um 2-5 Wrabc C: bie auf bao 3)îeer rebucirte Temperatur um 2-9 öraöe C. * Sie XcnipcvatuviK-r iittiiiffc beá niffifiÇen Sieit^eá. îabeUfii. e. XCIX. 19 Scolopax nislicold-nál l'ő C. îoiikal ; a ten- gerre redukált bőmérséklet 1"9 C. fokkal. Hirundo rttsticá-nál2-i C. fokkal; a tengerre redukált hőmérséklet 2-8 C. fokkal. CiACulus canorus-nái íS C. fokkal; a tengerre redukált hőmérséklet !2-4 C. fokkal. Orioluti galbulá-nál l-l C. fokkal; a tengerre redukált hőmérséklet Í7 C. fokkal. Ortijyomdra rrex-i\é\ 1'9 C. fokkal: a ten- gerre redukált hőmérséklet 2'5 C. fokkal. Hogy meglehetős nagyok a differentiák a meg- érkezési napok hőmérsékleténél Ghynies és Dor- pat között, annak egyik oka az, hogy a dorpati átlagos dátumok nem oly biztosak, mint a ghy- mesiek, mivel részint rövidebb, részint megsza- kított időszakból számitvák. Másik okn, hogy a hőmérséklet rövidebb (27 év) időszakból van számítva Dorpatnál, mint Nyitránál (41 év) s hogy az időszakok is különi)öznek mindkét he- lyen. De bizonyára egyéb okok is lesznek még kiderithetők Európa több vidékéről való rész- letesebb s bővebb adatok alapján. Annak oka, hogy a később érkező fajoknál kisebb a hőmérsékleti különbség Ghymes és Dorpat között, mint a koiábban érkezőknél, abban a körülményben rejlik, hogy Dorpatou rohamosabban szokott a hőfok tavaszszal növe- kedni, mint Nyitrán, illetőleg Ghymesen. A gra- phikailag meghatározott hőmérséklet a penta- dok középső najyan Nyitrán és Dorpatban a következőnek bizonyul : (In) Nyitra. Februar "1. — 0-S « 7. -0-.5 (( l'i. —0-2 » 17. 0-4 .. 'l'I. 11 « -n. 1-7 Mart. i. 2-.5 « y. 3-2 « li. 3-9 « 19. 4-S (( 24.. .5-cS « -l'.y 6-7 April •i. 7-8 (( S. 8-7 fl 13. 9-7 (( 18. 10-6 (. i:í. 11-4 « *s. 12-2 M aj. ,s. 13- 1 13-9 (1 1.3. 14-S (( IS. 1.t5 « n. 16-2 (1 ■iS. 16-9 Scolopax rusticola um l'-'j ®vabe C. ; Me auf baê SJfeer rebucirte S^emperatiir um 1-9 G5rabe C. Hiruudo rustica um ì'ì ©rabé C; bie auf baê 3)îeer rebucirte S^emperatur um 2-8 ®rabe C. Cuculus canorus urn I'S ©rabe C. ; bie auf bas 9)îeer rebucirte Temperatur um 2-4 ©rabé C. Oriolus galbula um l'I ©rabé C. ; bie auf ìia^ ÏÏÎeer rebucirte Temperatur um 1-7 ©robe C. Ortygoruetra rrex uiu 1-9 ©ra&e ('.; Dieaufiaâ alîeer rebucirte Teiuperatur um -lő ©rabé C. 53afe bie ^jiffereujen ber ^Temperatur au beu9(u= fuiiftòtaiieit siuifcheu 63i)i)meô uub korpát äieiu(id) groö fiub, beffeu erfte Urfad)c tft bie, baJ3 bie T'orpater Tiirchfdjuittc^S^ateu uic[)t fo fieser fiiib, mie Die ©ijpmefer, lueil fie tbeile auo fürjcreu, tljeilô nuê uuterbrodieiu^u ^eiträunu'u bered)ueî fiub. Sie aubere lUfadjC ift, bafj öie îeiuperatur iu Torpat au5 eiuem fürjeren St'ti'""'"*-' (^7 Soffre), ale in Oiuitra (41 i^aljre) tierechnet ift, uub ^a^ aucl) bie 3i'iti'"-' "11 beibeu Crteu uerfdiieöeu fiub. 3lber geiuiB luerbeu aud) uod) aubere Urfad)eu auf= lueiêbar feiu auf ©ruub betaiiirter uuö retcf); Iid;eier îiugabeu aus anbereu ©egeubeu (Sniropaâ. Sie Urfadie beffeu, öa^ bei beu fpäter aufcuiuuea; beu 3irteu ber Î^emperatur--Uuterfd)ieb jiuifd^eu ©l)i)uu^o uub Sorpat fieiuer ift, aiö bei beu frütjer aufounueubeu, liegt tu bem llmftaube, i)a^ iu Torpat ber äßäriuecsrab iui (Vrüi)liui} rapiber fteiöt, a(ê iu 9ii)itra, be,^ief)uuc(eiöeife iu ©I)i)meê. ®ie grapfiifc^ beftiiumteî'emperatur beò mittlereu Xai;\eô ber %a\- tabeu era)ieè fid) iu Sípitia uub Sorpat ale fûlgeube: (In) Dorjiat. Differentia. — f;-9 C. (il C. — 7-0 fi-.5 — 7-0 6-8 — ü-9 —3-7 6-9 —30 6-9 —2-0 7-0 —1-2 7-0 —0-3 7-0 0-7 7-1 Mi 7-1 25 7-2 3-7 6-9 4s f>-6 I'lii ()-2 71 6-0 8-3 .5-6 9-5 5-3 10-5 5-0 U-4 4-8 12-3 4-6 3* 20 íme április T-î-an raóg l-'ì fokkal hűvösebb Dorpat Nyitránál, ináji;s 28-án már csak 4-6 fokkal. Nemcsak a hőmérséklet, a megérkezési vi- szony is elüt némileg Dorpatbau és Helleuorm- ban attól, melyet a homogén 22 éves ghymesi sorozat feltüntet. Ugyanis napokban kifejezve később (+), vagy korább (— ) a megérkezés az : ©icl)c mn 1'.!. 3ípvil ift co in Torpat nod) uni 7-2 ©robe füíjler, ale in '3íi)itva, am 28. Ìlìai nur nicíir um 4-r) ©rabe. 3iid)t nur bie ïentpcvatuv, íonborn and) baô «8er{)ältni6 ber Slufnntt mcidn in :3^ln■paf unb •gcllenorm ciniçii'vniafu'u non boni nb, ronè Me (unno: (pencil 22;jal)viçi,cn Wljpinetcr Serien aufaieifen. !3n STnöen niiőoebriicft ift namlid; bie Slnfunft eine ipäteve( + ), ober friiljere (— ) junídjen: Ahììtila ft Stiimns Stin ntts et Vainlliis ]'(ini'ihts L-t MütacUla Molticilla i-t Scolopa.i- Sí-olopax i't Hirunâo IHrnndo et Cìiculits Cuculut^ el Ol iobis (iriohit et Ortyogiiietni között Ghymes - Dorpat Hellenonii + SM) — o-I + O-G + 1-3 + l()-r, + 1Ì-7 + 1-1 + o-'j — i-r> + .5- S + S-í) + 7-5 4-20-2 +20 -.5 +21-7 + 4-S + .5 -.5 + 3-1 + 12-1 + 12-6 + 13-3 + 4-(l + 1-7 íme, Ghymesen az Alauda arvensù; meg- érkezése után S-() nappal később szokott meg- jönni a Sluríias inilgaris, Dorpatbau és HoUe- normban egyszerre jön meg mindkét faj. Ellen- ben a Sturnus vulgaris-t 1-3 nap mnlva követi Ghymesen a Vanellun eristatus, Dorpatban és Hellenormban pedig csak mintegy két hét múlva. A többi fajnál alig van különbség nálunk és Oroszországban. E szeriìit mind a mcíjértíczési viszony, mind a lió'mérsél.lcl Icrjiiagijobt) difje- renliál mutai fel n lajkoráhhan. rrkezö fajoknál Ghymest e.s Dorpalol illelőlcg. Hellenormban 31 — 24 éven át jegyezték az Alauda, a Sturnus és a Vanellas megérkezését s a differentia itt is ép úgy van meg, mint Dorpatban. Ezen tényt kellő világosságban csak akkor fogjuk látni, ha több hely hosszú időre terjedő egyidejű adatait lesz alkalmunk összevetni. Hogy a megérkezési viszony északon más, mint nálunk, arról az Aquila II. évf. 74. lapján is van említés téve. «A mint az első barázda- billegetőt megláttuk, majdnem biztos, hogy m;ir a Scolopa.v ruslicola első példányai is itt van- nak, vagy legalább pár nap alatt beköszöntének. Nos tehát Svédország déli részén ez tiz érkezési viszony már nincs meg ; ott már a Molacilta ca. két héttel később érkezik meg, mint az erdei sneff». Ezen állítás azonban megdől, ha egy- idejű adatokból számítjuk a megérkezés átlagos napját. Minthogy ugyanis Hellenormban az 1866—1895. időszakban mind a Moladlla alba, mind a Scolojiax ruslicola megérkezését ugyan- azon 22 évben feljegyezték, az egyidejűség ©ieíjo, in ©öpince pflegt Sturnux vulgaris unt 8-6 ííai^e jpäter nie Alauda arvensis niijnfoinnien, in Sorpat unb i';»eUenovin fonimeli beibe Strien íílcidjjeitig nn. .'giiiííefien folgt bem Sturnus vulgaris in (^Hiiimeo Vanellus cristatus in 1'3 ííncien und), in Dorpat unD A^eltenonn aber erft in uiu]efdt)r jinei SlBod)en. 33ei bon iibriiu'ii ílrten finbet fauni ein llntev)d)iob ftatt bei une unb in ílíufííanb. Çemnaclj totisct sahtolil iias Anlnmfts-lTcrljiitttttss. als ùic (Ttnipcratur ut: «rosati; flitfcrEitj liei uni am friilji'stcii anhonimcnùcn JVrtrn liicnao in (ßljtiitiEs, als in gorpat auf. :3n ò^eltenonn notirtc man bie 3lllfunft UÛ1I iMauda, Sturnus unb Vanelhis 21— 24 Salire Ijinbuvd), iiiib eo i|t bie iì'ifferena bier cbonfo uorljanbon, mie in Sorpat. Dteie S^bat: iaá)c mirb erft bann lU'ílöi'MÍ aufijotlärt erfdioinen, menu uno ©oloiu'ubeit geboten foin wirb gloidijoitige aingaben niobrerer C'rte mm laiujer Beitbauer jn oenjleid^eii. T^aft boö 9(nfunftô:lverl)altnifi im íiovbon ein anboroö ift alo bei uno, böffen mirb and) im 11. I^salirgange ber «l'tquila» auf ©. 74 (irioäljiiung öetljan. «'iBeiui mir bie erfte 'Äuiiftel^e erbiicfen, ift beinnljc geiuifi, bafî and) fdion bie erfteu ©türfe non Scolopaxrusticobi Ijior fiub, ober fid) menigfteno luid) einigen 'Tagen oinftoUon merben. 3(Ilein ift biofoo lHnfimftc.-'ÌH'vl)aitnifi im füblidion jTboile ©d)mebeno nidit mol)r uorI)anben: bort orfdioint Motacilla alba fd)on um beiläufig jmei 3iiod)on fpäter alò bie älMilofdinepfo.» Tiefe -iiebauptinig uorliovl jebod) il)vcii ái.*ertb, n'onii man bao mittlere l'liu tuiiftobatuni ano álngabeu íeofelben 3eiti"iiiiiiieö red)net. Ta in .s>clIenorni non 1866 biô 18Uô bie aintuuft non Motacilla alba unb Scolopax rusti- 31 alapján azt az eredményt kapjuk, hogy ott e tekintetben ugyanaz a viszony uralkodik, mint nálunk. Ghymescn ugyanis a Scolopax rufiti- cola 22 évi átlag szerint 5'8 nappal későbben érkezett meg, mint a Molacüla alba, Helle- normban pedig 8"7 nappal. A 22 év között mindössze egy (1SS2) fordul elő, hogy Helle- normban a Scolopax nisticola 4 nappal hama- rább jött meg, mint a Motadlla alba; 3-szor a két faj egyidejűleg, 18-szor pedig később érke- zett meg a Scolopax, mint a Motacilla. Láttuk föntebb, hogy Ghymesen némely év- ben jóval korábban, a másikban sokkal későb- ben érkeztek meg vándorló madaraink; láttuk, hogy ezen tény a hőmérséklet enyhébb vagy hűvösebb voltához van kapcsolva. Hasonlítsuk már most ghymesi adatainkat a MiddendorÖ'-féle sorozatokhoz, hogj' megállapíthassuk, vájjon az átlagtól való positiv és negativ eltérései egy- idejűleg mutatkoznak-e nálunk és fent északon. Hogy ezt megtehessük, mindenek előtt azon nyolcz fajnak, melyet Ghymesen gróf Forgách és Livlandban Middendorff megfigyelt, mód- szerem szerint számított átlagos megérkezési napját kell bemutatnom. Midőn ezt a következő kimutatásban, a 22. lapon levő Hl. tábláza- ton, feltüntetem, egyúttal zárjel között kiteszem az évek számát is, melyből az átlagot számítot- tam. Az adatok az iSfiC) — 1893. időszakból szár- maznak. Jóllehet az átlagos megérkezés napja meg- megszakított s különböző hosszú időszakok- ból, hozzá még az egyik helyen 7, a másikon 27 évliöl van számítva, mégis több fontos dolog- gal ismertet meg bennünket a III. táblázat. Ne- vezetesen : 1879-ben Ghymesen túlságosan korán érke- zett meg az Alauda és Sturnus, az oroszországi állomásokon pedig a szokottnál későbben. Lát- tuk fentebb, hogy akkor szokatlan meleg idő járt nálunk februárban, fent Dániában s a Skan- dináv félszigeten pedig a szokottnál hidegebb, s ezen állapot északon még márcziusban * is uralkodott; azért késett ott fent a két faj. A többi fajnak áprilisban való megjelenése csak- nem rendes s alig különbözik az átlagtól. lS8()-ban Ghymesen . késve érkezett meg az * Deutsche Seewarte. Rroiiatliche Ueber.sicht der Witterung. 1S!)7. évf. márcz. füzet 20. 1. cola in belliéiben 22 ^iiíji'eu uer^ieic^nct luuvbe, or^ (jaítcn luiv anf ®ninb ber ©leidì^eitiiìfeit baô Sh'fultat, ba)^ bort in biefev .öinfidjt baejelbe tk'x^ (jältnife (jerrfdìt, tuie bei une. :^sii OHjijMieô erjdjien nümíid) Scolopax rusticola Innt eineê 22=jäi)n9en Tnrd)fd)nitteö nut 5-8 STage fpiiter aie Motaeilla alba, in yellenorm (jiniießen nni 8-7 Xaù,i jpäter. Unter ben 22 ^aíjmx finbet fid) nur eineô (1882), ín UH'íd)ein nad) öellenorni Scolopax rusticola unt 4 Xaç\i: frníjer f'ani nts Motacilla alba; breimal fttinen beibe Slrten jn gletdjer ^át an, 18:ma[ [)iu= gegen evjdjien Scolopax fpäter aie Motacilla. SBiv jaben weiter oben, baf? in ©fjtjineê nnfere Syanberoöget in mancben 3'ibi*^'" bebeuteub früber, in anberen viel fpäter anfamen ; nur jat)en, bafe biefe 2:i;at)ad)e mit ber miíberen ober fttbícren ^Temperatur in iierbinbung fteljt. Síergíeidien luir nun unjcre (Sby""^|t'i-" Snten mit ben o. 3Jïibben: borff'fdien ©eden, nni beftimmen jn fönnen, ob bie pofitinen iinb negatioen 3lbn)eid)ungen uoin îurd)= fdjnitte bei uno nnb oben im 3iorben gteidjjeitig auftreten. Um bies tbun 5n fönnen, mufe id) cor 3(nem ben nad) meiner ilfetbobe berediiu'ten bnrd)= id)nittlidjen 3infunftètag berjenigen ad)t 3irten a\v- fiif)ren, iueld)e in ©bijmeê ®raf gorgddj, nnb in Sinlanb ^err o. 3)i i b b e n b o r f f oerjeiajneten. ^nbem id) bieê in nadifofgenbem 9(uâu)eife anf íTabeKe III. p. 22 iH'rauidjanlid)e, )et^c id) jugleid) in ^îaren; tí)efe bíe ^aí)í ber Sûf)te íitn^^n, auè roeldien id) ben íi^nrd)fd)nitt beregnete. íTie 9(ngaben ftanunen auò bem ,3t'itranme oon 18G6 biè 1893. I Obtuobí ber Xaa, ber bnrd)fd)nitt[id)en 3ínfunft { aiiê ijäufig unterbrodienen nnb üerfd)iebcn langen 3<-'itränmen, überbies an bem einen Crte aus 7 , an bem anberen ano 27 ^nlji'i-'ii berod)net unirbe, mad)t una bod) bie III. !iübeíle mit fo mannen loidjtigen ©htgen befannt. ^îamentlid) : ^m ^3fl()l'e 1879 trafen Alauda, mtò Sturnus in @bt)meA liberane äeitlid) ein, anf ben rnífifd)en ©tationen íjingegen fpäter ale gembljníid). Oben ía[)cn mir, bafî baniaíá bei nnè eine ungemein luarme aßitternng berrfd)te, oben in Crnnemarf aber unb auf ber ífaubinaDÍfd)en.§albiníel eine faltere aie geioöbnlid), nnb biefer Suftn"'^ berrfd)te im ííorben and) nod) im 9Jiär,i;* barum uerfpäteten fid) bort oben bie äiuei 9irten. T^ie imilpril erfolgte Sinfiinft ber übrigen 9(rten ift beinabe imnnal nnb ooin Surd)fd)nitte faiim uerfcbieben. ^in Sabre 1886 trafen in ®t)i)meâ Alauda, *î)eutfc^c®eetiiarte.M)ioiiatiidi)eUelH'rfirtiti'crîiiittoriin(ï. 3al)rflnim l^7lt, Diävj^.sjeft ®. -20. 22 m. Táblázat. — III. 'Xahűk. Kilencz madárfaj tavaszi megérkezése az 1866- 1893 időszakban. ®ic íliitimft iHin neun 'liogelnvtcn ini ^-rüljliniie ludtjrenb bes ,8citviutiue5 18()fi — 1893. A madárfaj Alauda ardetisi' Stiirnns Mutaci Ila allea Mart. Hellpiiorm \/2ì-ì ("22 (''v) Dorpat |21-5 (21 év) Hanaküll 'l7-9(i;Uv) Kc. 7-Ci I !l(-\ I Mart. 21-7 (24) 21-4 (18) 20-0 (13) 12 (i I 7) April 3-9 (27| 1-8(18) 7-3(13) Van V un crhtatus St'ttlojia r I iistivola Uiiuudo Cìu-iilìts canonis Orioli!^ iírtíjíiO' nalhìila ìintra >-rfX April .5-4(21) 0-9 (13) 3-2 (13) S) III.29-:!|9)* April 11 -.5 (20) 10-7 (19) Maj. 3-2 (22) 1-2 (Ki) Maj. 0-3 (23) (!-7( 7) 9-5(13) 10 !) ( 7| — Maj. Maj. 19-fi (22) I 21-4 (23) 19-3 { S) 19-(i (in |-'.lti'r('s 1X7. átla^'iis luogórkezóstíil. — ;kiirálil>i, -f •k*'!^«'!'''' uicfjérki'/.t's a/, átlaiíii.il. 3(ímieicí)ung uon bei bui-ct)íct)ntttlicí)eu îlnfunft. — =fïu^ere, -j- --ípaterc Slnfuuft ala bic burcljîcljiiittlicljc 1879 (i)i\ines — 1()-.5 —20-1 —11-5 —21-4 —15-3 — 4-5 — 3-3 — 5-4 1 Ilc-llfiiorm + 12-9 + 10-3 + 1-1 — 2-4 + 0-5 + 2-N — (i:! — 10 Dorpat . Ranakiil! - + 13-1 — 1-0 + 0-3 — 1-2 + 0-7 Reo • 1886 (ihymes + s-.-, + 16-9 + 17-5 +20 -r, + 11-7 — 2-5 -10-3 + 4-0 Helleiiorm + (i-9 + 3-3 — 11 + 0-0 — 5 -.5 + 3-7 + 7-4 Dorjjat + 5-.-, + 2-0 (-2Ü-8)** + 1-1 — 3-7 + 1-8 Raiiakiill + (i-O + 2-7 — 3-2 + 4-7 Reo 1888 Gliymes + 1.-...5 + 7-9 + 5-5 +20-0 + 4-7 — 5-5 — 10-3 — 0-4 Helleiiorm + S-9 + 8-3 — 3-9 + 12-0 + 4-5 + IO-S + 0-7 — 0-(i Dorpat + 9-5 .+ 8-C — 2-S + l-s + 7-7 Ranakiill + 12-1 + 9-0 — 7-3 + s-s + 2-7 Reo 1875 Ciliymes + 13-5 (-20-1)*** + 3-5 + 1-f! + 10-7 — 2-5 — 7-3 + 5- G Hellenorm + 4-1 + 17-5 + 3-S + 2-7 + 3-4 Dorpat + 15-5 + 7-6 + 5-2 + 14-3 Ranakiill - Beo — 3-(i + 15-4 + 0-7 + 4-3 1889 Gliymes .- + 14-5 + 2-9 + 3-5 + 12-0 — 1-3 + 3-5 + 4-7 + 3-0 Hellenorm + 5-3 + r.-i + 0-S — 1-3 — 4-0 Dorpat. , +11 -5 + l-(i + 11-2 + 11-3 + l-s + 4-3 + 0-7 Ranakiill + 9-1 + 7-0 + ".-7 + 10-S + 1-7 Reo . 1884 Gliymes — ^7-5 — 10-1 — ; > • . ) + 3-0 — 9-3 + 2-5 — 2-3 + 0-0 Hcllonorm — 4-1 — 4-7 — 0-9 — 0-4 — 2-5 — 1-3 + 0-4 Dorpat . RanakiiU . . —11-9 — 3-0 — 3-3 — 0-2 — 4-3 Reo ... _ -. + 3-0 — 1-3 + 9-0 + 0-7 + 5-0 — 3-3, + 5-0 + 0-7 0-0 3 - 3 7-0 + fi-0 — 1-3 * Itt a megérkezés aprii helyett márcziiisra (III.) esik. ♦* A feltűnő korai megjelenés vagy szórványos esetre vonatkozik, vag\- téves az adat Hcllcnnrm és Hanaküll szerint. *** Ez a többi fajtól elüt (ibymesen. * çiev cvfolflt bic 3lntunit ftatt im Sl))ri( im íijiira (Hl.) ** S)ie aiíjfadciib iM\i)t ílntuiiit tcjieljt fid) catrocbcr nuf fnoiabijtíic i^iiflc, ober ti. i)t bic 31ii(\olic íaiit .(Scltriiovm iinS ilioiioliill iniiv *** íicjc rocidjt ill Ö()i)mcii,ilu:< Oitíjfio lioçielart iiiin'nsi« níltjaris alba crislatit.i ruxticvhi rustica canunis galbuia melra ert A- H<-'ÌI'-'iionn dtltitia [üM\-l{-H)\i\.'2l-7m} lv.::i-9(27) lv..V4(ríl ) IV.I l-.-.fídi V. 3-.'i'Wi V. r,-;i(t>:i) v.ivt-r.iiw) \.-2\-:'.r> 11 ìlìiitcl non .Jicllciionti , Élihez képest a 1 dili'ercnczia : ri'mcnti})vcdjeiib be: tiiijjt bic S)titcvcii5 : Doipatiiúl + OI 15) + l-í(14i + I-9(16) — 4-9( 8i + ()-7(li2) - \-t)[l2) -1- 0-4( 5) + «•4( S) — o-.->( 8i für îûrpat Haiiaküllnól — :í-S(1:í)Í— i-s(i;í) -1- ^2-S{\-}) — 7-0{ll) + 4-á(iá) für SionotüU 1 1 lít'ouál — l-ô( 4)— 2-7( 4)1+ 4-7( 8) - 3-8( 5) + l-2( 4| für 91eo A rfdiúiált áilaíliili :1ietiiijicite ilütttl 1 Dorpatra nézve 111. ái.2 111. 2ï>-f) IV. 5-8 IV. 0-5 IV. la-'i V 2-2 V. (Ì-7 V. 200 V. 21- S für îorpat 1 Ranaküllre luv.ve 111. 17-4 '' 111. l!)-!l ' IV. 0-7 111. iì!)-4 V. 10-r, für SianaíüU Reora néz\e III. ì<.ìr> III. I'.iii IV. sii IV. 10 V. 7-5 für ;)íeo i. * A római szám a hóuapot jelzi. L'io lömijtljeii .-iiililcii lic^cidiiicn bit' iijoiuitc. Mindenek előtt meg kell jegyeznem, hogy a reducalásnál iiéliány egyidejű esetet elhagytam, mivel a differentia igen nagy volt. Ettől el- tekintve a legfőbb eredmény, melyet a reduca- lásnál elértünk, az, hogy a Vanellus cridatus Dorpatban, llanaküllben és Eeoban egyaránt hamarább jelenik meg, mint Hellenormban s míg igy a megérkezési sorrend e 3 állomáson ngyanaz, mint Ghymesen, hogy tudniillik a Va- nellus cristatu^ megelőzi a Molacüla alhá-i, ad- dig Hellenormban meg van az zavarva ; ott a Vanellus jön meg később, mint a Moladlla. Hogy ezen megállapított tény a természeti vi- szonyokban, vagy a megfigyelésben leli-e okát, erre természetesen csak az ornithologusok ad- hatnak feleletet. A reducalt átlagok Dorpatban, EanaküUben és líeoban meglehetősen egyformák, a leg- nagyobb különbség 3-9 napot tesz s a Slitrmis vulgarÍ8-né\ mutatkozik. Ha végre az 1873 — 1S93. időszak egyidejű megfigyeléseinek alapján feltüntetjük a különb- séget, mely a megérkezés napját illetőleg Ghy- mes és a 4 orosz állomás között mutatkozik, a következő eredmény áll elő. Zárjel között itt is az évek száma áll. Sor 3n[ciii fci (icmerft, bnfi dei beu iTíebuciruiu^ eiuiiii' i-ilcidi.^citiç^t- À-iilIc uicggelajjoii ituivboii, racil il)vc Tifferon,^ ,íu c\xo\í wax. T'aüoii alujejetien iie= ftel;t bao .s^íiuvtvi'fultat, uu'ldico iinr bei ber 3ïe^ bucirunçi erreiditeu, barin, ban Vanellus cristatus in î'orpnt, ïKanafiill unb rKeo gleidmiafiii} friitjer nnfoinmt, alo in ôeuenorni; radljrenb baher bie 3{eil)cnfolge ber 2lnfnnit an biefen brei Stationen biefeUic ift, mie in ©Ijijmes, iminlid), bafî Vanellus cristatus ber Motacilla alba jimorfonunt, ift fie in §elIenorm ijcftört; bort fomint Vanellus fpäteran, ale Motacilla. Db ber «rnnb biefer foUgefelUen Tljatfadie in ben natürlid)en "lierljältniffen, ober in ber 33eobad)tuni5 liege, föiuien natürlid) nnr bie Drnitliologen beantiuorten. ®ie rebncirten fliittel finb für Sorpat, :Kaiuitnll nnb 3ieo fo siemlid) gleid), ber gvöfite Unterfdjieb niad)t 3-y Sage ano unb fonuiit bei Sturnus vul- garis uor. aiienn man enblidi auf @rnnb ber gtcid;äeitigen S3eolind)tungen roäljrenb beâ ^eitraumeò 1873 6iè 18;t3 ben Unterfdiieb bernoríjebt, ber fid) ben Tag ber ainfnnft betreffenb ,^u)ifd)en Öl)i;nu'o nnb ben »ter ruffifd^en ©totionen ergibt, fommt folgenbeê 3ïefultat äuftanbe. ^n ber Ëfanuuer fteljt and) l)ier bie 3iil)l ber Sabre. 25 A madárfajok késése napokban kifejezve Ghymeshez mérve. ®te in ingen auspiebrücf'te iierfpntung ber 33ogetavteii mit ©íjijmes »erglidjen. Madárfaj iiűiielart Alauda i orvenxix Sliirnii:' vul(,aiU criütatiiK MoUiciil'i Sro^opa.r ai ha 1 rusticoln Hiirívdv rustica Cuculila íuinorus Oriolux ' Orljiípi- íjalbitia iiu'tra riw.r Ill'llclU'I-lU Ranaktìll T)in-j)at i>7-1I|I,S) 1I-:íi G) ,i 22-8 (13) i22-G(H.i 17-3 (IS) 14-G( 5) 1G-4(13) 14-r. ilh .3()-8(17) 25-2 ( G) 2.-)-4(13) 2G-G( 71 27-G(2li 31-0( 4i 31-5(13) 22-n (121 32-5,17) 2G-3il2l 21--GII91 • 23-9(11) 22-7(19) 30-7 ( 3) 2G-3(13) 19-1 ( 21 24-1 i20) 21 -(»(t?!!! 22-3 ( G) 18- 1 ( 7) (\ 4 ftlluiiiis eíO'iitt súly szeiiiit Tie 4- Stationen jiiínmmeiigenoinnKU laut eiemi*t 24.4» l(;-s 27-!) 27-7 29- S 24 -3 24-3 23-7 20-3 * Beo nélkül. — Cline :Kco. íme, eunyiitlő telik el madárfajaiuknak Ghy- mesen (47° 31' é. sz. ; 30° 36' k. h. FerrcWil) és a négy orosz állomáson (58° 31'; 42° lí)' k. h. Ferrótól) való megjelenése között. Láthatni, hogy e differentia a Stnnius-nai legkisebb (IG'O nap), a .S'coZopaíc-nálpediglegnagyobb(29-8nap). Az Alauda. H'mmiìo és a Cacuiu:^ fajoknál ép úgy, mint a Vanelhis-néii és a MotaciUa-i-iá,i egyenlő a különbség s az ellőbbieknél 24, az utóbbiaknál 28 napot tesz. Ha az itt kimutatott megjelenésbeli különb- ség más helyekre nézve is állandónak fog bizo- nyulni, akkor azon hypothesis, bogy minden madárfaj egy bizonyos, meghatározható hőfok- nál jelenik meg, egész általánosságban fenn nem tartható. Akkor e hypothesist körülbelül úgy lehetne felállítani, hogy a későbben érkező fa- jok ugyanazon izothermával vonulnak észak felé, de a korábban érkezőknél a hőmérsékleten kivül más hatások lépnek előtérbe, mivel a meg- jelenésbeli különbség fajonkiut igen változó. A megérkezésnél tapasztalható ingadozások okát csak a Hiruntlo rusfica-ra, nézve voltugyan szándékom kutatni ; de mivel sem részletes ada- tok ugyanabból az időből több helyről rendel- kezésemre nem állottak, sem az ingadozás e fajnál nem valami feltűnő, jónak láttam csupán csak a ghymesi szép sorozatok alapján a kér dést némileg megvilágítani s eleget tenni ígé- retemnek, Dielynek a füsti fecske vonulásáról Írott czikkemben (Aquila II. 151. 1.) kifejezést adtam. Sieöe ba, fo uicl ßeit nen^cíjt i;iinid)en ber â(n= fünft uníercr ìuHiclartcìi in (^)í)i)ine5(47°3r nörbl. 5iU-cite; 36°36' öftí. Sänt;\e pom ^ervo) uiib in ben incv rnífiftten Statitiiifii (.'")S'-3r; 42" 19' öftl. £niu;(ciion Àerroi. '.Jiíio man fiel)t, ift bie|e3)iffoven3 bei Hturnus nni fíeinfteníKVO^nge), dei Scolopax í)intíetjen am cU'öfeten (29-8 2;atje). 'öci ben 3írten Alauda, Hirundo unb Cueulus foinol)!, aíí> bei Vanellus unb Motaeilla ift ber llntcrfd)ieb gleid) itnb betriltjt dei erfteren 24, bei íe(5tercn 28 Sage. 5i>enn ber bier nad)oieioiefene Untevfd)ieb in ber 3lnf'nnft fid) aud) bc,uiiilid) anberer Stationen er= meifen unrD, baiui ift bie,t>i)l'otl)efe, bafe jebe ííoí^eí^ art bei einem beiunimten 3Bannei3rabe anfommt, int aUlgeineinen nid)t anfred)t jn erbalten. Tann (önnte man biefc éppotbefe nngefäbr fo aufftellcn, bafebic fpáter anfommenben 3(rten mit berfelben $5fotí)erme nad) 3íorben jiefien, baf? aber bei ben früber an^ fommenben anfier ber Temperatur anbere 2iMr- fnnijen in ben ilorbcrtjrnnb treten, meil ber SínfnnftöHlnterfdjieb ben 3(rteii nad) fel)r uet: fdiieben ift. 3d) batte jumr blofi bie Sibfidjt bie Urfadie ber bei ber Stnfunft raaijrneljmbaren ©dimanfungen mir bejngfid) Hirundo rustica :;n erforfdicn; ineií mir jebod) UK'ber fpecielle 3lngaben am benfeiben S^it-' rtinmen non mebreren Drten jur îSerf ügiing ftanbcn, nod) bie Sdiioanfnng bei biefer 3(rt befonberô anf; faHenb ii't, fanb id) es für gut, bie (Vrage blofe auf @runb ber uollftiinbigen ©i^iimefer Serien einiger^ mafjen 511 erörtern unb meinem i\'rfpred)en, locl^eâ id) in meinem 3lrtife[ über ben 3"íl öer i)íaudj= fduualbe (SUiuila II, S. 151) 3lu5brud neriiel), ge= 9ered)t ju roerben. AnuUa. IV. 2ß A fürjről (Coturuix coturiiis auct.) és aunak ÍÖnncdmnncit iilm- ùie «òladjtel (Ooturuix cotuniix alakjairól. auct.) unît iljrc JFonncn. Schmidhoffeni uemcs TscHusi ViKToii lovagtól. iicn Isictov íKiltov u. ífdjuíi ^u 3 d)iuibl)of f cn. Dr. Madarász Gtula úr az Aquila III. év folyamában (1S96. p. i20(")— Í208) megkisérlette, hogy önálló alakként restituálja a Baltlamus- féle fürjet [Coiurnix bahlami Naum., Müll., et Brohm), a melyet azóta csaknem minden auctor egyesített a közönséges fürjjel {C. cotiiraix L.). Czikkét Keulemanstól való sikerült színes tábla kíséri, s ez egy Baklamns fürjet ábrázol, a mely magától Brehmtől (L. Clir.) való s mely- nek etikettjén (Marlrid, 3(). V. ISCO) Brelnn saját kezeirása látható. Madarász lir ezen czikke arra késztetett, hogy az idevágó irodalomnak s nagyobb összehason- lítási anyagnak alapján én is foglalkozzam a fürjnek úgy az európai, mint az afrikai és japáni formáival. Vizsgálataim eredményét, a mely ellentmond Madarász úr nézetének, röviden összefoglalva a következőkben adom. Brehm a Cotimtix baldaminak (Naum.,* Müll, et Br.) ilyen dingnozisát adja a Vollständ. Yogelfangban ilS.55, p. 274): « Teste hátfelé aekgijalran fekete az alapszíne, a Ilim 1W fafaja rozsdabarna (s ezen szín nyo- mai a nősténynél is megvannak), forokfoltja feketés kétoldalt vonalban hnzódik az állkapocs alatt. Olaszországban ; Németországban ritka. » Bkehm a nevezett könyvnek 416-dik lapján utólagosan ezt is említi: «a fürjeknek kettős vedlésük van s e miatt a Baldanms-féle fürj téli ruhájában hasonlóvá lesz a kőzőméf/eshez.» Az a rendkívüli változékonyság, a mely a fürj mindkét ivarának uagyságálian, de kivált szí- nezetében s a hímek torkának rajzában nyil- vánul, általánosan ismeretes s különböző el- nevezésekre szolgáltatott okot. így Naumann J. A. (Naturgeschichte d. Vög. Deutschl. VT. 1833, * A Baldaiiius íűrjuck aiu-tora iioiii Cííyend)tol (Coiurnix baldami Naum.. Müll, et Bu.), nu'ld)o feitljcr non faft alleu 9lutoreii luicber mit bov !loniö()iiIid)en 3Snd)tc[ [C. coturnix (L.) lun-einiçU rourbo, ju veftituieren. ©eine Íívbeit ift uon einer tveff[id)eii, non 3. S. £en leninnâ aniU'fo'tiçUen Xa^d beç^eitet, auf ineldjerein non (Sijr. Í. 'lìvebnt t)ervn()renbeQ nnb non ibin etiqnettierteô cf ad. ber 33albamuê=3Bad)teI (îlùibrib, 20. V. 18ßO) hax^ geftcüt ift. SteferaSerfud)u.5DíabaráB'ueranln6temi(íö,nnd) etn(^e[)enber mit ber einfdiläi^iiU'n Viteratur über bie europaifdje, foioie bie afrifanifdje nnb japainfd)C 2Bad)teIform nn? llnterfudiung eineê c^rofeeren Satg^ ÎJfatcriatêju befdiaftiiien.iJ^ie barano fid) erii,ebenben ílíefuítate, melcbe ì>m v. 'íJiabardtVídjen 3ln^ fdianuiiflen loiberfpredjen, finben fid) am Sd)lnf;e fnrj vefnmirt. 5)ie SBrebm'fdie Tiiacvtofe ber Coturnix bai- dami Naum.*, Müll, et Br., im «'ÍHillftciiib. Isoijelf.», 185.5, p. 274 lantét: «3(nf bem Dberförper oft mit fdiroarser ® r n n b f a r b e, beim cf nt i t r ft b r a n n e m tó e= íid)te, uumon and) baê ? eine ©pur jetgt, nnb fdimarsem Äeblffecf, iue(d)er fid) in ©eitenlinien unter ben 33 a den hinfiel) t. ^sn Strtlien, feiten in Tentfdifanb.» ^sn ben 9iad)trägcn jn noviKnainitem iënd)e be-- merft nod) iU-eljm anf p. 4ir): «bafi fie (bie aBad)tcln) eine boppelte ^Jfanfcr I) a de 11, b u r d) 10 e ( d) e bie 33 a 1 P a nt n = 2B a d) t e 1 i m 213 i n t e V f I e i b e berge w I) n l i d) e n ä l) n ( i d) ro i r b » . S^ie ganj anBevorbentiid;e 3!ariabiiität ber aSíadjteí in 33e5ng anf bie Oröfje (bei beiben (^k- fd)Ied)tevn) nnb gan,^ bcfoníerö in 33e,uig anf bie Färbung nnb ,;>eicl)nniig ber .sîeble (bei ben l'fànn- djeni ift allbefannt nnb fanb ihren ilnôbvnd in üerfdjiebenen 23eiu'nnnngen. So loer^en nad) 3- 9t- 9{ a n m a n n (ííatnrg. b. 3íög. J^entíd)l. VI. 1833, * giir bie aoIi)nmuâ=3Bot[)teI ((üt lűtljt tSIj. l'. Í8v. alo aUeiniiíer íhitor, wie câ in allen Zitaten nngeflcl'en luivb, ionbern, ivie oben bemertt : 9Î a u 111., 3)i ü 1 1. nnb Î) r. 27 p. 580) azou fürjeket, melyeknek igen sötéten rozsdabarna, majdnem fekete a torka s a pofája, « Moll )'C)i trarli fel» - (szerecsenfürj) - nek nevezi, azokat pedig, a melyeknél a sötét liarantos sza- lagok fehér, vagy rozsdasárga alapon vannak, «Kreutzwachtel-[]ieresztes fürj)-nek. A jérczék- hez még hasonló hímeket első nászruhájnkban «Sandwacldel» (homoki fürj) vagy «Rolhhahn» (vöröskakas) néven említi a feketetorkúakkal szemben, melyeket « Kohlhah n » -(szénkakas)- nak nevez. Naumann szerint a fogságban tartott feketetorkú (Mohren wachte!) rendesen haránto- san sávolt torkúvá (Kreutzwachtel) változik, vagy tavaszra kelve, a harántos sávokon kívül még egy sötét foltja is fejlődik a torka közepén. Naumann a Bechstein J. M. adatait is idézi, (Naturg. Deutscbl. III. p. ]40G)amely szerint egy fiatal jércze fogságának második évében szerecsenfürj jé (Mohrenwachtel) vált, a meny- nyiben tavaszi vedlésekor feje teteje barnafeke- tévé, pofája, halántéka, álla s torka sötéten rozsdabarnává lett s ez az eset annyiban érde- kes, hogy a fürjek kakastolluságát illusztrálja. A nagyságban való ingadozások már BEissoN-t (Orn. I. 17C0, p. 2-51) is arra bírták, hogy meg- alkossa a Perdix colurnix majort, a melylyel Bkehm L. Chr. (Vög. Deutscbl. 18ol, p. 539) a Coturnix mmort állította szembe. Gloger Const. L., ki a madarak változékony- ságát kiváló figyelemmel kisérte, a «Nal Ur- geschichte der Vögel Europas» czímű művében (p. 550) a következőket említi a fürjről : «Kivált a torok színezésének s rajzolatának változó volta az, a mely szinte a hihetetleuségig megy s a melj'hez nem csak a hazai száraz- földi, de talán egész Európa madarainál sem találhatunk több hozzá foghatót. Ötven darabot tarthatunk együtt, s nem akad köztük kettő sem, mely nagyjából egyforma volna, mivel a szembe- álló ellentétek közt, mik alig hasonlítanak egj-máshoz, az összes képzelhető átmenetet meg lehet találni. A legvénebbeknek s azoknak, a melyek legdélibb helyen teleltek, legszebb a tor- kuk, legvörösebb vagy legsötétebb. A fiatal hímeknél, az őszi ruházatbelieket is beleértve, a torok színezetének minden változata meg- található: olykor tisztán ezüstfehér, selymesen csillogó, rozsdasárga vagy rozsdással, sárgával, sötétbarnával, feketebarnával tarkított fehértől p. 580) jene, bie eine cjnnj önnfel^roftbraunc, faft fc^iuaräe £el)(e unb ebenjo gefärdte aSançien íjaben, nílíof)renR)rtd[)teín» tienannt, uiiilirenb bie, 6eí benen bie buuflen Ouerbtinber auf lueijîeni ober roft= gelbem förnnbe ftel;en, diU-euäniaditein» ()ei§en. 3cnen,beníiBeibd)en nod) (ïi)n[id) jebenben^liänncfjen in it)rcin erften .coc^jeitsfleibe ivib man ben 'Xiamen «©anbuiadìtein» ober (Olì o t l)l)äl) n e», im ©egenfntf jn ben jdparäfel^itcien, roeidie «Siit)l= bäbne» fienaiuit luerben. ')lad) benifelben ííntor uevioanbeln jid) bte'ì)ìol)venuiad)tein in beu (>5efancjen= id;aft gemöbuHd) in .^rensroadjtcín ober fie erboíten im g^rübjaíjr außer ben .Sîeblbanbern nur nod) cinen bnnfíen Àfecî anf ber Keíjlniitte. Sie mettere xioii 9Î a u m a n n citierte Slngabe S- 3){. Sedjftein'fi (iiatnrg. 3^entíd)[. III. p. 1406), looimd) ei)i jungeô îiiad)te(n)eibd)en im jmeiten Satjre feiner ßefangenfeaft jn einer 3Jïot)ren= mad)tel mürbe, inboii ec. in ber ^rüí^íingemaufer brannidjioarjen Cberfopf, buiifetn-oftbrnnne SBam gen, od)läfen, .«iiui nnb Rd)ii bcfain, bat and; infoferne Sntereffe, a(è ber gefdjilberte^vad in bent^ íid)fter Seife einen iold)en Don .òaijnenfebrigfeit barfteUt. 5:ie ©rößenfdjioanfniujen gaben fd^on 9(. 3). SSriffon (Drn. 1. 1760, p. 251) SSeranlaffung, eine Perdix coturnix major 5n creiercn, ber 6br. 2. 33rei;m Ci'ög. ííentfd)í. 1831, p. 529) eine Cotur- nix minor gegenüber ftellte. 6 n ft a n t i n V. ©loger, ber bem 3ibänbern ber ipogei feine fpecielle SUifmerffaìnfeit luibmete, bemerft in feiner «ííaturgef d)id)te ber 'inigel (Suropaò», 1834, p. 550, LHnmerf., ^olgenbeê über bie 3Sad)teI : . S d) legel bie japa= nifdje 3Had)tel befdirteben, unb Coturni.\. vulgaris japonica benaiuiteu, finbet fid) nnd) eine 33cíd)rei: bung ber füb-afrifanifd)en 'iiHíd)íel, ber fie ben 3íanien ('. vulgaris africana gaben, roeldjeni, uúe y. ò t e j n e g e r (Proceed. U. S. Nat. -Mus. XVI. 18!);3, p. 7GG, 3(nm.i rid)lig bemerft, bie ^îriori^ t à t üor bem £ i d) t e u ft e i n'fd)eii capensis gebüljrt. 3::emmincî unb Sdjlegel betrad)tcn boibe nié 33arietttten ober Sìaffen, loao mit unfever beutigen Sínffaffung ber ©ubfpecieô ^ufannuenfällt. "llMr entneljmen ibre)i ÍJÍittbeiíungen golgenoeô: Sie 2"Bad)teI — fagen bie ©enannten — bilbet in iierfd)iebenen ©egenben confiante isavietäten ober 'liaffcn, nH'[d)e fid) aber uon biefer nid)t meiter 5u unterfdjeiben fd)eiuen, ale burdj bie 3)iobifica: tionen in ben î^^nrbennnanceu, biet'id) befonberô bei ben cf c(' im ioinmevfieibe bemerfbar nuidicn. ^er füblidie îljeil -'Ifvifao beherbergt eine :l{affe, Coturnix vulgaris africana, gan,^ unb gar ber ge^ u)öbnlid)en ílíaffe äbnlid), roeld)e fid) aber baburd) uiitei-fdjeibet, baf? ibre Àarbuug im allgemeiiu-n etuiaê [ebtjnfter ift unb beim ^ ad. in feinem Ôod)aettêfIeibe alle ^^cbern ber ^alôfeiten unb beê .•ilopfeê, mie and) bie beo íííropfeö braunrotb, non meif3en ©d)aftftveifen uiiterbrod)en finb, miibrcnb man auf ber. teiste einen gro|e)i iängUd^en, bunfel= braunen ^(ed fiebt, ber fid) gegen bao .'íliun juäieljt uub òa ftarf uerengt. Sie Sîaffe, n)e(d)e 5íapan bcmobnt, ift gan,^ unb gnr ber europiiifd)en aljuíid), aber i()re prbung ift im allgemeinen etmaè lebbafter, unb bie l'ängofferfe ber Körperfeiten jieljen jiemlid) ftarf ine 33raun: rotile. 1)k sroei fdimarjeii 33änber, meíd;e auf bem ÍHirberbaífe eine 3(rt "ÎMnbe formieren, finb febr * ^eu-nSr. S. v. 2orc 113, Scr mit mehrfatl) Iilcvai-ifd)c 9lu3fünfte crt[)eilte, fpvertie iti) nu bic(cr Stelle meinen î^ant auS. 29 egészen el is tűnik. A Iiomlok, a fej oldala s a torok majd fakóbban, majd sötétebben barna- vöröses, s ez a szín a begyen tiszta barnavörösbe változik, fehér szárfoltokkal megszakítva. A lá- gyék tollai igen élénken barnavörösesek, s ezek- nek, valamint a dolmánytullnknak széles fehér szárfoltjába élénk l)arnavörös szín is vegyül. DbesserH. E. (Birds Eur. VII. p. lU. 1878) a ki a színeknek, kivált a hímek torka színe- zetének nagy változékonyságát szintén kiemeli, úgy nyilatkozik, hogy az ornithologus haj- landó volna két vagy három önálló fajt felállí- tani, ha lehetséges volna megkülönböztető ha- tárokat vonni közéjük. Dresser a fürjek színezetét az elterjedési területek tekintetéből alapos vizsgálat alá vette s arra jött rá, hogy a közönséges — tehát inkáljb északibb — fürjnek fehéres a torka s ezt alul- ról két félkörös, rozsda- vagy sötétbarna szalag szegi be, a melyhez a fej oldalairól haladó ha- sonló színű vonalak is csatlakoznak ; de, mint megjegyzi, majdnem épp oly gyakoriak az olya- nok is, a melyeknek torka részben vagy egész- ben feketebarna vagy rozsdabarna. Egy másik extrem alaknak egész torka s feje oldala élénken rozsdavörös. Ez utóbbi ritkán mutatkozik Eu- rópa északi s középső részeiben, ellenben ural- kodólag lép fel az azovi, kapverdi szigeteken, a Mauritius szigeten. Délafrikában, Kínában s Japánban; némelyikének azonban több-kevesebb feketéje is vau a torkán. Dresser messzire terjedő összehasonlításai azt bizonyítják, hogy a déli (afrikai) s a keleti japáni, kinai) fürjek kisebbek, mint az euró- paiak ; előbbiek általában élénkebb színezetűek, de torkuk színezete változékony. A délafrikai Port Elisabethből való három darabnak igen ki- fejlett fekete torokfoltja volt. A japáni és kinai fürjeknek feje oldala s a torka élénken rozsda- \örüs, csak ritkán látszik e részeken a fekete folt nyoma. Dresser végül megemlíti, hogy 5" H'i"! einige berfelbeu bnben aber bounod) uu'br ober lueiiiger Sdjioarj auf ber Ee[)le. IHuo ben meiteren Uuterfud)ungeii 3) r e f f e r'o ergibt fid), baf; bie fübiid)en 3i.iad)toln ^í^frifa) unii bie bftiid)en {^sopan, CSi)ina)beii europäifd)en gegen: über fteiiierciH'rljäitniffe aufineifen. Cirftere finb im allgemeinen inteufiuer gefärbt, bod) unterliegt iljre S^eblfärbuug and) ber ÌH'ranberlid)feit. Srei non itjm unterfudjte (Sreuiplare inni ^^ort ßlifabetl) in ©üb:i'lfnf'a, batten ben fd)ioar5en ,*i\eblflcrf febr entmidelt. Tie papait: unb tìbiiia='ìi>ad)telii babén bie Äopffeiten unb bie Äcble lebbaft roftrotb, feiten mit einer Spur eines fd)ii.iar,^en 'Jlecfes auf felber. Treffer beinerft 311111 ©d)[iif;e: «'^á) mar juerft geneigt, biefe (Voriu alö biftinct anjufeljen, aber id) faiib (£}.;emp[are, auê bem füblid)eii Europa, non ben 3(,UH"eii unb 'il.liauritiuô, bie genau mit anberen uou tiljina unb i^npim übereinftiiiimten.» 30 Seebohm h.* (The Birds of the Japauese Em- pire 1890 p. :.578) csiik a Cot. coin»iiiitis nevet fogatljn. el a japán fürjre \'anatk(izólag, s azt mondja, hogy ez a fürj klimatikus elváltozásokat mutat. Szerinte a japán fürjek valamivel kiseb- bek, mint a mérsékelt égöviek. A kinai fürjeknek nyári ruhájukban gesztenyebarna a nyakr;k, az afrikaiaknak ellenben inkább rozsdabarna, de minden képzelhető átmenet megvan e kettő közt. Japánban akadnak egyesek világos torok- kal, (valószínűleg Szibériából való telelők) s egyesek vöröses torokfolttal s ezek az állandó lakosok. Ha ez utóbbiakat mint subsjjeeieseket különböztetjük meg, úgy C. cotnmuith japonlra névvel kellene őket neveznünk s ezeknek el- terjedésiterülete Keletszibéria, Japán s az északi Kina volna. Másrészt azonlniii a vörösnyakú alak Déleurópában is gyakori, u világosnyakú szibériai fajta pedig Indiának s Délkinának is lakója. OoiLViE-ü-KANT-nak, kinek a british Museum óriási anyaga állt rendelkezésére, kitűnő alkalma volt, hogy a füi-j kérdés tisztázásához hozzá- járuljon. Vizsgálatainak eredményét «Notes on the Genua Colurnix» czimen, (Ann. Mag. Nat. Hist. X. 189^. p. 109—171) s a «Cal. B. Brit. Mm.» XXII. kötetében (189:3. p. ïJ29— i240) adta közre. Szerinte a meghatározás kulcsa ilyen : «II) áll és torok fehtr, Icki'tc szaliigKi'l. a iiu'ly az állon kczilőilik s a torok kozriiéii,' vonul. (.'. rtiturni.r J . I}] « « II élénken viii-osrs ^'c.szt.onyphai'nii, a. fekete sziilag olyan, mint az i'lőlilii- nék (,'. l-IIJII'Usis. J c) II « II sötét téfílavörös, lökete i'ajz iiyoiua nélkül. (I. jll/IOllicK. J d) Az áll és a nyakolilal tollai Ichéiek, i'övidek, elkerckitettek ; a toiok közepén fekete szalag nincs : ((' nagyobb, szárnyhossza i-2 C rotiirni.r. 2 b" kisebb « :!N C. cíijtensis. J (') Az állnak s a nyakolilalának tollai niegnynltak, lándzsaalaknak, egyik vagy niimlkét ohlaliikon vörösesen szegve; a torok közepén lekele szalag nincs. (Ì. jíipnnicii. J .» §. S cobo 1)111* (The Birds of the Japanese Empire 1890, p. :>78) ncccpticrt für ite jnpauiid)C SlHulitcí luiv ben ''.)ïaineii Cotuniix communis nub jai^t, bafi fie fliinatifdieu ÌMiviatioiUMi initeninn'feii fei. 'lindi ilini fiiib bie tvopifdien Àovmen im ivm^ien ctiiuiâ fíetner ale jene ano ben cV'iui'if'iiUi-'n C'ío; génben. T^ie d)ineftfc^en ílínditeln íiaben im òonimer: fleibe ben .'çtaiô incljr faftanienbrann, oie afvifani; fdien meíjr roftbrnun, bod) finben fid) alle mőgj lidien S'U'íclHMifonnen oor. :fsn Zs^^yan trifft man meídje mit lieller Sleliíc (antjeblid) alo aiiintergäfte auê Sibirien) nnb meldie mit rötlilidiem .Slehlfled atôStanbiùiiU'l. "ÎIh'iui man lefiteve alò fnbfpecififd) i)erfd)ieben betrad)tet, mären bicfelbcn alo C. com- munis japonica ju bejeicönen unb H)x 3Serbrettnngê= gebiet inttre D.=©ibirien, gapan imb baô närblid)e (Siiina. 9liiberfeitö foil bie rott)l)alfige ^çorm bänfig inS.:(£nvopa luirfonimen nnb bie,ìBad)teln:Csnbien5 nub ©.:(£l)ina'o ,inr ti)pifd)en ïKaffe mit bellem .vialfe gehören. Í? g i l u i e - (Ì) X a n t, Pein bao grofjavtige Hiatevial beö britifdjen ÎHiifeumo jn Sebote ftanb, bot fid) I in fei bem eine trefflidie (^jelegenbeit, jnv Klärnng ber 3i.>ad)telfrage luefentlid) bei^ntragen. î)aô Érgebnife feiner Unterfndinngen legte evin feinen «Notes ou the Genus Coturnix» (Ann. Mag. Nat. Hist. X. 1893, pp. 109 — 171) nnb in bem non it)m bear: betteten XXII. iknbe bes «Cat. ì>. lirit. Mus.» 1893, pp. 2á9 — ^240), mu and) erftere 'Jlrbeit .iiim 9lbbnicte gelangte, nicber. 3ein iieftimninngofdiluffel hintet : «a. .«inn imil SUljIe lueijs, nut einem fcljin-jen iüanbe, bas am kinn beginnt unb fid; iur Sleljlniittc fjcrabjieíjt. C. coturnix c? ■ b. » II « U'bljiift vcitl)ltc[)-taftanienbvnun, mit jd)iunräoni SJuitbe iute oben. 0. eapensis cJ* . c. II II « buníol ä'i'Jt'l'utl) , oI)nc jebe íc^ioatse ,Sf'tí)iiiin!l- ('. japonica cf • il. -^chexn bc'3 .«itinû unb ber .«etilieiten lueifi, tuvä unb aliçtevuiibet; fein auf bie Sioljliuitte fid; Ijevab- .iieljenbe'S jdjaiavjes 53nnb a' flröfjcr, Slüflel circa •1-.2 C. coturnix J. Ír tlctner, « « 3.« C. eapensis Ç. e. Jebern bi-ö ,«iuní unó bor .«etjlíeiten uevlüngert unb lanjettfövmiűi, gciiúUjuIid) anj ciiiev obcv beiben ©eiten rijtlilid) geriinbevt; tcin auf bie ,He!)lmitte fid) I)erab3iel)eubeá jdjiuar.jes. SJaitb. C. japonica J .» * Lásd előbbi *-ot. 31 Két ábra is víiu hozzácsatolva, a mclv a k<")- zönséges s a japán íurj rajzolatait tünteti fel. A szerző azt irja, bog}' sikerült biztos jegye- ket megállapítania, a melyek a C. coturnix s a C. japoiiica hímjét s nőstényét biztosan meg- különböztetik, s hogy az átmeneti alakok kétség- telenül a kereszteződés eredményei. Az enrópai vonuló fürj , a melynek elterjedési területe óriási, a költés ideje alatt közös területen él a japánival s nézete szerint kétségtelen, hogy a kettő gyakran jjárosodik s az intermedian hyli- ridák egész sorát hozza létre. Ez az átmeneti tollazat különösen a hím kevertvérüekön tűnik szembe. így némelyiknek megvan a japáni fürjet jel- lemző téglavörös torokfoltja mellett az eurói^ait jellemző fekete, kettőshorogalakú foltja is; má- soknál a toroknak csak felső kétharmada sötét- vörös, az alsó harmada fehér, ismét másoknál a vörös folt közepén ott találjuk a fekete szala- got. Ezen három tipusz közt minden átmenet megvan. Ogilvie-Gkant szerint ezek a hybridák rendesen csak Mongoliában, Kínában s Japán- ban fordulnak elő, de mint maga is megjegyzi, a British Muz. gyűjteményében egy állítólag Bhutánban elejtett darab is van. «Hasonló módon, folytatja a szerző, kevere- dik a C. roluriÚT is a vöröstorkú fajtával, a mely Délafrikában s annak partmenti szigetein telepedett, s ezen keresztezés eredménye az a sok délatrikai s déleurópai him, a melynél a fej oldalának s a nyaknak világos részei többé- kevésbbé a honi madár vöröses gesztenyebarna színével vannak futtatva. A nőstényeket teljes- séggel lehetetlen szétkülönböztetni. Hozzáteszem még, hogy a C colitrnar indiai példányai általá- ban tiszta fajtát alkotnak s ritkán mutatják a fej oldalán s a nyakon a vöröses szín nyomát." Stejnegek L., egyik kiválóan éles felfogású ornithologusunk, a japáni fürjjel foglalkozott behatóan s »Remarku onJajxtiiesc QuaUs« czím * A leírásnál megemlíti az auctor, lu)<;y a fiatal hímnek is olyan megnyúlt toroktollai vannak, mint a vén nősténynek s torkának közepe sötét téglavörös színnel van futtatva. Jílőlibi sajátság elvész a ved- léskor. .3iyei 3lb(ní£)uiu]en uon Köpfen luciblidier :3nbi= uibitcn bor geiiibljiiíidien uni) ber japaniíd^cn 3i>ad)teí ilhiftríren bie 3eid)iuiiu^ beríeílu'ii, pmiie bie (^onn ber Stefilfebern. ílierfafíer \ai\t, bafi eo iljiii ßehmfleii fei, [idjero uiib gut fenntíid)e ílierfinaíe anfjufinbeit, burd) iue[d)e iimn cf uiib í ber C. coturnix unb C. ja- ponica leicfit ju uiiterídjeíben uennöoie, unb ba^ er in ben intermebiären g^ornien baê unaioeifelíjafte Siefuitat ber 'yaftnrbining erdlicfe. Tic europaijdje 3ngiiHu-ljtel, bereu 'i>erbveitinuj ein enonnee ©ebiét umfaßt, bemofjue jur íörntcaeit biefelbcn Socatitäten mit ber japaniidjen, unb eö f'öniu' íeiner yjleinung luid) iiidjt ber geringfte ^'ueifel obimiUen, baf; fid) beibe ()äufig mit einanber paaren uiib alíc 3lrten intermebiärer .çijbriben erzeugen. Siejee internier biave ©efieber fei bcfouberö beinerfenêiuert aw ben männlidjen 'öaftarben. So jeigen 5. 33. einige bie bnnfeUsiegelrotl^e Eef^ie ber japanifdìcn unb bie Íd)uiar3e anferförmige 3eid)nnng ber europäifdien ; anbere Ijabeii nur bie oberen ,3H)ci Srittet ber 5leí)Ic bnnfelrotí), bad unteve drittel roeifj, loälivenb eine bvitte ^Çartie loieber atö S'ISî^^^ *-''" '^^'f ^i^' ÍOtitte bee rotíjeu STljciicê reidienbeo fdiuiaraeô 33anb auf= meift. Sii'ifel)*-'" biefen brei Ííjpeii finben fid) alle niöglid;en Uebergänge. Sie i^tibriben foUen nad) Dgiinie:@vant im nllgonunnen nuv in ber l'ìongolei, in (Sl)ina unb japan uovfomnu'u, obgleid) fid), luie felbev bemerft, ein angeblid) in 3.M)ntau evbenteteê ©tüd iin bvitifdjen 'íJínfeum befinbet. «Sil gieidjer 3i>eife, obgleid) Don untevgeovbnetev 33ebeutung», fagt genanntcv 9hitor, «uevmifdit fid) C. coturnix mit bev votI)feí)íigen fe^íiaften ^Kaffe in ®.i9(fvifa unb nnf ben bie Kiifle nmgebenben unfein, unb baâ iliefultat bevfelben finb bie vielen 'íMniidjcn anè @.=3tfvifa nub S.-ti'nvopa, an lueidjcn bie meinen '■^avtien ber ívopffeiten nnb ber Äeble met)v ober uieniger mit bem ^)íött)lidj:)(lafta= nienbraun bec- einl)eiinifd)en'ÌHigetè überflogen finb. Tic äBeibc^eu enoeifen ftc^ aHerbhigê als ununter= fdicibbav. %i) möd)te nodi beifügen, baf; inbifd)c (i"veniplave uon C. coturnix im allgemeiiu'n fcljr reiuraffig finP unii foltén eine Spur uon ^'Kötl^lid) auf ben Jíopffeiteu unb bem i^alfe scigeu.» 1'. ©tejnegev, unftrcitig einer bev fd}avf; finnigften Dvnitljoiogcn, l;at fid) eingcbenb mit bev japauifd;en 3ÍHU1)tel befdibftigt unb tvitt in feinen * Söei Set öeidjreiluiiig il. 0. pp. 239— ato) bemeift ber iditûv, baji bas juiifle rf ö.is uerlii iif) erte 5iel)Igefieber luie baè iibuUe î befiÇe mib bie Keljlmitte mit 3unfe[= äiegelrotf) iiberflogeit (;abe. ©rftereá foU bei ber iDìaufer uerîd^iutiibeii. 32 alatt: (Proceed. U. S. Nat. Mus. XYI. I.s93. p. 765— 7ü9') szemlie f^záll OoiLviE-GnANT-uak idézett czikkében kifejezett azon cálláspoiitjával, hogy Ázsia keleti részeiben két fürjalak (a C. japonica és a C. colurnia:) fordul elő, a mel3'ek egymással keveredve az összes lehető közbeeső alakot létrehozzák, s hogy Délafrikában is ugyanaz áll a telepedett (C. capensis) s a vonuló (C. coturnix) formánál, de sem az egyik, sem a másik esetet nem tudja liizonyitó példányúval igazolni. STEJNEGER-nek igaza van, midőn arra figyel- meztet bennünket, hogy azok a C. (■apensis s a C. coturnii közötti úgynevezett intermedian egyedek nem csak Délafrikában s Déleurópábau, hanem, mint a Naumanns JS'atnrg. d. Vög. Deutscld. bizonyítja, Németországban is eléggé gyakoriak, hol a hím fürjek épp annyira válto- zékonyak, mint a ja2Ján s a khinai fürjek, miket Ogilvie-Grant leírt, a melyeket ő hibridák- nak tart. OoiLvrii- Gkant egyetlen példányt sem említ, a melynél a vélt hybridizmus a toruktollak közepesen megnyúlt \oltával igazolva volna. Másrészt a japán fürjek megnyúlt torok-tollait a fiatalság jegyének tartja s bizonyítékul azt hozza fel, hogy egy öregebb hímnél a fiatalok fejletlen, megnyúlt toroktolla helyébe az örege- ket jellemző rövid, elkerekített, síitétvörös tollak léptek. Stejneger a rendelkezésére álló lí2 jajián für- jet (3 i a nyári, fi i a téli ruházatában, Í2 ? s egy, a melynek neme ismeretlen) iilaposan megvizsgálta s azt az eredményt közli : a) liogy a kétségtelen ili vi ii hímeknél a torok tollai majd rovidcli s ellvcreliitettek, majd meg a szélsők Süt az összes tollak megnyúltak s he- gyesek, s ugyanez áll a nőstényekre nézve is ; h) hogy a hímeknél a fekete torokfolt is fellép, még pedig a gyengén feketéstől a tiszta feke- téig. Nagyon érdekes az a Coianúx colKvn.i.r, a mely az Egyesült Ali. Nemz. Muzcumitban 10(),'.i4'5. szám alatt találliató, s melyet ('sató János lőtt Konczán (Erdély), 1883 aug. 23-án ; e madár torkának szinezele, az oldalsó tol- «liomarks on -Ta^panese Quails» (Proceed U. S. Nat. -Mus. XVI. 1893, pp. 7G5— 7G9) &or ini uor^ citicrten 3(rtifeÎ aiiâiiefprochencii 3( iificl)t D fl i 1 o i e = ©roiit'ô entgecieii, ïnif^ in ben őftlidjeu 2^t;eiíen 3líienS jioei 2S>act)ti-lfi.inneii (C.jiiponica unbC. co- turnix) üovfomiiu'ii, Mo initercinaiiìicr fid) paaren uiib ntlo iiúii-(!id)cii S'^^'ídiciifovuuMi in',iciii]eii, mie ber fôeuaiuite biec- audj für Siib^ilfvifa ,ìu)iìd)eii ber febeiitäveii (C. capensis) inib ber mteivanteii forili (C. coturnix) nnuiiniiit, oline bao eine, nodi baê onbere biird) ikleije jn beiueiien. © t e i n e i] e r innd)t mit i)îed)t bnranf anf niertínni, bafs biei'e íogenniuiteii intermebiaren Jnbiüibiicn ätoifdjen C. capensis nnb C. coturnix nid)t nur in i3.:3lfrifn nnb beni füblidien (Suvopa, ionbern, mie nno 3Ì a n ni a n n'o íí n t u r g e f d) i d) te be r is ö g e í Scntfdilanbô erljellt, nnd) in T}entíd)hinb iicni^ lidj l)änfig gefnnbon merben, mo bie núinnlidjen 3.ßad)teln ebenfo uiel iinb faft in bevfelbon aln-ife unriieren, mie bie non Ocúlnie-©rant bejd)riebenen jnpani)d)en nnb diinefifdien, bie beríetbe für,'Qijbri= ben anfieljt. D tj i I ü i e : @ V a n t ermahnt uid)t cin Esemplar, bei loeldiem ber oniienoniniene .Vípbribionnici bnrd) eine in ber ÍJÍitte ftelienbe ^orin ber neilängerten Melilfebevn .^nni iHuöbruefe fame. Îlnberfeito be= trod)tet er bie oerlängerton .UeblfePern bei ben 3ííannd)en ber japoniídjeii íÜHid)tel alo ein ,3i'''''l)i''i ber S^S^cnb unbfübrt alo^öemeis an, baf; bei einem öíteren 3Jiännd)cn fid) anf einer .Uel^lfeitebíe iinina: tnren oertíincierten Reborn oerloreu {)abm nnb bafitr baô für bao alte ^^ d)aratieriftifd)e fni^u', ab gernnbete, bnufel rotlje Wefieber an feiiu- 3telle lU" treten fei. St ej 11 e gè I' miter^ìieljt nun bie ilnn oorliegeiiDen \'i japanifd)en íiíad)teín (3 cf im òonimer:, (i ini ÌBinterfleib unb "i Í, foioie 1 Stiicf oline Qk- fd)(ed)teangabe) einer eingebenben llnterfiidning, ano meldier fid) ergibt: a) bafì bei im^iUH'ifelliaft abiilten '"' '^ bie He!)!-- febeni fonmtjl fiirj nnb abgenmbet, alo aiid) nii ben ©eiteii ober fäiiimtlidie nerlängert nnb ^11= gefpilU fein tonnen nnb gleidieo and) bei ben ¥ ¥ ftatt.^ufinben fdjoint; b) bei ÒQW ^ '-^ and) bie fd)mar.ìe ,Wel)lfcirbung auftritt nnb fidj noni fdìunidien fdjmärjlidien l'inflng biè äiim niisgebiíbeten fd)iuar5eii .S{el)lfleef finbet. Tvoii befonbereiii ^^ntereffe ift ein im II. S. Tiùt.- ^JJÌiif. sub 3fr. lU03'i-.') eingereibteo '^ non Cotur- nix coturnix, 0011 3-f-^ônt'-^ f't'i' -'8. âliignft 1883 in.Sloncja (tSiebeiibiirgeiu gefamnielt, ioeld)eè in bcv ilei; t far billig, aiiogeiiomiiien bie òeiteip 33 laliét kivéve, csaknem teljesen olyan, mint a Nagasakiból való hímé, torkának szélső tollai pedig tetemesen megnyúllak s hegyesek. Azon sorozatban, melyet Stejneger meg- vizsgált, mint ö mnga is említi, alig van kettő, a melynél a toruk tollainak tökéletesen egyforma volna a hossza s alakja. Stejnegek azt is mondja, hogy szeretné a figyelmet oda irányítani, hogy az intermedian alak képződéséből nem folyik ki szükségkép a színnek s a rajzolatnak is ha- sonló képződése. E dologban nagyon tanulságos példaként mutatja be azt a Nagasakiból való (I 1. 1877) s az Egyes. Áll. Nemz. Múzeumában l)5,!)83-as szám alatt találhiitó fürjet, a mely a toroktollak rendkívül megnyúlt voltával a C japonica s a torok tökéletes feketeségével a ('. coturnix jegyeit egyesíti magában. Ha a hybridáczió elméletét elfogadnánk, mondja Steineger, akkor az előttem levő egész sorozatban csak egyetlen tiszta, példány volna, egy tipikus C. japonica. Ha ezen sorozat egye- deit az OoiLviE-GRANT-féle meghatározási kulcs * szerint indentiücálnánk, akkor meg egynek kivé- telével valamennyit C. japonicának kellene tartanunk. Az a körülmény, hogy európai pél- dánynál, az Erdélyből vaLínál, a torok szélső tollai megnyúltak s hegyesek, nagyon megingatja ezen jegynek megbízhatóságát. Ogilvie-Granx czikkének, s az általa megvizsgált sorozat alap- ján Stejneger kétségbevonja, hogy Japánban kétféle fürj fordul elő. A keleti forma megnyúlt toroktollaira nézve azt tartja Stejneger, hogy azok barkóképződésre való hajlandóság jelei s épp annyira individuálisak, mint a torok színe- zetének változatai. I)r. Eeichenow A. tanártól a következő soro- kat kaptam e tárgyban: «A délafrikai fürj háta határozottan sötétebb, mint a mienké, de azért olykor nálunk is fordulnak elő sötét példánj'ok, miket az afrikai fürjtől nem lehet megkülön- böztetni. Mindkét alakot csak subspeciesnek tartom. A berlini Múzeum délafrikai fürjeinek fekete, kettőshorogalakú torokfoltja fehér sza- laggal alul nincs olyan élesen szegve, mint a németországi daraboknál. A C. haldamil, melyet Madarász leírt s le- rajzoltatott, egyéni elvsiltozásnak vagy a vén hímbe való átmeneti alaknak tartom. Ilyenek * Lásd előbb. Aquila. IV. fobcrii hcrfelbcíi, f a ft u ü I ( ft d n b i ç^ einem c? uno 9iaiíafafi (jleidjt niib iic\\en fiebern ber Slel)[= feiten au fel; ni id) uerlttiuiert unb iuç^c- f pi tit finb. Sn ber l'on ©tejiu'çier uiiteriudjteii Sevie uon 2rHid)tein fiiiben fid), luie berfelbe heinerft, fauin äiiiei 'Sttìd'e, bei benen bie i1e[;Ifebern uon t]enan berfelbenSttiuje niibgonniuären. Stejneger fagt uieiterè, er nibd)te bie 3infnier!fainfeit nuf bie T:i)atiad)e lenfeii, bnf; bei einer tiiterinebiaren iMIbmioi bnrd)aiiö nidjt intermebiärc Svtivhiiiuj unb Setdjnnng äufanimentreffen intìffen. 3iiâ íeí)r inftnictii) in bicfer Sl^e,iie()iin(j fiifirt er ein cT am Tia(\aìaiì, 1. I. 1S77, U. S. aiat.dünf. 9iv. 1)598:] nn, bnô mit ber anf^erften aSerlängerung ber^ebern ber C. japonica bie äufeerfte Sdimnräe ber Ë.ei)k uon C. coturnix uerbinbet. ^lioUten mir, bemerft Stejneger, bie 2:()eorie ber iu)bribation acceptie= ren, fo roiirbe fid) in ber gonjen Serie nur ein reineê Stücí finben, bas eine tppifdie C. japonica ift. áínirben mir imfere lïremplare nermittelft beò uon DgiÍDte:®rant gegebenen Sd^ínffelö* inbentifi; cieren, fo nüifeten nűe biè auf ein Êi:emplar ale C. japonica angefelien merben. Ser Umftanb, bafî ein europaiid)eê Stûcf — bas aiiê Siebenbürgen — bie Seitenfebern ber Rd)k uerlangert nnb jugefpi^t jeigt, löfn ben îiert bief eô 33îerf maté aie biagnofti: fdjeci fel)r ämeifelljaft erfdìeinen. 3" "-^l'^ug anf g i 1= Die = ®rant'â Sirtifet nnb ber mou Stejneger unterfnd)ten Serie íjrtít biefer bas -isorfommen ber jmei iöadjtetarten in :3apün für nidit ermiefen. 2Baö bie uerlängerten Sîefjifcbern ber ö)"tlid)en giorni an-- belangt, fdjeint eê Stejneger, bat3 bei berfelben eine fräftige 3:enben5 ,^ur ii33art":ÎM[bung fierrfdit, mit einer rtliníidien inbiuibueUen iíariabilitíit in biefer Sejieljung, mie fie bie Sleljlfarbung aufmeift. êerr '^^rof. 5^r. 3Í. 3iei d;e nom fd)reibt mir: «®ie fttbafrifanifdie 3isad)te[ ift auf ber Cberfeite beutUd) bnnfler al<5 unfere, bod) fominen bei uno í;ín unb mieber and) bitnfle Stücfe nor, bie fid) nidjt non òen afrit'anifd)en iinterfd)eiben Îaffen. 3d) ijalte beibe {formen nur für fnbfpectfifdj unterfdjieben. S)ie fdjioarje 3lnfer,3eid)nung ber Sleljte ift bei ben mir oorliegenben Stüden (beö a3erliner Wnfeiimô) non Süb^3lfrifa nid)t unten bnrd) ein meiJ3eo33anb id)arf abgegrenzt, mie bied beutfd)e ißöget fjaben. C. baldami, bie u. "JJi ab a rd f; befdirieben unb abgebiibet. Inatte id) für inbiinbnelle 3ibmeidjung ober Uebergangêfonn .^uin alten c''. 3 Ha már most az egyes kutatók adatait s a nézeteit összegezzük, a következő eredményhez ji;tunk : Az európai vonuló fürj torkának színezete s rajza rendkívül változékony. Ugyanezt találjuk a két állandó tartózkodási helyű alaknál, az afrikai s a japáni fürjnél. Ezt a három alakot mégis megilleti a sub- species rangja, mivel mind háromnál felállít- ható a jellemző tipusz, de már fajilag nem választhatók el, épen a számtalan átmeneti, közbeeső alak miatt nem. OoiLViE-GRANT-ûak az a nézete, melylyel a közbeeső alakok létrejöttét magyarázza, mely szerint az európai alak kereszteződik a másik kettővel, nincs bebizonyítva ; az európai fürjnek az afrikaival való kereszteződése meg épen ki van zárva, a mennyiben az utóbl)i állandó tar- tózkodási helyű, az előbbi ellenben vonuló, a mely tehát tavaszszal elhagyja téli tanyáját s északra vonul ; e két alak közösülé.se tehát szóba se jöhet, mivel e kettő költési területe egészen elütő, elkülönített, egymástól messze eső. Abban az esetben, hogy ha Ogilvie-Grant- nak az az állítása bebizonyosodnék, hogy t. i. a mi fürjünk a költés idejében a japán-fűrjjel ennek területén találkozik, akkor a két faj elvegyülésének lehetősége rendkívüli módon válnék valószínűvé. A mint azonban számos. Közép- és különösen Délurópában elejtett pél- dány bizonyítja, a mely részben minden csak elgondolható változatot, részben a déli és keleti formára emlékeztető jegyeket tüntet föl, ebből kifolyólag leginkább az egyedek nagy váUozé- l.viiíjsága az, a mely itt úgy mint ott érvényre jut s oly jegyeket is teremt, a melyek a legelütőbb, vagy az azokhoz közelálló formákat illetik. Európa déli s délnyugati részeiben a tipikus világostorkú fürjön kívül elég gyakoriak az oly egyedek, melyeknek torka s a pofája rozsdabarna, fekete torokfolttal vagy a nélkül, melyek tehát majd a délafrikai, majd a japán fűi'jre emlékez- tetnek. Madar.ísz szerint Magyarországban sem ritkák az ilyen példányok, s Németországban is előfordulnak s itt is, ott is a legkülönfélébb Stűcte a\\^^ tieríOiarf uiib Cftíibirieu, ober iiidjtauê I.» Gin Gremplar nom ,tap ini f. f. natiir()ifton)d)on .s>ofmuieuiuó in äí.^icn, ift nod) .í?crrn T^r. 't. u. l' o; re n 3' 9Jìittl)ei(iing «öurd) fjclle, fnft meijse J^opfteitcìi unb tmrd) und) ben Seiten unïi nod) unten f d) a r f b e i\ r e n 3 1 e n íRe()[ffed onoçieieidinet. » 3Benn loir Ijier tiie 3linjabon nnO Jlntd)auuiu3en uerfdjiebenev (^orfd)er rejunueren, fo erriibt fid) : Tie europäijdie 3iHVund)tel luiriirt 13003 ouf;er= orbentlid) in lU'^utj onf bie .Sleldförbnnci oiiD oeid): nuiiij. Giiu' äl)nlid)e SLuiriabilitöt finben mir awá) bei ben beiben fejííjoften Aornu'ii : bor ofrifanifdjen nnb jopanijdien 2Bod)tei. S^iefe brei 'ÀornuMi lojjen jebod) eineínbfpecifi)d)e (Sonberunt3 311, ba bei jeber berjelben ein für fie d)flrafteriftifd)er înpno nnterfdjeibbnr ift, iiuir\ci(en eiiu- ortiidje ,îrennniu\ tnfokje ber 3ol;lreidjeii uer= mittelnben Uebergänge ouègefdìloffen erfdjeint. CDié üon Dgiluie^Srant I.e. im (ì-rfliirnng ber uernuttelnben Uebergange angenonunene ^Xxm- 3009 ber europöifdjen ^l'iliundìtel mit ben beiben anberen gormen ift nidjt eruiiefen, eine interqnortier nerhifu onb nbrblid) 3iei)t, uon einer 3>ermifd)nni3 beiber olfo bei 00113 Devfc^iebenen unb uoUfommen getrennten, lueit ouoeinanber Hegenben 33rutterritorien feine íKebe fein tonn. ©olite fid) boô l'Oli g i 1 u i e = 03 r 11 1 beboiiptete Sßorfommen nnferer Îl>od)teI 3ur ^í.^rüte3eit im 'inn': breitungôgebiete ber jopanifd)eii beftätigen, fo nuire eine SBermifdning beiber anfîerorbentlid) nobeliegenb. JBie jebod) joljlreidje in ÍJiitteU nnb bcfonbero in iSüb^Snropa erlegte ÍÍTeuiplore beroeifen, bie tl^eifö alle mijglidjen 'iîarionten, tijeilô ílnfliiiigeon bie fiibíidje unb öft[id)e (Corni biíben, ift eo nor- 3ngöiüeife bie grof;e i n b i u i b n e [ ( e "^Miriobilitiit ber 2irt, bie ba loie bort 311m 3lnöbriufe gelangt uno Slnftäiige an bie ertreinen 5''-''i''"i'i' fber beiifelben feljr iioljeftebenbe iMlOiingen erzeugt. ;;^5in ©üben nnb ©übioeften Giiropoo finben mir neben ber Ijellfebligen tiipifdien 'Jl^oditel siemlid) (joiifig and) ^nbiuibueii mit roftbroiiner .sU'ble nnb ebenfold)eirJ*Jaiigen, mit ober ol)ne Íd)uuir3em .stebl ftecf, alfo ioId)e, bie bntb ou bie füb^ofrifonifdje, bolb an bie jopanifdte 'i?ad)tel erinnern. 3iud) in Uiigoru finb nod) 0. llíabariíf? (1. e.) berartige (ÌTemplare gar nid)t feiten nnb fie finben fid) aiub in íDeutfd): lonb, i)ier luie bort in beii oerfd)iebenfteii "iîaria: tioiien ben Itebergang non einem 311111 anberen 35 változatokl>an kapcsolják egybe a két extrem alakot. Ilyen szinü egj'edeket, amelyek ami für- jünk rozsdás változatát képviselik, Baldamus- fürjnek {Colurììix baldami Naum., Müll, et Br.) nevezték el. Az a jegy, mely Ogilvie-Gr.^nt a szerint japáni fürj nőstényét a mienkétől megkülön1)özteti, az áll s a torok oldala tollainak megnyúlt, lándzsás volta, a mely a fiatal hímnél is megvan az első vedlésig, Sejnegek szerint nem megbizbató, mi- vel határozottan igen vén hímeknél is, melyek toroktollainak Ogilvie- Grant szerint rövideknek, elkerekitetteknek kellene lenniök, ezeknél is előfordulnak a megnyúlt, lándzsás tollak. Mivel továbbá Sejneger egy Erdélyből való példányon is megtalálta a megnyúlt, hegyes torokoldali tollakat, bebizonyult, hogy ez a ki- zárólag a japáni fürjnek tuljdonított sajátság nem szorítkozik tisztán erre, noha ennél, mint Stejneger állítja, erős hajlandóság van az áll- barkó képződésére, de ez szintén csak olyan egyéni változékonyságra vall, mint a torok szí- nezete. Nagyobb sororozatok megvizsgálása s a tel- jesen kiszínezett hímpéldányoknak különös figyelemmel való kísérete alapján a három for- mára nézve a következő meghatározási kulcsot adhatom, a mely javarészt kifejlődött hímekre van ahipítva : Felül barna, sárgásfehér hosszanti s harántos sávok- kal; alul szennyesen sárgásfehér; a lágycktollak széle- sen rozsdasárgával szegve. Tipikus, ha a torok fehér s rozsdástól egészen a feketéig változható kettoshorogalakú rajz van rajta; az állnak s a torok szélének tollai róvidek s elkerekítettek. Variálhat helyenként (délen s délnyugaton) s individuálisan is akként, hogy a torok s a pofa rozsdástól egész feketéig szinezödik s az áll s a nyakoldala tollai kivételkép megnyúlnak s lándzsásakká válnak. Colurnix coturníj- cdturni.r (Íj). Felül élénken színezett, a hosszanti s a h'arántos sávok inkább rozsdasárgásba vagy tisztán rozsdásba hajolnak: a test alja is élénkebb szinü; a lágyéktollak barnásvörössel szegve. Tipikus, ha az áll, a torok s a fej oldala s a homlok is sötéten téglavörös, s a kettöshorogalakú torokfolt hiányzik. Variál individuálisan, a mennyiben elmosódottan vagy kifejletten mutatkozik rajta a fekete ho- rogalakú folt ; álli s nyakoldali tollai majd rövidek, majd megnyúltak s hegyesek. Colurnix colurnix japonica (Tomm. ot Sehleg.) Felül intenziv színezetű (a hosszanti s harántos sávok rozsdaszinűek, a sötét részek feketések) ; alul, i iSrtrcm ueniiitteluö. íevartiij i^ofärbte Ísöíjel, lueldje bie roftfarbicje ^pljafe iiuíerer 'JL'ad}telfonu bat= ftefleit, roiirbeu als 33albaimiô:ÎBnd)teiit (Coturnix baldami Naum., Müll, et Br.) bejeídjnet. 3)aê uon D g i Í u i e = © r a n t alâ djavatteriftijdieê 5]îcrfmni ber roeiblidicii japainjdiou 3lîad)tei jum Uiitcr)d)icbc l'on ber curupaifdjeii angegebene nei'; längerte iinb liin^u'ttförmig gebiíbete ©efíeber bea Äinnö iiub ber .sieljlfeiten, luefdieè nod) iljm and) òa^ junge 3J(flnndjen bio jiirílíaiiter tragt, íjatnad) £. (Stejneger feinen bingnoftijdjeu íBert, ba bei uiiäuieifelfiafteu febr alten l1Jiännd)en — bte naâ) Dgí(uíe;®rant fnrjeo, abgerunbeteô îîeblgefieber be: ftijen Jollen — and) ucrläiigerte, lanjettförinige Sleí)lfeberu gefnnben luerben. ^a Stejneger roeiterê an einem )iebenbttrgiid)en (Srempiar, cf, ucriängerteo, jngeipietca ©efieber an ben 9íd)U jeiten conftatierte, fo ift bamit erioiejen, ba^ bieje anêidiliefelid) ber jopanifdjen 3Bad)te[ jiigefdjriebenc Gigentt)üniiid)feit nid)t auf bieje allein beutränft ift, lueniujleid) and), mie S t e j n e g e r fid) auSbrüdt, bei btefer eine fräftige 3îeigung sur 33i[bung üon 93ortfebern norbanben ift, bie jebodj eine äbniid)e inbiuibueüe üaviabilität jeigt roie bie Ëeblfarbung. iüíad) llnteríudjuiug größerer 3íei!)eu und ípe= cieller 33eriidfid)tigung anôgefdrbter mäiuilidjer ^nbiuibnen läfU lid) folgeníer od)[üjíe[ ftìr bie sBeftimniniuj ber brei Airmen aufitellen: Oben braun mit gctbÜc^Miieifieii Säiigo- unì) Ciiet: flreifen; unten Íc5mu(5ig.-(je[blici)--aieiji; SBeiájenfebetn mit breiten toftgcUicn gcbcwäiibern. ÍDpijcf): Síelte weijj mit voflfatbiger bis idjioacjet tinterfötmiger 3í'tí)"iii'!U tfíbern bea SinnS unb ber >>al3feiten futs unb abgevunbct. ijariiert locol (im S. unb ®.iSl-.i unb inbi-- uibuelt mit roftfatbiger bis jci)iuorjcr Hcl)le unb ebenjolc^en äi-angen; gebevn bes Sliniis unb ber .tmlsíciten auSnaljm^roeiîc nevliingert unb lanjettformig. Coturnix coturnix cotnruix (L.). Oben lebl)aftev im iSolotit, Sänge= unb Tiuerftreifen met)r ins Sioftgelblidjt' bis Sloftfarbige ätef)enb ; Untetfeite gIeid)faU5 lebijnftev; äBeic[)enfebern bväunltrf)=roti) ge= jäumt. ïypiid); Sinn, Sel)Ie luib .Sopficiten (ttud) itirne) bunfet jiegdrotl), oljuc anterförmige ,áeicf)nung. aSnriiett inbiuibucll mit uubcutli(f)er bis beutltcf)cr fd)iuat5ev antei-förmiget S^i^= nung, mit ober o[)nc »erlängette lan;ett-- förmige .Hiiui; unb öalsicitcnfcbern. Cotiu'uix i-oturnix japonica (Temm. &■ Schleg.). Oben buvd)gel)enbâ iiiteiifiti gefärbt (SäiigSä unb Cuerftveifcn voflfarbig, buntle '^iartieen ict)n)ätj[id)i ; unten roftfnrben überflogen, befonberS bie Sîvopfpartieen; Souj numg uon 5"'''"f'^"f'^^'-'''" i'oftfavbig bis roftbraun. 36 kivált a begy táján rozsdással futtatott; a lágyéktollak szegése rozsdástól a rozsdabarnáig meliet. Tipikus, ha az áll, a torok s a lej oldala vörösesen gesztenyebarna, sötétebb, egészen a feketéig mehelö liorogalakú folt van jelen; az áll s a torok széle tollai rövidek, elkerekítettek. Variál ez is, különösen a szinezet többé vagy ke- vésbbé intenzív voltában. Coturnix coiurnix africniKi (Tcmui. et Öchlcg.) E bárom alak nősténye aránylag kevéssé kü- lönbözik egymástól s ezért csak kifejlett, öreg példányok bovátartozóságát lebet nagyobb össze- basonlítási anyag segélyével megközelítő biztos- sággal eldönteni. Legkönnyebb ez még az afrikai alaknál, a captoldi fürjnél, a melynek még fiatalabb jjéklányai is intenziven színezettek alul s felül. Ha az OciLvrE-GEANT-féle, a japán alakra vonatkozó jegy csakugyan jellemző volna, s csak erre az alakra nézve állna, úgy ezen alak megbatározása nem okozna nebézséget. A bárom alak szinonimikája igy alakúi : îiiVift^: Siimi, Set)[e unb Sopíciteii rötfiliájs taftanienbtaun mit bunflerer Biâ jdjronrjer nnfer-- föviiiiflev Heidjmiiig; Cebevn bee .íiinns unb ber Heí;líeiten tiiv5 unb aDiieninbet. 3íoritert gleidjfaUë, uoväiUiIicf) in Siejug auf mcí)v ober roenigev intenfiuere JürÍHing. Coturnix eoturuix africana (Temm. & Schleg.). Tie Untcrídiicbe ber aSeibdjcn ber breí ívonncii fiiib uerl^ältuifsmäfeig mir geriiu^e, imb mir bei aiiô= gefärbten alten "^nbiiubiien luirb man bei osenügen: bem 3sergleid)êinateria[ in ber í'nge fein, iljre 3"= gebbrigfeit amuibernb ,yi beftiniinen. 3im leidUeften mirti ^iecl nod) bei ber íiibafrifaiiijdien (Vorni — ber Eaproadjtel — ber ^-all jein, bie burdjgeíienbö eine inteiifiuere (Värbung ber Dber^ unb Unterfeite, felbft bei jüngeren (Sj-emvíaren, nufioeift. aliare bas düu DgiÍDÍe=®rant (1. e.) angegebene .Sìenn^eicben für bie japaiűfdie Tform diarafteriftifd) unb nur auf biefe befd)ränft, fo böte bie î^eftiinmung berfelben feine ©dnnierigfeiteii. T>ie ©ijnonijmie ber brei Àormen geftalte fid) mie foigt : Coturnix coturnix auct. Coturnix coiurnix collimi. r (L.ì. Tetrao coturnix L. Syst. Nat. p. 101 (1758). • Perdix coturnix (L.) Lath., Ind. Orn. II. p. G.51 ( 17!)0). Coturnix couanunis Bonn., Tabi. Encycl. Méth. I. p. 217 (1700). Coturnix daetylisonans Meyer, Vög. Liv- und Esthl. p. 1(37 (ÍSl.iJ. Coturnix vulgaris Flem., Brit. Anim. p. 4.5 (1828l. Coturnix major Chr. L. Br., Vög. Deutschi. p. .527 ( 1S31). Coturnix media Chr. L. Br., ibid. p. .528 (1831). Coturnix minor Chr. L. Br., ilud. p. 529 (1831). Coturnix europseus Swains, Classif. B., II. p. 3i4 (1837 1. Ortygion coturnix (L.) Keys, et Bl., Wirbolth. Eur., p. 66 (1841)). Coturnix daetylisonans vei indiens Hodgs. in Gray's Zool. Misc. p. N."i (INiil. Coturnix l)aldami Nanni., Müll, et Br., in Chr. L. Brohm's Vollst. Vogelf. p. 27 í ( bS.5.5). Coturnix leucogenys Chr. L. Br., Naum. p. 288 (18.55). Coturnix communis orientális Bogd., Consp. Av. Imp. Uoss. ]). il- I l8Si.) Coturnix vulgaris /Î. baldami (N., M. et Br.) Sewertz., Turkest., .lavotiiie, j). 03 (1873). Ortygion coturnix /?. baldami (N., M. et Br.) Sewertz., .1. f. 0. ]). 181 ( 1875). Coturnix coturnix (L.) Brusina, Orn. Jahrb. II. p. 25 ( ISOl ). ElUxjcdcf: Europa, Azsni a cléhiyugoti sarok kivétcléx l'I, Siam sill., AlVika i OgiK ic (liMiit. Cai. \W. Mus. XXII. 1893, p. 235. S3ct brei l un g: (Suvopa, Ìlficn, auSiiciioinnicii bie S.-ÌlViSde, èinin :c., ilfvita (Cgili'ie--ßivant, tot. iü. Sorit, aiiuj. XXII., l.S!J3, p. 235). Coturnix coturnix japonica ('I'kji.m. et Seni-.). Coturnix vulgaris japouica Tenini. et Schleg., Eauiia japon., p. 103 ( 1850). Coturnix japonica (Sclileg.l Cass. in Terry's Kxpl. .lap. M. (). 227 (1856). Ortygion coturnix Kaddo, Keise Ost-Sibir. II. p. 306 (1863). Coturnix muta Dybow., .J. f. 0. p. 337 (1868). Coturnix conununis Swinh., V. Z. S. p. 401 (1871). Coturnix ussuriensis Bogd., Consp. Av. Imp. Uoss. p. 45 (1884). 37 Elterjedés: Japán, Mandzsúria. D. K. Monpjolia ; Kina délre Kantonig; akadt Blintan és Karen-nee-ben is. (Ogilvie-Grant, Cat. B. Brit. »Ins. XXII. 1S03, p. 2401. SSetbrettung: Sopo"' 3)íanbíd)urei, ©..•D.--3)iongolien, Sl)iiia, füblic^ bis Hanton; esemplate unitbcn nud) in Söljutnn nnb ,«aren=nee erbeutet {OGtruie=®rant, Sat. S. SSrit. Wu\. XXII. 1893, p. 240). Coíurnix cotumix africana (Temm. et Schl.) Perdix coturnix Webb, et Bertli., Oru. Can. p. 29 (183G— 1844). Coturnix vulgaris africana Temm. et Scbleg., Fauna Japon, p. 103 ( 18.50). Coturnix dactylisonans Strickl. et Sclat. in Jard., Contr. Orn. 18.52. p. 1.57. Coturnix communis Cass., U. S. Expl. Exped. p. 288 (18.58). Coturnix eapensis Licht, in Gray, Handl., B. II. p. 268 (1870). Ortygion coturnix (Webb, et Berth.) Godm., Ibis, 1872, p. 219. Cothurnix dactylisonans (Strickl. et Sclat.) Hol. et Pelz., Beitr. Orn. S.-Afr., p. ISS (1882). Coturnix coturnix (Webb, et Berth.) Sharpé in Layard's B. S.-Afr., p. (i03 (1SS4). Coturnix subsp. a. coturnix eapensis (Liclit.) Ogilvie-Grant, Cat. B. Brit. Mus. XXII. p. 237 (1893). Coturnix coturnix africana (Temm. et Schleg. ) Stejueger, Proceed. U. S. Nat.-Mus. XVI. p. 766, Anm. (1893). Elterjedés: Dél-Afi-ika, körülbelől a déli szélesség 15°-ától délre ; Mauritius, Madagaskar, Comora-, Cap- verdi-, Kanári-, Madeira-, Azori-szigetek (Ogilvie-Grant, Cat. B. Br. Mus. XXII. IS93, p. 238). a>er bt eitung: ®.=3tfrita, fiiblid) ungefätjv üom 15" iübl. 33reite, ïïîanritiuS, fflìabagn^cav, Gonioren, 6ap' »erben, Êanaren, Ïïiabeira unb áljoten (Dgiluie--@rant, Sat. m. S3rit. ïïhij. XXII. 1893, p. 238. S most még néhány megjegyzést a dr. M.\da- KÁSZ úr czikkére vonatkozólag ! A IvEULEMANstól ábrázolt Baldamus-fürj lát- tára az, a ki a mi vonuló fürjünknek csak tipikus példányait ismeri, hajlandó abban legalább is egy más formát látni. A fürjek tanulmányozása azonban arra oktat bennünket, hogy a toroknak s a fej oldalának színezete rendkívül változékony, úgy egyénileg, mint lokálisan is. A számtalan átmeneti alak, mely a végleteket szakadatlan sorozatban kapcsolja össze, megnehezíti a három forma fixirozását s szükségessé teszi, hogy azo- kat a végleteket vegyük tekintetbe, a melyeken a jellemző sajátságok a legtökéletesebb fokban vannak egyesítve. Úgy látszik, mostanáig a Cotimúx baldami név kivétel nélkül az európai fürj szinonimja- ként szerepelt, mint a hogy Brehm Chr. L. is európainak tartotta, azt mondva, hogy előfordul e fürj n Olaszországban ; ritlián Németország- ban«. A Baldamus-fürjet a délafrikai alakhoz, a C c. africana (capensis)-hez vonni, mint a hogy azt Madak.(sz tette, teljességgel helytelen, a mennyiben úgy az afrikai, mint a japán forma, állandó tartózkodási hehjü, a Baldamus-fürj ellenben vonuló madár, tehát a nevezett két alaknak egyikéhez sem tartozbatik. 9?uu nod; eimcje 33emerfuii9eii jii bem v. Wiaba: ráfe'ídicu 3(rtifcf! aSeim mail íiao fdjöne ;3- ®- ^ t' " 1 1 m la ii'fdjc ÍBilb liotvad)tet, uie[d)eô Me «33a[bamuê=2!Bad)ieli> barfteUt, jo fomite bevjeiiiçvv bem nur typijdje Ëi:eiiiplare uiiferev ,3i'öii"id)teí üovlieijen, geneigt fein, in tí)r ju minbeftens eine anbere í^orm ju ev: blicEen. Daè Stubium ber ÍBa(^teí aber leiért uná, baf; bie Cetile nnb bie .Stopffeiten in Aärbnng nnb ,3eid)iuing eine gan,^ anfeerorbentlidje ''iHuiationS-- fdíiigfeit 6efi|en, bie fid) iiibiuibnell nnb local ändert. 3)ie jal^lreid^en Uebergäiuje, uielu)e bie Êrtreme in nnnnterbvodjeiiev 9ìei[)c uerbinben, er= fdjroeven bie "Jviriernng fd)arfer ^^iagnojen für bie brei gormen, lüesíjalb man jur Unterfd^eibung ber= felben bie er treni en 33ilbnngen, in lueidjen fie am BoUfonimenften iiim ííuebnicfe gelangen, ^eraii; jujieíjen geäroungen ift. SSiâ^er iinirbe berSîanie Cotumix baldami anê^ nai)mê[oê, mie eê fd^eint, jn bm ©nnonpinen ber europaifd)en SBadjtct gebogen, mie and) 6f)r. 2. 33 ret; m (1. c.) fie afe e ii r o p ä i f d; betrad)tete, ba er in feiner furzen ^iinbortangabc fagt: «^n italien, feiten in T}e ii t f d) 1 anb.» Sie jur fübafrifanifd)en (Vorin, C. c. africana (eapen- sis), ju jieíien, mie es v. îlî a b a r á f? getfian, ii"t ganä nngered)tfcrtigt, ba biefe ebenfo mie bie japanifdje ein ©tanboogel ift, mäljreiib «C. bal- dami» jiiei)t, alfo mit feiner ber beiben feben= tären SBad)te(formen ctmaô ^n tijiiii bat. 38 S a ciBaklamus-fürj» nem is igen hasonló a délafrikaiboz, mert nincs meg a hátának s a testealjának az az (Hénk szinezete, s ha már ha- sonlóságot keresünk, akkor is inkább az afrikai- nál kevésbbé intenzív színezetű japáni alakhoz áll közelebb a Baldamus fürj. Meggyőződésem szerint a ti baldami a mi közönséges fürjünk rozsddssziiiű fázisa, ép úgy, mint a hogy a rítkábl)an előforduló ügyneve- zett nMolireiiwachtel» a fekdc fázist tünteti fel. A ('.. Bfiládiiii névnek tehát njra csak a C. c. coluridx szinonimjai közé kell visszaván- dorolnia. Mint Stejnegeb megjegyzi, a capfökli fürjet a jövőben (lolurnix colurnix africana (Temm. et Schleg.) néven kell nevezni, a mely név Ogilvie- GKANT-tól ered, de melynek prioritása van a Lichtenstein- féle capeìisis-szeì szemben s melyet rövid, de teljes határozottságü leirás kisér. Teljesen érthetetlen Madarász azon ajánlata, hogy miután a capföldi fürjre már a Cotumix baldami nevet adta, a közbeeső alakot^ iiárm.as iiévvel, s hozzá még (Cotumix cotumix baldami névvel kell ellátni ! Eltekintve attól, hogy át- meneti alakokat^ nem szokás tudományosan megnevezni, még kevésbbé hármas névvel, mint valami subspeciest ; a baldami név itt alkalma- zást különben sem nyerhetne. Igen érdekes Madarász azon közlése, hogy az általa megvizsgált magyarhoni fürjek aO'/o-a részint BaldamKS-fih'j volt, részint átmeneti alak s megérdemelné a fáradságot, hogy, ha a Baldamus-fürjet, mint subspeciest el is temettük már, további vizsgálattal ennek a rozsdás fázis- nak a normálishoz való lokális viszonyát meg- határozzuk. Ajánlatosnak tartom végül a mi közönséges fürjünk áll- és toroktollainak alapos megvizs- gálását, hogy megtudjuk, vájjon az az állbarkó- ' Mivel Madariisz csak a mugynr átiiicneti alakok- ról tesz említést, ezek alatt bizonyára azokat érti, mik a tipikus C. cotumix s a Broliiu felfogása szerint vett baldami között állnak ! - Valamint a hybridákat, mint ilyenokot a 2 szülő faji nevének fekvő X el való egyesítésével jelzik, úgy magam az átmeneti alakokat, de melyek nem mindig kereszteződés eredményei, hasonlóan jelzem, amennyi- ben pld. az Acredula caudata caudata s az Acredula e. voiea közti átmenetekre ezt irom : , , , , . caudata Acreilulii caudata • 9(ud) &ic 9iel)iilid)fdt ber «íBalöamuo^SBadjtel» mit ber fiiönfrifaniídicii iff cine feí^r geringe : iíir fcl)lt por adeiii ha^ ( e b l) a f t c (îolorit ber Dliep imb Uiitcrit'ite uub, meiiii iimii fdion uoii einer 3lelmlid)feit tpi'ed)eii luollte, fo unire ein 'inn-gleid) mit ber inpanijdien, bie bei lebhafterer gärbnng afe bieiieiiHil)iilid)e, bod) nie bie Iji'tt'iiíitdt ber ìiììi- afrifanifdieu evreid;t, näher liegenb. «C. baldami« ift nad) unferer Ueberjeugung bie r oft farbige 'í^íjafe unferer geinöhnlidien SBad)teí, ganj fo, une bie fetteneren fogenannten «ÍOÍ í) r e n u) n d) t e I n» bie f d) w a x j e barftellen. S)er 'Jlauie «C. baldami» mirb baíjer audi fenu'r roieber unter bie Siìnonnum ber C. e. coturnix ,^i jäljlen fein. SBie © t e j n e g e r benierft, mnf; bie H a p w a d) t e I in ^ufnnft Coturnix coturnix africana (Temm. et ScHL.) heilen, u)eíd)er 9îame C» g i [ n i e = © r a n t cut: gangen i|'t, aber bie ^^>riorität nor capensis Licht. íjat unb non einer ínr^en, jebod) nollfonuuen bent: [id)cn 23eíd)reibinig begleitet ift. ©auä unuerftänblidj ift uno ber i'orfdjlag t). aJíabaráB', nadjbent er für bie S^aproad;te( bie S3e= jeidinnng Coturnix baldami angeuienbet, bie Biuifdienformen ^ terna r unb jumr Cotumi.x co- turnix baldami ju bejeidmen ! 31 bgef eben bánon, ba^ CÔ nid)t unffenfd)aft(id)er Ufnô ift, Ueber = gänge'-* ju benennen unb jmar ternőr mie bie ©nbfpeeieS, fönnte audi ber iùnue baldami feine weitere Slnmenbung bier finben. ©ebr intereffant ift bie ^Jiittbeifnng u. ïïfaba; ráfi', òafj 2U'V(, beribm jngefonnuenen nngarifdjcn ÌBad)te[n ideila baldami, tbeilâ llebergimge umren. ffieiut uiir aud) bie 33aIbamuâ-2Bad)tel aie ©ubípe= cieò ^n ©rabe getragen baben, fo iierbiente eô bod) lueitcrer (Voi'fdiungen, baô locale 'lierbaltnifì biefer roftfarbigcn ipljafe sur normalen aiuiäbernb feft= aufteilen, ^sdi möd)te an oiefer Steile and) nod) an^ regen, bas ííiinn unb .Sleblgefieber luifever '-ÍBadjteln genauer ^u unterfudjen, nm ^n féljen, ob bie oon ' 2)a V. Siaboníjí nnr üuii ungavifcCen S^iitC^i^ formen fpricí)t, fo lueiiit er bamit iuo[)[ nur biefc, b. t). \oiú)í, bie äiviiit()eii ber typifc^cn C. coturnix unb ber baldami im Sinne 33 rei) m'a fteljcn. ^ SBie man S3aftarbe ala folc^e burc^ aiereinigung ber 5!amen Deibet eitcrn!3irten »erniittelft eincá liegcnben X bcjeidjuet, io íjabe id) in meiner äanindung jc^on feit längerer ;^út ^•]iui(d)enforiuen, bie oft, aber nid)t iunner ein ,ftrcw5ungSvrobuct barfteUen, in ö[)nlid)cr ÎVeife ala folc^e gefcnuäeic^net, inbent ic^ j- S- t"" Uebergöngcn uon Acredula caudata caudata ju A. e. losea fcíjreibe : , , , caudata Acrenula caudata rosea képződés, a melyet Stejneger egy Erdélyből való fürjnél kimutatott, a mi fürjünknél is gyakrabban fordul-e elő. Hallein, Villa Tännenhof, 1S97 április hóban. 39 S t c j n c (\ c r bá elitem fíeíieu6ürgi[i|en ©tücfe nad;= gcmicíeiio 23art(ulbiiiui nitcfi dei uiiíercn Söaíjtcíii öftere norfoinmt. SSttta 2:anneiií;of bei ^aíleíii, im 3lpril 1897. Francziaország és a madár vonulás. Herman Otto- tói. Az ismeretes európai vonulási adatoknak sike- res földolgozhatásának két nagy akadálya van. Az első abban áll, hogy még Nyugot-Európában is vaunak roppant nagy területek, a melyeknek vonulási viszonyairól közlés nem történt, vagy egyáltalában adatok ismeretlenek. A második az, hogy a megfigyelési pontok földirati meghatáro- zása sokszor igen nagy akadályokba ütközik. Oly véghetetlenül fontos pontokról, a minő Spanyolország és Portugallia, sorozatos adatok aligha vannak ; Siciliál)ól, melynek fontosságát nem lehet eléggé kiemelni, sorozatok nincsenek. Ezeket sokban felülmúlja Görögország, hol MoMMSEN Ágost ' Krüpee és Hartlaub doktorok támogatása mellett és támaszkodva sok becses forrásra, mint Antinori, Drummond, Finsch, GoNZENBACH, Striceland, Simpson, Ylan és má- sokra, részben igen becses adat sorozatokat adott. Azokból a levelezésekből, a melyeket egyfelől Milne-Edwards másfelől Emile Oustalet úrral folytattunk, tudtuk, hogy Francziaországra nézve roppant nagy anyag van felgyüjtve, sőt rendezve is ; de kiadatása egyhamar nem várható. Ez rendkívüli módon akadályozza a combiuativ el- járás alkalmazását, mert Francziaország három tengertől körülvéve igen fontos terület, a mely- nek vonulási viszonyai sok tekintetben igen különöseknek vannak föltüntetve.^ Ezért kimondhatatlanul nagy hálával tarto- zunk intézetünk tiszteleti tagjának és hü barát- jának, d'Hamonville báró úrnak szíves közben- ' Griecliisclie .Talii'oszeiteu Hft. IIT. 1875 Schleswig. - Palmen, Zugsti-assen etc. 187(1. pag. Ili). La France et la migration des Oiseaux. Par m. 0. Herman. La rédaction scientifique des diverses obser- vations faites en Europe sur la migration des Oiseaux a deux grands obstacles. D'abord il y a en Europe, même dans l'Ouest de notre conti- nent, des vastes régions où la migration des Oiseaux n'était pas encore l'objet des observa- tions régulières, ou du moins les observations qu'on y a faites, ne sont pas encore publiées. En outre la détermination exacte de la posi- tion géographique des lieux d'observation ren- contre souvent de très-grandes difficultés. L'Espagne et le Portugal jouent dans la migration des Oiseaux un rôle très-important, mais il paraît que les Oiseaux migi-ateurs n'y ont pas encore trouvés des observateurs assidus. La Sicile dont l'imi^ortance est de premier ordre, est à ce point de vue tout à fait inconnue. La Grèce en est beaucoup plus avancée grâce à M. Aug. Moiimsen ^ qui a publié avec le concours des docteurs Krüper et Hartlaub et avec l'uti- lisation des travaux de MM. Antinori, Drum- mond, Finsch, Gonzenbach, Strickland, Simpson, Vian etc., des précieuses séries d'observation. À la suite de la correspondance que nous avons en l'honneur d'entretenir avec MM. Milne-Edwards et E. Oustalet, nous avons ap- pris que pour la France on avait réuni déjà d'immenses matériaux qui sont bien enregistrés et classés, mais leur publication n'est pas en- core à prévoir. C'est un grand dommage et une lacune trop sensible pour la méthode combina- toire qu'on doit employer dans l'étude de la migration des Oiseaux. La France entourée de trois mers est une des plus importantes régions dont les éléments de migration ont été signalés jusqu'à présent comme très-curieux.'^ C'est pourquoi nous sommes fort reconnais- sants à M. le baron d'Hamonville, membre ho- noraire et ami dévoué de notre Bureau, qui a ' Griecliisclie .Jahreszeiten Hft. III. 187-5 Schleswig. '"' Palmen, Zugstrassen etc. 1870. pag. 110. 40 járásáért, a mely Milne- Edwards igazgató úr engedelmét kieszközölte és a füsti fecskére és az erdei szalonkára vonatkozó, Francziaország egész területéről származó adatokat szerzett meg nekünk, a melyeket a franczia közmivelődés- ügyi ministeriumban szervezett Oruitologiai Bi- zottság által összegyűjtött s vele az említett l)izottság elnöke, Milne-Edwaeds úr által kö- zölt iratokl)ól merített. Mi ezeket az igen becses adatokat folyó- iratunkban most csak úgy közöljük, a hogy azo- kat kaptuk, fentartva azt, hogy talán már e kötet utolsó füzetében combinative fölhasz- náljuk. bien voulu faire les démarches nécessaires au- près de M. le directeur Milne-Edwaeds et de nous procurer ce relevé des observations faites en France sur la migration de l'Hirondelle de che- minée et de la Bécasse ordinaire, lequel a été pris par M. le baron, dans les feuilles d'obser- vations réunies par les soins de la Commission ornithologique Française, instituée près du Mi- nistère de l'Instruction publique ; feuilles qui lui ont été communiquées par M. Milne-Ed- WARDS, président de la dite commission. Nous publions ci- dessous ces observations telles qu'elles nous sont arrivées. Mais nous nous réservons d'en faire et publier bientôt, peut-être déjà dans le dernier fascicule de ce vo- lume, une étude combinatoire et comparative. Départements Belfoi-t _. .„ Vosges Meurthe Moselle .„ Meuse _ Nord Pas-de-Calais .. .„ Somme _. _. Aube Seine et Marne _ Seine et Oise ,„ Seine ... „. ™ Eure Seine Inférieure .. Hante Marne _ Marne. ™ „ Aisne... __ ,„. ... .„ Oise .... _ „. Yonne .._ .„ Eure et Loire . „ Orne Calvados Manche . . ._ Côtes du Nord Finistère Morbihan Ile et Vilaine... _ Haute Loire , Loire Nièvre Loiret HIEUNDO RUSTICA. 1885. Érkezés Távozás Arrivée Départ 14. Apr. 20. Oct. 15. Apr. 10. Oct. 15. Apr. 20. Oct. 15. Apr. 20. Oct. 18. Apr. 10. Oct. 20. Apr. (fin) Sept. (végén). 15. Apr. Cl. Oct. 1 2. Apr. 25. Sept. 12. Apr. 1. Oct. 15. Apr. 30. Sept. 10. Apr. 20. Sept. 12. Apr. 10. Sept. 6. Apr. 10. Oct. 15. Apr. (fin) Sept. (végén). 12. Apr. 10. Oct. 14. Apr. 1. Oct. 10. Apr. I.Oct. 10. Apr. 30. Sept. 15. Apr. 1. Oct. 14. Apr. 10. Oct. 10. Apr. (fin) Sept. (végén). 10. Apr. (fin) Sept. (végén). 8. Apr. 2. Oct. 15. Apr. 2. Oct. 15. Apr. 5. Oct. 12. Apr. 5. Oct. 15. Apr. (fin) Sept. (végén). 20. Apr. 10. Oct. 12. Apr. (fin) Sept. (végén). 1 12. Apr. (fin) Sept. (végén). 1886. Érkezés Távozás Ai-rivée Départ ('). Apr. 15. Sept. 8. Apr. 25. Sept. 5. Apr. 21. Sept. S. Apr. 25. Sept. n. Apr. 25. Sept. 15. Apr. (fin) Sept. (végén) 10. Apr. 20. Sept. 7. Apr. 30. Sept. Apr. (fin) Sept. (végén) 4. Apr. 28. Sept. 10. Apr. (fin) Sept. (végén). 10. Apr. 15. Sept. 10. Apr. 25. Sept. 8. Apr. 25. Sept. 10. Apr. 1. Oct. , 8. Apr. 25. Sept. 15. Apr. 10. Oct. 12. Apr. (fin) Sept. (végén). Apr. Sept. Apr. (fin) Sept. (végén). 15. Apr. I.Oct. 15. Apr. 25. Sept. 5. Apr. 1. Oct. I.Apr. I.Oct. 0. Apr. 25. Sept. 8. Apr. (fin) Sept. (végén). 41 Départements Loir et Cher , Indre Loire Maine et Loire Loire Inférieure Puy de Dôme Creuse Indre Vienne Vendée Deux Sèvres Charente Inf« H'" Garonne Lot et Garonne Gironde Cantal Corréze Dordogne Ariége Tarn Lozère Aveyron Gers H"'" Pyrénées Basses Pyrénées Landes Ardéche Eln)ne Ain Gard Isère Drôme Vaucluse Bouches du Ehône Jura Doubs H''' Saône Cote d'Or Saône et Loire H'"" Alpes Basses Alpes Var Alpes Maritimes H'-' Savoie Savoie Corse Sarthe Allier Hérault Alger Aquila. IV. 1885. 1886. Érkezés Tarozás Érkezés Távozás Arrivée Départ Arrivée Depart 12. Apr. 1. Oct. 6. Apr. 5. Oct. 8. Apr. 5. Oct. 1. Apr. 1. Oct. 6. Apr. 12. Oct. 7. Apr. Oct. 12. Apr. 25. Sept. 6. Apr. 1 . Oct. 20. Apr. (fin) Sept. (végén). 10. Apr. 1. Oct. 10. Apr. 5. Oct. Apr. Oct. 15. Apr. 15. Oct. 5. Apr. 10. Oct. 11. Apr. (fin) Sept. (végén). 10. Apr. 25. Sept. 15. Apr. 10. Oct. 10. Apr. 25. Sept. ('). Ai^r. 18. Oct. 7. Apr. 1. Oct. 10. Apr. 10. Oct. 5. Apr. 20. Sept. 10. Apr. 1 2. Oct. 10. Apr. 1. Oct. 8. Apr. 1 0. Oct. Apr. (fin) Sept. (végén). 10. Apr. 15. Oct. 10. Apr 15. Sept. Apr. 11. Oct. Mart. Sept. 8. Apr. 8. Oct. 10. Mai. Oct. Apr. (fin) Sept. (végén). — — 10. Apr. 5. Oct. 10. Apr. 25. Sept. Apr. 1. Oct. — — 12. Apr. -.50. Sept. 20. Apr. 20. Sept. 10. Apr. (fin) Sept. (végén). 20. Apr. 2. Oct. 12. Apr. 1. Oct. 12. Apr. 10. Oct. Apr. ?,. Oct. 10. Apr. 10. Oct. 12. Apr. (fin) Sept. (végén). 10. Apr. 20. Sept. 10. Apr. (fin) Sept. (végén). 12. Apr. 30. Sept. 15. Apr. 30. Sept. Mai. Sept. — — 12. Apr. (fin) Sept. (végén). 10. Apr. 1. Oct. S. Apr. 10. Oct. 10. Apr. (fin) Sept. (végén). l'>. Apr. 25. Sept. 12. Apr. 1. Oct. 10. Apr. :iO. Sept. 12. Apr. (fin ) Sept. (végén). 9. Apr. 10. Oct. 10. Apr. Sept. 10. Apr. (fin) Sept. (végén). S. Apr. 2. Oct. S. Apr. 30. Sept. 10. Apr. (fin) Sei>t. (végén). 12. Apr. 5. Oct. 1 2. Apr. 1. Oct. 15. Apr. (fin) Sept. (végén). 26. Mart. Ki. Oct. 15. Apr. 25. Sept. 12. Apr. 10. Oct. 12. Apr. 10. Oct. 15. Apr. 30. Sept. 15. Apr. 27. Sept. Apr. Oct. 7. Apr. (fin) Sept. (végén). 1 2. Apr. Oct. 10. Apr. 15. Oct. 12. Apr. (fin) Sept. (végén). 8. Apr. 10. Oct. 6. Ain-. (fin) Sept. (végén). 10. Apr. 1 — 15. Oct. 11. Apr. 15. Sept. 20. Apr. 10. Oct. Apr. Sept. Apr. 30. Sept. 4. Apr. (fin) Sept. (végén). — — 4. Apr. 1. Oct. — — 8. Apr. 10. Oct. — — 10. Apr. 1. Oct. — — 1— Ü.Febr. [ a tölibi olvashatatlau. ■ j le reste illisible. SCÜLOPAX EUSTICOLA. 1 SS5. 1S8«. Déjiartements Belfort Vosges Meurthe M"« . Ardennes Meuse Nord Pas de Calais .. Somme - Aube Seine et Marne ... Seine et Oise . Seine . ._ _. ... Eure . Seine Inférieure Haute Marne .. Marne _ Aisne .... Oise „ .„ Yonne Eure et Loir , ._ Orne .... ... Calvados Manche Côtes du Nord .. Finistère ... ... ]\Iorbiban Ile et Vilaine . H"^ Loire ._ Loire .... — Nièvre _ .._ ... Loiret ._ .-. Loir et Cher Indre et Loire . . Maine et Loire ... Loire Inférieure Mayenne Allier Cher Puy de Dome Creuse Indre Vienne Vendée Charente Charente Inf. H"" Garonne Érkezés Arrivée Távozás Dépai't Érkezés Arrivée Távozá.s Départ _ ... 8. Mart. 19. Oct. 15. Mart. 12. Nov. .. .„ .... 18. Mart. IO. Nov. 13. Mart. 5. Nov. .„ ... _ IG. Mart. _ .„ _ 20. Mart. (fin) Oct. 10. Nov. (végén). 15. Mart. 16. Mart. 28. Oct. 1. Nov. ... .. .... 20. Mart. . Mart. 15. Nov. 5. Nov. (fin)Mart.(végén) 20. Mart. IO. Nov. 10. Nov. .. 1.5. Mart. Nov. 12. Mart. 8. Nov. Mart. — 15. Mart. 15. Nov. ... „. ... 10. Mart. 1. Nov. 12. Mart. 5. Nov. _. 15. Mart. 1. Nov. Mart. Nov. _. 1—30. Mart. . „. .„ 30. Mart. 5. Nov. 1. Nov. 2. Apr. 10. Nov. 15. Mart. 25. Oct. 12. Mart. 1 1 . Nov. 20. Mart. 5. Nov. 10. Mart. 5. Nov. „. 15. Mart. 30. Oct. 15. Mart. 10. Nov. „ .. ... 25. Mart. 11. Nov. — — „. l.j. Mart. „ ._ „ 19. Mart. ... _ .... (mi-) Mart. Mart. 1 (közp- 1 |«n). (fin) Oct. 25. Oct. 5. Nov. Nov. (végén). 12. Mart. 20. Mart. íl. Mart. Mart. (fin) Oct. (V.) 1. Nov. 25. Nov. Nov. .„ Apr. Nov. 15. Mart. 12. Nov. . Mart. Nov. Mart. 27. Oct. _ ... „. Mart. Nov. 15. Mart. 1. Nov. 15. Mart. Nov. 10. Mart. 15. Nov. ... 20. Mart. 10. Nov. 5. Mart. 30. Oct. Mart. .. 25. Mart. (fin) Oct. (végén). 4. Nov. 15. Mart. 15. Mart. 15. Nov. 10. Oct. „ 15. Mart. ... .„ ... 15. Mart. (fin) Oct. (végén). 10. Nov. Ki. Mart. 12. Nov. Mart. Nov. 15. Mart. 12. Nov. ... ._ .... 20. Mart. . ... ... 12. Mart. (fin) Oct. 10. Nov. (végén). 18. Mart. 10. Mart. 28. Oct. Nov. (fin) Mart. ( (mi-) Mart. 8. Mart. Mart. pégén) ) (kozc- 1 pen). (fin) Oct. Oct. (fin) Nov Nov. (végén). . (végén). 28. Febr. Mart. 5. Mart. 7. Mart. 20. Sept. Nov. 1. Nov. 15. Nov. 10. Mart. 1. Mart. (fin) Oct. (végén). 10. Mart. 12. Mart. 10. Nov. 18. Mart. 15. Nov. I\rart. 10. Nov. ( tini Mart. ( vegén). Mart. Mart. (fin) Oct. (végén), (fin) Oct. (végén). Nov. Mart. Mai-t. Nov. 15. Nov. 10. Mart. 15. Mart, (mi-) Mart. 1 8. Mart. J (köze 1 pen). 15. Nov. 5. Nov. 30. Oct. 10. Nov. 25. Febr. (fin) Febr. (végén ) 15. Mart. 10. Miu-I. 1 5. Nov. 10. Nov. 8. Nov. 23. Nov. 43 w 1885. 1886. Départements Érkezés Ai-rivée Távozás Départ Érkezés AiTÍvée Távozás Dépai-t Lot et Garonne (mi-) Mart J (koze- • 1 pen). 1 . Nov. 8. Mart. 15. Nov. Gironde Mart. Nov. 1. Mai-t. I.Nov. Cantal — Nov. 20. Mai-t. 24. Oct. Corréze 25. Mart. (fin) Oct. (végén). 8. Mart. 20. Nov. Dordogne 20—30. Mart. 15. Nov. • — — Ariege Mart. 5. Nov. 20. Mai-t. 20. Nov. Tarn 1 fi. Mart. 5. Nov. 25. Febr. 1. Nov. Lozère 20. Mart. 10. Nov. 20. Mart. 30. Oct. Aveyron 10. Mart. 10. Nov. 15. Mart. i.Nov. Gers 1.5—20. Mart. 15. Nov. 27. Febr. 10. Nov. jjtes Pyrénées 15. Mart. 15. Nov. 25. Febr. 28. Oct. Basses Pyrénées 20. Mart. 15. Nov. 8. Mart. 5. Nov. Landes Mart. Oct. Mart. 10. Nov. Pyrénées Orien IS. Mart. .18. Nov. 5. Apr. 20. Oct. Aude 15. Mart. 10. Nov. Mart. (fin) Oct. (V.) Hérault Mart. 12. Nov. Mart. Nov. Ardéche Mart. 10. Nov. 10. Mart. 30. Oct. Ehône Mart. Nov. — — Ain . 22. Mart. fi. Nov. 15. Mart. 20. Nov. Gard 15. Mart. 28. Oct. 1. Mart. 15. Oct. Isère Mart. 8. Nov. 10. Mart. 1 . Nov. Drôme Mart. 15. Nov. 15. Mart. 10. Nov. Vaucluse 1 0. Mart. 10. Nov. Mart. (fin) Oct. (V.) Bouches du Pihòne 1 1 . Mart. 12. Nov. Mart. Nov. Jura 15. Mart. 30. Oct. 10. Mart. 10. Nov. Doubs 12. Mart. 10. Nov. 10. Mart. 8. Nov. H'' Saône ,,. 15. Mart. 10. Nov. 16. Mart. 1. Nov. Cote d'Or 18. Mart. 21. Nov. 9. Mart. 25. Oct. Saône et Loire 20. Mart. 30. Oct. 10. Mart. 2. Nov. Basses Alpes 20. Mart. 15. Nov. Mart. Nov. Var 10. Mart. 20. Nov. 10. Mart. 10. Nov. Alpes Maritimes 2. Mart. 24. Nov. 5. Mart. 10. Nov. Corse , (fin) Febr. (végén). 12. Nov. 8. Mart. 20. Nov. Algérie . — — 1. Febr. Nov. 6* 44 A mad ál vonulás Magyarországon az 1896. év tavaszán. (A Magij. Orn. Közp. III. óvi jelentése.) Feldolgozta Gaal Gaston. î^cr *líoflcl,íUfl iit Uiiflrtin tuä()vcnd bcC ívi'"lli*")vcc' 1S!M». (III. Òi«l)t'e5bcvid)t ber Uiuv Din. (Sentvalc.) ßentbtitct udii (ßnftou udii 0)nnl. Néhány töl)l)é-kevésbbé lénj'eges változtatás- sal közre adjuk ime a M. 0. K. harmadik évi jelentését. Fizikai okok, ú. m. a tér szűke, a mindinkább szaporodó s feldolgozásra váró anyag, s ezzel szemben a M. 0. K.-nak egyelőre még szűkre szabott dotáeziója már tavaly is nagy gondot okozott s mindinkább előtérbe lépett annak szükségessége, hogy a vonulási jelentés terje- delme lehető módon öszszevonassék. Még a múlt nyáron kaptam a M. 0. K. igen tisztelt főnöké- től felhívást arra nézve, hogy tekintettel a fenn- forgó akadályokra, a jelentés terjedelmét a ke- vésbbé lényeges részek rovására a lehetőségig szűkre szabjam. Változtatni kellett tehát s miután az eddigi feldolgozások II. része, az ú. n. «Feldolgozás» a dolog természeténél fogva rövidítést meg nem tűr, csakis az első rész olyan megváltoztatásával lehetett jelentékenyen leszállítani az évi jelen- tés terjedelmét, hogy az észlelt fajok álloraáson- kinti felsorolását elhagytam. Ez tulajdonkép úgyis csak mint kalendáris összehasonlító anyag volt figyelembe veendő. Talán meghozzák t. meg- figyelőink a M. 0. K.-nak azt az áldozatot, a melyre az intézetnek szüksége volt. Minden irányban kielégítő, egészséges fejlő- dés, csak a viszonyok-szabta korlátok keretein belül képzelhető. Ezek a részletezések azonban az intézet aktái- ban megvannak s külön rendeltetésük épségben marad, t. i. az, hogy a megfigyelések első deká- dejának letelésével a tíz évi részletek és átlagok minden állomásra tehát megfigyelőre nézve is külön-külön kerülnek feldolgozás alá. Elhagytam továbbá a megfigyelő állomások- nak s azok földiratí fekvésének stb. újból való részletes felsorolását is, mert ezek a tavalyi je- lentésben (Aquila. III. ]80r,. p. 42—58) úgy is Wút oiiii^u'n iiioíirmoniiu'v uu'ìcntiiciìen ÍH'rüii: íicnuuv'ii tuHu'ii u)ÍL' mm ben III. Juljreöbevicíjt ber 11. D. 6. ^íf)i)fifd)C ©riinbc, iiniiilicí) îlîangcl nii 3faum, baê fin1uiäi)rcnb u)iid)íeube unb auf SBenrbeituiioi luarteiibe llíatevialo, unb bic norberlianb noci) be^ fdjeibenen ïlîittel ber 11. 0. (S. nuid)teii nnê îd)oit ini norigen %\hx( Sorge, unb eo univbo idiliefUid) unevlcifelid), ben Ihnfnng beò Sngoberiditeô nioçy [id)ft ju rcbnjiren. 3"' l'ovigen Sonnnev crl)ieit id) non bem fefir geehrten (ìljef ber tSentrale ben 3ínf: trag ben fsnl)Víöberid)t angofid;tô ber uorliegciiben §inberni)"îe niöglid)ft jn fürjen. ©eUiftuerftänblid) nur im nnn)cíentlid)eren îbeile. „VI) íd)vitt alfo an bie Slnfgabe nnb, nad)bcni ber IL 'AÌ)eil ber l'lrbeit, bie fogenaiuite SB e a v b e i t n n g td'O"^ii'oícl)viuitürlid)en0rüiibcn feine 9îebnction 3nlief5, fonnte id) b(oo mit einer ííebuetion beò I. S^beileci ben 33erid)t bebentenber fürjen, in; bem id) ftatioiu'inuciíc i'(nfjäl)liuig ber beobad)teton 9(rten anfgab. — Siefe loar fomiefo nnr alo ein faíenbariíéeö ÎHn-g[eid)nngô:91iaterial jn berürffid) tigen. llnfere p. 1. iBeobad)ter merben aber uielloidjt ! baê Dpfcr bod) ertragen, inMI baofelbe im ^nterefíe beê ^siiftitnteô gelegen ift. (Sine in jeber .<őinfid)t entfpredjenbe gc)nnbe G'ntiuiefelnng ift bloô inner= f)alb ber burd) bie 3.ier[)ä[tni)fe beftimmten ©roiijen bcnfbar. ^iefe betaitlirten Ídifjííblniigen finb inbeffcn im 9(rd)ir)e bee IJuftitnteî. luu'banben nub bleibt ibr befoubere Slkriueiibnng anfrecbt : namlid), bafî nad) îlbfanf ber erften S^efabe ber 'IVuüunblnngen bie äebnjälirigen 2!etai[=Sì.k'rid)te einer joben ©tation unb jebeö 33eobad^terô befonber« ber ^ìiearbeitnng jngefübrt luerben foDíen. ÌUièerbem liefì id) nod) eine nenerlidje Slnfjälj^ iung ber Stationen nnb ii)rer geogr. ^'agen etc. ebenfaliè fort, mcil biefe fd)on im norjäbrigen '^yúy- reç.berid)le (Aijuilla TIT. iS'.l.'j.p. 42— ."»S) jn finben 45 meg vannak ; az idén csupán az új állomásokat közlöm, zónánkint csoportosítva. A mi végül a feldolgozás rendjét illeti, az lé- nyegében marad a tavalyi, de a zónarendszer fo kozoüa b b kifejlesztésével. A M. 0. K. által megindított mozgalom a madárvonu'ás behatóbb megfigyelésére ma már ugyanis nem szorítkozik cs ujján Magyarország területére. A mi magyar Központunk eredményein fel- buzdulva, Ausztria is megmozdult, hálózatot rendezett be, melynek ügyét dr. Lorenz intézi ; az osztrák hálózat ezidéu 18í)7-ben meg is kezdte a megfigyelést; és ugyancsak a Központ működé- séből indult ki Kállay Béni közös pénzügyi mi- niszter úr intézkedése, hogj' Bosznia és Hercze- govina területén 40 megfigyelő állomás szintén már 1897-ben kezdjen működni, még pedig Eeiser Othmar vezetése alatt. Szóval, a mozgalom terjed s talán már néhány év múlva megérjük azt is, hogy az egész müveit nyugat ornithologus gárdája munkába áll, s a mozgalom eléri azt a nemzetközi jelleget, a me- lyet a dolog természeténél fogva meg is köve- tel — ha igazán lényeges s a dolog mélyére ható eredményt akarunk elérni. Gondoskodnunk kell tehát olyan eszközökről is, a melj'ek az egyöntetű nemzetközi eljárás lehetőségét — a feldolgozásban — biztosítják. Itt azután első sorban áll a geografiko-hrono- logiktfs alapokon ayagvó katatás, illelvc eljárás. Mert hiszen a vonulás mozgási tünemény, a melynél tehát az idő és a /eV a mértékadó tényezők, amint ezt màv Palmen — Zugstrassen der Vögel 1876, Om foglarnes flyttningwägar 1874 ■ — érintette, s mire a Magyar Ornitholo- giai Központ is alapította irányát és eljárását, a midőn a nap-datumot — idő — és a megfigye- lési jioiitol — 1er — állította föl sarkpontgya- náut * A M. 0. K. ezideig két módszert használt : az ú. n. területi beosztást, a mely Magyarország határain belül az orographiailag homogén terü- leteket csoportosítja, tehát orographikns jellegű s a melynek első tanúságait Heriian Ottó álla- * A(Hiila I. IS'.li p. ^2. I. pont. íiiib. .Steuer öuii id) bíos bic neuen, luid) nidjt (lefannt gegeíienen Stationen, nnb imax ,íoneiuueite grnp; pírt. 'Jöas enbíid) bie 41ietl)obe ber 'Bearbeitung anbt.- ínnijt, bleibt bieje iljvent 'Un'íen nad) bie alte, j e b o d) m i t e i n e r g e ft e i a, e r ten G n t f a Í t n n g beò 3 n e n Í i} ft e n: o. iDie burc^ bie U. D. (ì. eingeleitete Seiuegung ju einer eingeí)enberen Unterind^nng bea 3"95pl)öno: menò, be|d)ranft fid) nnnnieí)r nid)t bioô auf Un; gam. Unter bem (Sinflnffe ber aiefultate ber U. C. g. begann eê fid) auá; in Defterreid) ju regen. Gè ent: ftanb ein Söeobaditnugeneti, beffen i'eitnng 3?r. v. 2 r e n 5 beforgt ; \>as, öfterreid)itd)e 3teg begonu feine i8eobad)tungen ls97; nnb nneber luar eâ bie 2:()ätigfeit ber U. 0. 6., mdá)t ben êerrn gémeim famen îyinan.yninifter SBenjamin non Si á 1 Í a i) 6e= lüog nnf beniWebieteÎkiënienô nub ber^erjegoiuina 40 ©tationeu ,îu freiren, beren iptigfeit ebenfaEê I8!l7 begann nnb beren Veitnng Ct[)mar Sieifer an: nevtraut ift. "11(it einem 3Borte, bte Seiuegung fi^reitet üor= warte, uub mir erleben eê t)ie[íeid)t íd)on in einigen Satiren, baf? bie ©arbe ber :Ornitt)ologen fänuntii= d)er ciuilifirten Sänber jur Strbeit greift, moburd) allein bie ltnterfud)nng jenen internationalen 6f)a: rafter erlangen fann, luelAen bie Sadie, ihrem "JBe; fen und) and) erforbert — loollten mir mirflid) TOe= fenliid)e unb tief greifenbe 9iefnltate er,^ieleu. Sßir muffen bemenifpred)enb and) für ein gtcid): mäfiigeo i^erfaljren Sorge tragen, u)eld)eô bieiuîbg: lid)feit einer internationalen, gleid)artigen 33earbei: tiing fid)ert. 3u erfter 'lieibe fte()t bas nnf geograpl)ifd):d)ro: nologifd)er 53afiö feftgeftellte Joi'ic^ii' i"iö i^ei" fat)ren. Senn ber,3iig ift ja eine33eioegnngò=(irfd)einnng, mo alfo 3 c i t unb 9Î a u m mafìgebenbe Jactoren finb, mie bieê fd)on % a I m e' n (in «Om foglarnes flyttningwägar 1874» nnb «Sie 3ugê)"traffen ber $lUigeí 1876» berührte nnb morauf audi bie U.D. 6. iljr i'erfal)ren grüiibete, inbem fie baő Xagcôbntum — 3 ci t — unb ber 3Jeobad)tungèpnnft — 9ìanm — alò ítngelpunft beftimmte.* 3)ie U. .0. ti. menbete bio je(5t aiueiíltetl)0ben a\\: bie fogenannte t e r r i 1 r i a 1 e 6 i n 1 1) e i t n n g, roeld)e innerhalb Ungarnâ bie orograpl)ifd) l)omo: génen ©egenben gruppirt, bemnadi orogropbifchen (Sljarafterè ift, beren erfte Grgebniffe D 1 1 .s> e r^ * .\quila I. iN'Ji- p. 'J. -:^imft I. 4f) pította meg «A madárvonulás elemein stb. ez. müvében a füstfecske és a gólya vonulására vonatkozó adatanyag alapján; — és a zóna- rendszert, a melyet egyes jobban megfigyelt madárfajok tárgyalásánál tavaly kezdtem meg, s mely az országot északi szélességi fél-fél fo- konkint tíz öreg ú. n. zónára osztja, teháf szi- gorúan gcographiktís jelleggel bir. A mi az elsőt illeti, ezt is részemről nagyon fontosnak tartom, mert ahypsometrikus elemek föltétlenül megkövetelik a számbevételt, külö- nösen azért, mert pheenologiailag a geografiku- sokkal kongruensek, azért minden lehetséges esetben a zónaremlszer keretein belül alkalmaz- tam is. A szélességi fokokhoz kötött zóna-rendszer kényelmes és biztos alapot fog nyújtani még akkor is, hogyha a megfigyelő hálózat az egész földrészre nézve ahikulna meg, mert az északi szélességi fokokra nézve fennáll az egység. Bár nem legyőzhetetlen, de mégis nagy bajt okozhat azonban a keleti hosszúságok kérdése, a melyek nélkülözhetetlen elemei a megfigyelési ))Oid meghatározásának, a mennyiben t. i. a pont precziz meghatározása a szélességi és hosszúsági fokok kereszteződésére van alapítva. Itt a különböző országok, különböző pontokról indulnak ki : Anglia Greenwichtől, Franczia- ország Paristól, Oroszország Pulkovától stb., a mi előreláthatólag örökös redukcziókhoz, vagyis időpazarláshoz fog vezetni. De még ennél az eljárásnál is feltétlen szük- séges lesz a kölcsönös megértés s az egységes alap. Úgy a mint én a zóna-rendszert tavaly al- kalmaztam, (Magyarországnak fél é. sz. fokon- kint I — X. zónára osztva) a nemzetközi össze- hasonlító eljárásnak meg nem felelne. Mert ha minden ország önmagánál kezdi a számítást, s külön-külön I — X. számú zónát állit fel, úgy nem lévén meg az egységes alap, a chaos előállhat. Szerintem alapúi kell venni a iöldgömbuek szélességi fokok szerint való beosztását, még pedig akként, hogy minden fél szélességi fok köze képezzen egy vonulási zónát. így a félgömbre 180 vonulási zóna esnék. A mi pedig a zónák egységes elnevezését illeti, hagyni neki azt a szá- mot, a melyet mint szélességi fok visel. Csupán man in feinen «Gíenienten ice Tniiulsui^eò etc.» cuif ©nino öer 3"ö'-'í"''l^" t't'r ííancljidjamlbe un& bee ©tordjeè borgeíegt í;at : — ferner bas 3 " » e "= í I) ft e in, niefiteâ id) bei ber 33e[)nnb(unt} ciniiier beffer beobadjteten iiocjelavten ini uorigen C^aljre juerft nngeitienbet I)abe, roobnrd) bao 2a]\ì) in jeiju 3onen (eine jebe je einen iiaíbcn geoijr. ©rab betra= (jenb) getl)ei(t erfd)etnt, a Í f o ft r e n ç\ (\ e o ç\ r a-- P () i f dj e n CS t) a r a f t e r ê i ft. Wae bie erfte ïïlctl)obe anbelangt, Ijalte id) bie: fellie für febr nnd)tig, meil bie hijpfninelvifdìen 'i>er: Ijaliniffe nnbeoingt bie iüerürffidiíiiinng fovbern, bcfonberê beêmegen, meií fie pi)äuologifd) mit ben geoprap[)iíd)en coiujrnent finb. ^d) uerinenbete fie beêbalb tnnerbalb beô 3i.'"H'iiíi)íteino, ino eö nur iin^ mer mliglidi mar. T)aô an bie "iH^eiteiirabe (jebunbene 3o"6"ít)fíctn mirb and) bann eine beqiieine nnb fidiere ©niiiblage abgeben, menn fid) bae '•yeobad)tnngònel5 auf ben gan.^en iSvbtbeil auôbebiicn foUte, meil l)inftd)t: lid) ber ©inttjeilnng ber i>reitegrabe CSnnigfeit beftedt. Üiíeniujleid) ein jn bemciltigenbeö, aber bod) gro^ f?eê Übel mürbe bie Jvrage ber Snngegrabe bii= ben, meldie ein nnentbebrlidieô ©[eiiient ,íuv i^eftiin; nuiiig beò -i^cobaditungQpnnfte'j ift, infofenie ale bie präjife iV'ftiminiing beò ^nnfteê auf bie Sírenjung ber íöreitegrabe mit ben Öängegraben ba= firt inerbeii mn§. 3n biefer SBejieljnng beftebt feine (Sinigfeit, meil ja Gnglanb bie l'iingegrabe von ©reenmid), "Jranf; reid) non "liaris, Sînfîlanb non 'Jinlfoua an redmet, iiiae noranöfiditlid) bnrd) emigeô 'lîebnaireii jnr 3eitüergeubung fü[}ren mivb. 3lber and) bei biefer l'ietljobe ift baö gegenfeitige Einiierftänbnif3 nnb bie cinl)eit[id;e ©nmblagc un-- bebingt notijiuenbig. ©0 mie id) baö 3o"t'")i)fti-mt im uovigen '^^aijix in Ungarn iha§> Sanb in I — X. 3oneii getbeilt, jebe 3one V2° 33reitegrab) burdigefübvt babe, entfpridit bacfelbe nidit bon internationalen tS'rforberniffen. íTeii menn ein jebeo 'L'anb bie ^ablnng bei fid) felbft anfängt, nnb eine jebe ,3one befonberci nom I— X. auffteül, fo mir? feine eint)eitliá)e ©rnnbíage voï- (}aiiben fein nnb baö (SbaoQ fann beginnen. 3Jieiiier "JJieinung nadi foil bie iSintbeiliig Pes (Srbbauê tu Sreitegrabc aiö ©runblage genommen mcrben, u. jm. fo, bafi jeber halbe "iHTitegraP eine Sugö^So"'' i^''^"'* ©t* ifi»'^ ii^öt' .'oeniic.phäre Iso ,3iig65onen nnifaffen. ilieu gcftii|te 5ßerfat)= reu f^eucr fd)on auf ì)aè ganse 3»gëiiicteriale Un= garnê angemeubct ; unb ba Ungarn 3mifd)eu ben 44° 30'— 49° 30' 9Î. 33. liegt, tt;etlt fid) baê Sanb in ben folgcnben jelju 3oiien : XLIV. a) 3onv XLV. XLV. «) XLVI. XLVI. a) XLVII. XLVII. «) « XLVIII. XL VIII. a) « XLIX. 3miid)en44°30'— 45° 9f. 33. « 45°— 45°30' « « « 45°30'— 46° « « „ 4G°— 46°30' « « « 46° 30'— 47° « « „ 47°— 47° 30' « « 47°30'— 48° « « „ 48°_48°30' « « 48° 30'— 49° « • « « 49°— 49° 30' « « 3i>eun id) nod) ciioäbnc, bafì id) in ber 33earbei; tiing bei einer jeben Eingabe bie S'^m' — auf uicíd)e fid) Ï>a6 Tatuili bc3iebt — befonbcriä 3U beseidjucu für mídjtig íjielt, fo bnbe id; allea bemcrft, roaê id) im ^ntereffe ber ®aá)i üorangeíjcn laffcn für notíy- locnbig bicit; foiuit übcvgcbc id) nun juv 'Çublica: tion bcê Ijcurigen 3iH]5""iit'rialâ unb beffeii 9ïeful= taten. 48 Az 1896. évi megfigyelők névsora: Almásy György dr. — lev. tag. — Diós-Jenő és Teines-Kuliiu. Bikkeissy Guidò — rend. megf. — Magyar- Óvár. Bordán István — privát tudósító — Puj. Boroskay János — rend. megf. — Zólyom. Buda Ádám — lev. tag — Eéa. Chernél István — lev. tag — Kőszeg. Osato János — tiszt, tag — Nagy-Enyed. Ozynk Ede — lev. tag — Fogaras. Dusza Károly — rend. megf. — Horka. Erdőhatóságok magy. kir. — több száz állomás. Erti Gusztáv — rend. megf. — Liptó-Újvár. Fászl István — lev tag. — Sopron. Földes János — rend. megf. — Német-Palánka. Forgách Károly gróf — tiszt. tag. — Gliymes. Gaal Gaston — lev. tag. — Lelle. Greisiger Mihály dr. — rend. megf. — Szepes- Béla. Gretzmacher Gyula — rend. megf. — Selmecz- bánya. Hauer Béla — rend. megf. — Kis-Harta. Havlicek József — rend. megf. — Kupinovo. Hegyfoky Kabos — rend. megf. — Túrkeve. Kocyan Antal — lev. tag. — Zuberecz. Kosztka László — rend. megf. — Gács. Most már Izsák, Pestm. Kunszt Károly - lev. tag. — Somorja. Lendl Adolf dr. — rend. meg '. — Budapest. Lovassy Sándor dr. — lev. tag. — Keszthely. Medreczky István — lev. tag. — Ungvár. Menestorfer Gusztáv — lev. tag. — ïemes Kubin. Meszleny Benedek — lev. tag. — Velencze. Pfennigberger József — lev. tag. — Béllye. Schenk Jakab és Sárkány János — privát tudó- sítók. — Szarvas, ()-\'erbász. Schuoh Mihály — rend. megf. — Új Bessenyö. Stettuer Marko — rend. megf. — Halle a/S. Szilvássy László — rend. megf. — Puszta- Vacs. Szlávy Kornél — privát tudósító — Újvidék. Szüts Béla — rend. megf. — Tavarna. Tuzson János — rend. megf. — München. Vadas Jenő — rend. megf. — Selmeczbánya. Wachenchusen Antal. — rend. megf. — Arad. Uii()rtritêi 'öcobnriitcv ím ^nlnc ISîMî. ^Imásg. Sr. ©eorg doh, — corr. ilitflb. in — 5^ióa= ^oiúi unti Tcineô^Sliidiii. Óvár. ÎStlîlîcssg. Wui&o non, — ori. Í3ci.ib. in — 'iJíaínijar: $5oriJau. Stefan — '^^rio. (iovr. in — X-n']. IJoroslíai;, ,3of)ann von, — orö. 33eob. in — ^ólnoni. îllnùit. 3(îinni uon, — aivr. Wdç\o. in — Wa. (fbcrncl. 3tefau uon, — corr. Dítc^P. in — í^öojeg. fsatí. ^oljann noti, li'lu'cu i^ítc^í. in — ^íagi): (í"in)cb. fjLrnh. Ci'Ouavo uon, — corr. l'itali, in — aliiUums. §uaja. Slavi — orti. Ä)i'ob. in — ,v>orfa. oriti, ©nftan — ovi. "iV'oti. in — £iptó-Uju(ír. Jásíl, Stefiin l)d)io. — corr. '.Wti^b. in — Sopron. jFölucs. 'joljiinn — orö. 33eob. in — iieniet^-nu Idnfa. Jfin-nárh. ^aű ffirnf — (î-[)ven=ÏÏÎt3b. in — @f)i)nies. jForstbchöröen. fon. nuiv — ovo. 'Beob. in — mei)-- reren .sauniert Stationen. (Baal, ©afton uon, — corr. l'iti^ö. in — ielle. (ßrcisigcr. Sr. ''Jiid)ael — orö. 33eob. in — ©5c: peo:5Öéía. bánija. (Srctjtnadja-. ^'dinc — orb. Seob. in — Sehiiecj: ïîauer. t^éla uon, — oro. iVmb. in — .5 m. 537 m. 35!) m. — XLYIII«. Zone. — Zwischen 48 30— 49= N. B. 48'^37'48" É. sz. (N. B.) 36° 8' 8" K. h. (0. L.; 48°36'32" 36°22'35" 48°31'20" H II 36°23'40" 48° 34' 10" Il II 36°25'— 48°22'35" 36°25'50" 48°31'— 36°30'54" 48°31'40" 36°32'— 48°5fy25" 36°35'48" 48°39'20" (I II 36°37'22" 48°35'42" (I II 36°38'— 48°34' 8" 36°39'55" 48°37'— ?,6°40'48" 48"34'55" Il II 37°37'10" 48°32'15" 38° 2'40" 48°54'40" 38°32'25" 48°52'50" 38°35'40" 48°55'40" 38°36'30" " Com. Bars. Zólyom. Il Gömör. Szepes. Pribôez Jahodnik Túrócz-Szt.-Márton Draskóez XLIX. zóna. — XLIX. Zone. A 49°— 49=30' é. sz. között. — Zwischen 49 —49 30' N. B 49 420 m. 3S7 m. 399 m. 442 m. 10" E. sz. (N. B.) ,, „ , , 3G°33'10" K. h. ((). L.) ^"'"- ^"^■"'=''- 49° 3'30" « ti « « 3G°35'12" 49-- 3'42" (I « (I ti 3C)°35'25" 49° 3' 5" (I (I (( K 30° 37 '13" 54 Podhrágy _. Nizsna Bohró Nagy-Szalók ,_. 49° 5'12" E. sz. (N. B.) ., ^ , ^^^ "^^ 3G°43'25" K. h. (ö. L.) ^°'^- ^''''''■ 573 m. niá m. (177 m. 4'.)°18'50" :í7^-I1'35" 4!)°25'35" 37°12'40" 4■ 9Í. 3. < — > Acrocephalus arundinaceus. Gm. E faj téli vendég lévén, methodusunk szerint két időpontot kell lehetőleg fixirozni, a meg- érkezés és az elvonulás átlagos időpontját. Az előbbit, tekintve az előttünk fekvő adatok bi- zonytalan és ingatag voltát, nem állajjíthatom meg még hozzávetőleg sem, hanem csupán az elvonulás középszámának megállapítására szo- rítkozom. 9íad)bem mir cö bei biofer Sîogel^Strt mit einem 'IBintcrgaft 5u tl)un liaben, müBten luir cigentlid) laut unferer 3JïetI)0De beibe ÍJÍomentc it)reè 3tnfent; l)alteê, fotüofií ber 3(nfuiift, aie a\iá) beê aibjiigeê feftftellen. 3)a aber bie f;enet üorliegenben Sîaten ■ — loaê bie 3(nfunft anbelangt — ^u nnbeftiinmt finb, unt ein anuäljevnb fidjereô 2)îittel ju erlangen, multe id; biefeê aufgeben, um mid) bloô auf bie geftfteíínng beo îtnfentbaltô^lliittelô ju beid;ränfen. Az utolsó mutatkozás formulája: formel ber legten ©idjtbarfeit : L. (F.) — Febr. 12. — (in) Fogaras. (XL Va.) LK. (Sp.) — Mart, ál.— « Sopron. (XLVII«.) J. (Seb.) = :')!)* nap (Tage). K. (M.) = Mart. 2. Í2. *«->• Accentor modularis, L. XLV«. XLYI. XLVII«. XL VIII. « XL Villa. XLIX. Mart. 14. (in) Béllye. « áo. — « Nagy-Enyed. « !21. — (I Sopron. (I 38. - « Somorja. II 18. — « Selmeczbánya. Apr. 3. — « Ungvár. " 13. — II Liptó- Újvár. Uwjvdroll január és februárban téli vendég. Sei Ungndr im i^iimu'r nnb geber äöintergaft. L. (F.) — Mart. 14. — (in) Béllye. (XLVa.) LK. (Sp.) — Apr. 13. — .■ L.-Ujvár. (XLIX.) .T. (Sebi. — 31 nap (STage). (K. M.) = Mart. 29. * 18!J6 szökőév, tehát feliniárt 'Jí( iiapiial kell szúmi- tanunk. — 1896 ift ein ©c^altia[)r ; roir muffen bemnac^ ben fflonat Çebet mit á9 íagen rechnen. XLFV«. XLV«. XLVII«. XLVni«. XLIX. Apr. Mai Apr. II Mai 3. 2. 10. 29. 19. (in) Temes-Kubin. II Fogaras. II Sojjron. - II Zólyom. II Liptó-Ujvár. Fogaras aránylag késő, mint tavaly is. (jogaráé t)erl)ä(tni|mä|ig fpdt, luie and) uori^ geê 3aí)r. L. (F.) — Apr. 3. — T.-Kubin. (XLIV«.) LK. (Sp.) — Mai 19. -- Liptó-Ujvár. (XLIX.) J. (Sch.) = 47 nap (iage). K. (M.) = Apr. 26. 4. -< — >- Acrocephalus palustris, Bechst. XLVm. -- Mai 6. — (in) Somorja. 5. < — >- Acrocephalus phragmitis, Bechst. XLIV«. — Mart. 29. — (in) Temes - Kubin (v. Almássy). II — Apr. 26. — II Temes - Kubin (v. Menerstorfer). XLVII«. "- " ö. — i< Sopron. XL VIII. — Mai ('). — II Somorja. Temes- Kubin. ápr. 26-iki adata elesik, mert Almássy már márcz. 29-én bevallotta, sőt azt írja, hogy valószínű, hogy már előbb megérke- zett. — Somorja aránylag túl későnek látszik. 2;emeô = iiïubin'5 aiueiteâ íSatum falit nb, lueit 0. 3í(niáífi) fdion nom 29;ten ÍJiiirj berid^tet, fo: gar mit ber ïBemerfuiuj, bafi biefe 3trt iuaí)rfd)ein-' íidj fd)Ou früher angefonimen. — Somorja fd)eint üer^a(tni6maj5ig jn fpdt. XLIV«. XLV. XLV«. XLVI. XL VI«. (I II XLvm. Acrocephalus turdoides. Met. Apr. 28. - - (in) Teuies-Kubin (v. Menerst.). — Il 8. — Il Német-Palánka. — Il 22. — Il Fogaras. — Mai 3. — Il Nagy-Enyed. — Apr. 18. — Il Keszthely. — Il 29. — Il Lelle. — Il 26. — Il Szarvas. — Mai 5. — Il Somorja. of) Ternes- Kabin aránylag késő. iîeineô^Subin ucrliäitntfiiuäfeii^ fpät. L. (F.) — Apr. 8. — N.-Palánka. (XLV.) LK. (Sp.) — Mai 5. — Somorja. (XLYIII.) J. (Seh.) = 28 nap (^açsc). E. (M.) = Apr. 21—32. 7. < — > Aegialitis cantianus, Lath. XLYI«. Mart. /. (in) Lelle. — Itt talál- tam, első érkezés bi- zonytalan. — ^ier a,e- tunben, ídifimft uii= beítimmt. 8. •< — > Aegialitis fluviatilis, Bechst. XLIV«. — Apr. 4. — (in) Temes-Knbin. XLY«. — « '■'<■ - « Rèa. I, — « 8. — « Fogaras. XLYI. — « '•'>. — « Nagy-Enyed. XLYI«. -^ Mart. Í8. " Lelle. XLYIII. — " •i\.— Alauda arborea, Tj. XTjV«. - Mart. 22. (in) Fogaras. XLYI. I' 11. . — (I Tavarna. i( 11 1 i. II Ungvár. XlilX. — Mai 0. — II Lipló- Újvár. Liptö-Uji'á)' iiz idén is túlkéső, mint igazi vonuliÍM adatot ligyelembe most sem vehetjük, noha a késésnek mindenesetre igazolásul szol- gál megfigyelő azon megjegyzése, hogy ez a madár a megfigyelési területen ritka, s hogy május 18-án túl már nem is volt több látható. Ép az ilyen, máskiilömben nem indokolható, rendellenességek megértéséhez szükséges azok- nak a látszólag másodrendű, mellékkörülmé- nyeknek ismerete és jelzése, hogy a madár a szóban forgó területen rendes vagy ritka jelen- ség-e. Annyit már eddigi tapasztalatainkból is tudunk, hogy ha valamely madárfaj egy adott területen csak mint ritka jelenség fordul meg, tavaszi érkezésénél rendszerint jelentékeny ké- sést mutat. ,i^ i p t ó : U j i) d r and) beuer ^u fpat ; faun ats luabveê S'io-^'^'^t'"" "''•'')t aiuu'iiüiuiiicii lucvbcíi, luiv luüííeu bafícíbe aud) beuer aufeer íld)t lafíen, obsinav &ie ÍH'rÍpatiiiioi jebeiifalío erfííirt luirb burd) jene Söeiiierfunii be'j íöeobadjtcro, baf; biefe ÍíoijeU art bort nur eine felteiu' ©rfdieiiiunct ift, unb beuer fett betű I84en Mai ç\ax iiidit iueí)r ju fel)eii iimr. ©erabe ^ur ^eftftolíiiiui foldier fouft iiidit bei^rünb; baren i'lbiueidjuiuv'u i|"t Die Menntnifì uub bie -yioú- rung jener f d)einbnr iinterç^eorDueten iiebeuiiiii)"täiibe uneriäfiltd), bafi eine çu'unffe l'tvt auf beut cu'iiebeiien "ìerrain eine 3{etielniáf5ii]e ober aber bloe féltene (Srfdjeiuung iff? ©0 uiel ftellen fd)on iinfere (Bv- fatirungeii eutfdjiebeu feft, ba^i bas féltene ä>orfoiii= men einer 3(vt auf etneiu ijeiV"bciieii Xerrain, re^ieU inäfjiö mit einer betvad)tlid)en iierfpätiuuj ber '^núy- iaI)rêanEuitft oerbunbeii ift. L. (F.) - Mart. d. - (in) Tavarna. (XLYIII«.) LK. (Sp.) — II 31. -- Anas bosclias, L. XLIV«. — Mart. (i. — (in) Temea-Kul)in. XLV. -- Febr. 23. — « Újvidék. XLVL - Mart. Ki. — » NagyEnyed. Áttelelt 1 „ jj^^i2_ __ ggg^j. hely mellett a me- ■VT \'J,. J Áttelelt 1 XL VI«. — ■(üi.cnmimit/ leg forrásnál. — 33ei £e6tt)e(i) an ber 2:í)erine. (in) Keszthely. — Egy- szerre nagyobb számmal. — 9ínf einmal in gröjierer Sínjaíjí. " Fonyód. — Egy pár. — (Sin ^aar. « Lelle. — Már sok párban és csapat- ban. — Sd;on otete in ^Hiaren, nnb in ^lügen. I« Szarvas. (I Kőszeg. — 2 db. 2 St. (I Diós-Jenő. « Somorja. — Már sok; egész télen át látható volt. — ©d)on «ieíe; roar ben ganjen SBinter äu fef;en. Kőszeg áttelelési dátum, figyelembe nem jön. — Leltén, első érkezés bizonytalan. S ö t3 c (■( Übenuinternngabatmn, loirb für bie ?yor= mei nidjt uenuenbet. — .3» Selle erfte Stnfunft unbefannt. L. (F.) — Febr. 4. — (in) Fonyód. (XLVI«.) LK. (Sp.) — Mart. ir,. - « N.-Enyed.(XLVI.) J. (Sch.) = i-2 nap (Traget. K. (M.) = Febr. 24 25. 13. Anser cinereus, Mey. XLV«. XLVI«. — Mart. 24. - Febr. . — Mart. 7. -(in — - (l ) Sepsi- Sz. -György. Keszthely. Lelle. — Már sok ; első érkezés bi- (( — Febr. 22. (( zonytalan. — ©d)on uicle; erfte 3tnfunft unfidjer. Szarvas. — Lőve. XLVIIl. — Mart. 4. (( ®efd}oifen. Losonez. |( — Apr. 7. (( Eima- Szombat. <( XLVIIl«. — « 4. — « 11. — I( Kabolyapolyána. Oszáda. Aíiuila. IV. .58 XLVIII«. « — Mart 14. iO. — (in) Horka. — II Ungvár. — (Erdő- hat. ; 5orftbeí;örb.) 15. ■* — > Anthus campestris, L. XLYII«. — Mart. 20. — (in) Diós-Jenő. (( — « áO. — Il Ungvár (v. Med- reczky). XLYIU. — Apr. 4.5. — n Somorja. XLIX. — II 30. — II Liptó-Ujvár « — (( 19. — K. — 0. XLYI«. I Attik'lt I cninntcítj lUl>c — Mart. ',) XLYII. — .iitiL Ki. — XLYIII. — Mari. l. — (I — II i'Ú. — (I — II 11.— Keszthely. Keszthely. — Az utolsók. — SDte Vcfeteii. h'ckzeg. — 7 db. 7 ®t. — vl). — S. Somorja. — Ca. 4Udb.— (Sa.â0©t. Somorja. ■ — Ca. 500 db. — 6a. 500 ©t. B. -Gyarmat. KÓ'SZL'IJ túlélési dátum. — A többi adat pedig csakis az utolsó mutatkozást jelentheti, azért fiirniulánkat csakis erre a momentumra nézve állithatjuk fel. E ö fi eg lUH'riinuta'iingo ratiim. I'llle übrigen Anteil főimen bloo öeii le(5teu l'lufeutbalt beöeiiteii, iiiiv föiuícn bemimd) untere Àonnel b(o5 für jenen l'ìonieut aufftellen. Az utolsó mutatkozás formulája: Aornu'l bee Irtjtcn Aufentljalts : L. (F.) —Mart. 8. — (in) Fogaras. (.\.LV«.) LK. (Sp.) — « 2ÍJ. — II Somorja. (XLYIII.) J. (Seb.) = 22 nap (ítnge). K. (M.) ^ Mart. 18 19. l(i.^ XLR'«. (I XLY«. XLYI. XLYI«. XLYII. XLYIIa. XLYin. XLYÜI«. Anthus pratensis, L. — Apr. 15. — (in) Kapinovo. — Mart. 20. — « Temes-Kubin. — Apr. 1. — II Fogaras. — « 2. — II Arad. — Mart. 9. — « Lelle. — II IG. — II Kőszeg. — Apr. 9. — II Sopron. — Mart. 14. — « Somorja. — « 1<>. — II Selmeczbánya. — II 17. — II Gács. Apr. 17. — II Tavarna. II 4. — II Ungvár. Kapinovo aránylag túl késő, tarthatatlan. — Lelle feltűnő korai adat, annyival is inkább, mert megfigyelő szerint «sok« látható, s nem is biztos, hogy az elsők mikor érkeztek. .H 11 p i n 1) uerbiïltiufinuifiig su fpnt, nnbalt- bar. — Selle lUiffallenb fvüíj, nm \o niel)v, lueil laut S8eobod)ter fdjon « i e l e fidjtbav finb, niib bie erfte 9(nt'nnft nid)t eiiininl fidiev fefttgeftellt. Az c/.só' érkezés formulája : gormet ber e r ft e n 9t n f u n f t : L. (F.) — Mart. '.). — (in) Lelle. (XLVL/.) LK. (Sp.) — Apr. 17. — " ïavarna. (XL Vin «.I J. (Seh.) = 40 iKij) (ingei. K. (M.) ^ Mart. 38 29. 17. " — > Anthus triviális, L. KLVl. Apr XLYII. — Il XLYII«. — Il XLYIII. — Il XLYIII«. XLIX. 15. (in) Nagy-Lnyed. 12. " - Y. :!. — (in) Ungvár. (XLYIII«.) LK. (Sp.) — « 24. — <. Gács. (XLYIII.) J. (Sch.) --= 22 nap (^oge). K. (M.) = Apr. 13 14. 18. -< — >■ Aquila naevia. Gm. XLIY«. XLY«. (( XLYI. XLIX. — Apr. 4. — Mai '20. — Apr. 1). — a 11. — « ('). — « 27. (in) Temes-Kubin. « Rèa. « Fogaras. « Nagy-Enyed. « Zuberecz. atum. 20. ^-> Ardea alba, L. XLIY«. — Mart. 9. — (in) Kupinovo. « — Apr. 18. — « Temes-Kubin. XLY. — Marl 22. — « Újvidék. XLA'I«. — « 3. — (I Keszthely. Kupiìiovóìi 5 db. mutatkozott s három napig voltak láthatók. — Temes-Kabin aránylag kissé késő, s ekkor is csak 1 db. volt látható. — Keszf- hclyen egyszere 14 db. jelent meg. Sei íí 11 p i 11 im jciçiteii fiel) 5 St. iinb maren brei STac^e taiu} íidjtLnu-, bann uerfdjiuanben fie. — î e m e è = Sì 11 6 i n rierf)ä(tni6inä^ig etmas fpot, roar and) bnnialê dioô 1 ©t. jn feíjen. — ^n .SÏeBt= t)eiij erfdiieiien aiif einmal 14 ©titcf. L. (F.) Mart. 3. LK. (Sp.) — Apr. 13 .T. (Sdi.) K. (M.) (in) Keszthely. (XLYIa.) Il Temes-Kubiu. (XLIY«.) 42 nap (î'agei. Mart. 23 24. L. (F.) — Apr. LK. (Sp.) — Il 4. — (in) Temes-Kubin. (XLIY«.) il . — Il Liptó-Ujvár. (XLIX.) J. (Sch.) K. (M.) 24 nap (Tage). Apr. 15 16. 19. -^e^ Archibuteo lagopus, Gii. XLYIa. —Mart. 21. - XLVn. —Febr. 10., 13., 14. VT "\'TTT / Egf'sz téXen \ .vu Mil. 1 j,^,^ ^^^^j^,ç^j aSintnl — Mart. 10., 11. — XLIX. —Jan. li. — — Mart. 9. — 8. (in) Szarvas. Il Puszta-Yacs. Il Somorja. Il Gács. ■ Ardea cornata. Pall. XLIY«. - Apr. J '.). — (in) Kupiuovo. » — Ardea garzetta, L. XLIY«. — Mai 3. — (in) Kujjinovo. « — (I 2. — « Temes-Kubin. XLY. — Apr. 10. — (I Német-Paláuka. Kupinovo és Temes-Kubiii normálisan késő dátumok. Ä u p i 11 u unì) 3r c 111 c ö ^ H u b i n novmal ípate ÍDaten. 24. ■< — > Ardea minuta, L. XLIY«. — Apr. 20. — (in) Temes-Ku1)in. XLY. — Mai 3. ^ <■ Újvidék. XLY«. — « 10. — « Fogaras. XLYI«. — Apr. 29. — « Keszthely. <( — (( 29. — « Szarvas. XLYm. —Mai 13.— « Somorja. L. (F.) — Apr. 2f5. — (in) Temes-Kubin. (XLIY«.) Lk. (Sp.) — Mai 13. — « Somorja. (XLVIII.) •T. (Sch.) = 18 nap (STagci. K. (M.) == Mai 4—5. 2.5. ■< — ^>- Ardea purpurea, L. XLIY«. — Apr. 17. - - (in) Kupinovo. « — « 'í. — « Temes-Kubin (v. Menestorfer). « — (I 3. — (I Temes-Kubin (v. Almásy). XLY. — Mart. 14. — « Moro vie, ■ Botaurus stellaris, L. XLIW/. (1 — Mart. 20. — — .. 26. — (in (( ) Kiipinovo. Temes-Kubin. XLV. — Jan. '25. — « Újvidék. XLV«. XLVI«. — Mart. 25. — r Áttelelt lUfbevrointcìt « Fogaras. Keszthely. — 1— Idb.'l— ist <{ XLVI«. XLVIII. — Mart. 19. — — Apr. 18. — — Mart. 29. — Keszthely. Ielle. Somorja. Újvidék dátuma áttelelési adat. — Keszthely első dátuma szintén. Ott mart. 19-én szólalt meg először. — Lelte túl késő, figyelembe nem jő ; megfigyelő irja is, hogy állítólag már aprii elején szólott. Uiüibéf eine Übernnntcvunge = äingabe. — .tef;tf)eit)'o erfteâ iî)atiim ebenfallô; ber erfte 3ìuf Iie6 fid) nm IQ^ten Wiäx}, Ijorcn. — Sede, ju Ìpat, toivb aufìer 3ld)t gelafjen ; 58eobad)tcr bcmerft auä), baê man ben :'lìuf angebiid) fdjon Slnfang Slpril gebort botte. L. (F.) — Mart. 19. — (in) Keszthely. (XLVI«.) Lk. (Sp.) — (- 29. — « Somorja. (XLVIII) J. (Scb.) = 11 nap (STage). K. (M.) = Mart. 24. 28. -Ht^ Bucephala clangula, L. XLV«. — Jan. 23. — (in) Fogaras — 3 db. 3 ©t. « — Febr. 28. — « Fogaras. — 1 db. 1 ©t. XLVI«. — « 27. ~ « Keszthely. — 2 csapat. — 2 ^-íiige. « — Apr. 20. — Cl Keszthely. — Még néhány a Kis-Ba- laton nyilt he- lyein. — lliod) et= * Ezentúl fészkelő, lásd hátráhli. — 4!on mm au SJtutuogel. Siet)e tueiter unten. íid)e an offenen Stellen bea Kìq= 33a[aton:See'5. XLVI«. — Mart. 7. - (in) Lelle. — 3 db. a jégtorlaszoknál. — 3 St. bei ben eiê= barrifoben. XLVni. — Febr. 26. — « Somoija. — Még sok. — 5îocb üteíe. « — Mart. 8. — « Somorja. — Még mindig sok. — Tíod) immer inefe. Nálunk rendes téli vendég, íiegefmafíiger SSiiitergaft bei niiè. 29. -<-e->- Buteo vulgaris, Bechst. XLVIl. — Febr. 2(». - (in) Puszta- Vacs. — Lőve. — @efd)offen. XLIX. —Apr. 2?.— « Liptó-Ujvár. " — Mart. 8. — " Szepes-Béla. Puszta- Vacs inkább telelési adat. — Liptó- Ujvár túl késő, noha megfigyelő szerint a Vágvölgyén ritkán szokott mint vonuló meg- fordulni. ^í u t3 1 a:3S a c 5 fdieint eher cin iUHTiiuntcmnge: 'îiatnm ^u fein. — £' i p t ó = Il j i' á r gu fpät, oh- gíeid) SBeobnditer bemerft, bnf? im "iiagibale Piefe 3h1 nnr feltén burd)aieí)t. 30. < — * Caprimulgus europaeus, L. XLIVa. XLV«. XL VI. XLVI«. (( XLVII. XLVIII. Mai 1. « 7. Apr. 20. « 17. « 19. 17. " 29. « 28. (in) Kupinovo. « Béllye. « Arad. II Lelle. II Szarvas. II Puszta- Vacs. II Somorja. II Gács. Eendklvül szép sorozat, csupán a két leg- délibb s amellett síksági fekvésű állomás arány lag késő adata tűnik fel. Seí)r fdiöne 3}atcnreií)e ; auffaílenb ift nur òa^ üerbältni6mä|ig fpäte Tatnm ber füblidiftcn unb nnfu'vbem in ber îief ebene liegenben jiuei Sta: tionen. L. (F.) — Apr. 17. (.in) Lelle (XLVI«.) u. P.-Vacs. (XL\T;L) 02 Lk. (Sp.) — Mai 7. — (in) Béllye. (XLV«). .1. (Scb.) = 21 nap (íTagoi. K. (M.) = Apr. 27. 31. <-&> Cerchneis tinnuncula, L. XLIV«. -- Marl. ''^ I. — (in) Temes-Kubia. — Néhány át is te- lelt. (Siiiiçu' über: iinutertcii aiid> — (v. Almásj). (I - (I 1.5. — I' Temes-Kubin (v. Meuestorfer). « 25. — « Fogaras. (I 2. — « Arad. Cerchneis vespertina, L. (1 XLIV«. — Apr. 28. — (iu) Temes-Kubin. Chrysomitris spinus, L. XLVIll. - Mart. i. - (in) Somorja. 36. -< — ^>- Ciconia alba, L. XLIV«. zóna.* — XLIV«. 3one. I Zwischen N. IÎ.I 4-l";îO'— 45" (é. sz. kòzòtt.l Alföld. — îicfcSciic. .2; Mart. 24. — (in) Kiipinovo. — 78 m. is Apr. 2 — 'Marl. "21. — « 1 8. - Apr. Ì. Mart. 17. " ^^- — p Apr. 1. Pancsova. — 79. m. Tcmea-Kuhiii. — 82 m. — (v. Almásy.) Temem-Knl)in. - (v. Mene- storfer.) Dcliblat. --- 9:; m. Fehértempl. - 97—141 m. Berzászka. — 81 m. Ogradina. - 58-249 m. Tenifa-Kubin későbbi dátuma elesik; Mbne- sTORFEii Úr már IS-án százas csapatot látott. 2;enieô--An bi n'ò fpätereo 4>atinn fallt luetj; .Oerr 'iiJi e n e ft o rf er fal) fd)on ani lS:tcn 'JJfärj einen glucj 311 Ijiinbert 3tücf. A XLIV«. zóna formulája : formel bev XLIW/. 3one. * A luult évljcű cl.» zóna. — Siovtjico oaíjr «I.» 3one. — Mart. 17. — (iu) Fehértemplom. — Apr. 4. — « Deliblat. = 19 nap íítage). = Mart. 26. XLV. zóna. — XLV. 3one. iZwiselieii N. B.) 45°— 45°:$0' (é. sz. között.) Alföld. — Íicfc6ciic. ^ Apr. 3. — (in) Zupanja. — 86 m. ^Mart. 19. — « Karavukova. — 84 m. t " 17. — « Morovic. — 85 m. I (' 15. — « Német-Palánka. — 83 m. 20. — « Újvidék. ~ 84 m. 28. — Cl Nagy-Becskerek. — 83 m. o « 22. — « Denta. -- 93 m. i A XLV. zóna formulája: í^ormeí ber XLV. 2)^\\t. L. (F.) — Mart. 15. — (in) Német-Palánka. Lk. (Sp.) — Apr. 3. — « Zupanja. J. (Sch.) = 20 nap (ÍTagc). K. (M.) = Mart. 34 25. XLV«. zóna. — XLV«. ^o\K. (Zwischen N. B. 45";iO' — 4<>° lé. sz. között. I Alföld. — Íicfcíciie. - (in) Béllye. — 87 m. II Berdán. — 91 m. ' II Állatin. — 86 m. - (I Szonta. — 87 m. - II Boroszló. — 91 m. (I Uj-Bessenyő. — 91 m. II Vadászerdö. — 85 m. - (1 Mosnicza. — 92 m. K., mart. 27-én —> É. K. — Teììica-lìékas, Kiszelő, Bú- lincz, Jm(Jos, Paj. ydijij-Boro^iiiiió és KoviUz- náról jelezvék nagyobb átvonuló csapatok. — Foyaras későbbi adata elesik. - — l'adtirdny és Poverzsina aránylag késők. S)ic ©tationcn ber Tiefebene cjeben and) tjeuer von 5Ü é l í ij c Inö £ u o, o ö imiter liomoiieiic l'íav.v baten; bie weftlidie .'oälfte ber iiftlidjeii (ÍTÍjebmu] gibt Olid; íieiter bunte T'ntenreiíjen ; eê ift bagegen roiobenmi ju bemcrfen, baf? bie öftlicbe .sSítífte ber; felben non neuem lauter üfäräbaten anfuicift. 2Bir felien beumací) jene fdjon im uortgen i^ialjre aiifge; geftellte 'inn-mntljung uon neuem unterftü(3t : ta^ bie bftíid)cn i[)eite ©iebenbürgeno ibre 3törd)e * Közép. — ïïiittel. uteïïeidjt anè einer anberen 9ìid)tung erbaíten, alá bie îiefebene nnb ©iebenbürgeno meftlidie.'òalfte?! 3iigôrid)tniu,v3lngabe erl;ielten mir and) l;ener b(oô auè gogaraê, ii. ^lo. am 24. ^lliärj — > Ö., am 27. aiiärä — >N0. — ©röBere biirdijiebenbe ^dmv reu unb Slinffeu finb uon 'iemeô = dictas, 51 1 fi e t ó, ÎB li I i n e j), £' u g o ô, '•:i> u j, 3Í a g x)-- 33 r ê lu) ci unb ^ o u á fj u a notirt. — îV o g ti= V a ô'â fpcitereâ Tatitm fällt meg. — '^ a b u r á n \) unb ^^^ n e r 3 f i n a fd)einen uerbältnifimäfiig SU fpät. A XLV«. zóna formulája : gonne! ber XLV«. 3one : L. (F.) — Mart. 11. — (in) Lugos. Lk. (Sp.) -- Apr. 20. — « Padurány, Pover- J. (Sch). = 41 nap (ÍTage). [zsina. K. (M.) = Mart. 31. XLYl. zóna. — XFVI. ^one. (/wischoii N. B.i 4«°— t(î":îO' ló. sz. között.) Dnuántiili dombvidék. — .«piigcIImiA jciif. »er Tuiinii. ^J'Ajjr. 2. — (in) Szegszárd. — 110 m. I Alföld. — îicfcUciic. Il 6. (in) Apátfalva. — 81) m. Mart. 20. - « Pécska. — 102 ra. «I 21. — II Csála. — 105 m. . Mart 31. « 24.— Apr. 14..— Il 7. - Mart 18. - (1 20. - -H « 19. - t « 21. Lásd urri' viuuitkozólaf; ©ietje biesbejiiglic^ : .aquila. III. ISüli. p. 70. G5 (épúgy mint tavaly is) feltűnik az ország leg- keletibb része martiusi adataival. — Cso23orto8 vonulást jelez : Topánfalva és Nagy-Eni/ed. — Vonulási irányt egy sem. 9Ì a ÎI n a ju fpät, faun nid)t in ^üetradjt gqocjcu iiH'itieii. — © i ft n r u c c j unti 3} o r i^ o § roerben nud) l)eiier 511 iicv Síeijion bev öft!id)cii (!T[je(nnii-( eingetlieitt."'" — 9lud) in tiio)cr3one finb bie Miixif- baten tu bem öftlidiftcn Solicite beâ Saubcâ üor= f)erríd)cnb, mìe auá) ím uoriijen '^aí)xe. — 3ifí^^"í'£- "ilJiaffon notircn : î p á n f n f v a uub ÍJÍ a o, i)-- (S u i) e b. — ,3"Ööi'''-'l)t"ii() '■ feinor. A XLYI. zóna formulája: formel ber XLVL ßone : L. (F.) — Mart. 18. — (in) Nagy-Enyed. Lk. (Sp.) -- Apr. 14. — « Topánfalva. J. (Sch.) = 2S nap (3'age). K. (M.) = Mart. 31— Apr. 1. XLVIa. zóna. — XLVI«. ßone. (Zwischen N. B.) 46°30'— 47° (é. sz. között.) Dnnántiili domliTidék. — .fitigeUanii jciif. ftci' Suiinii. Mart. 21. — (in) Keszthely. — 132 m. « 21. — « Lelle. — IIG m. Alfold. — Siefcaciie. Mart. lu. — (in) KisHarta. — 98 m. « 27. — « Szarvas. — 85 m. Keleti hegyvidék. — Ccftlid|e @i-I)cbinig. Mart. 18. - (in) Torda. — P.Ul m. Apr. 1). - « Herbus. — Ca. 400 m. Mart. 23. - « Görgény-Sz.-Imre. {|^;;^j - 421 m. Apr. 16. - « Görg.-Sz.-Imre. \^^:^!^} - 700 m. Érdekes Gör(iénij-Szt- Imre két adata, amely azt dokumentálja, hogy még ugyanazon a kis helyen is mily nagy eltérés lehet az érkezési dátumokban, a szerint, a mint alkalmas vagy a madárnak kedvezőtlen heljTÖl van szó. (íö finb bie jiuei T'aten lum @ ö r g e' u i) -- © ä t= S m re inteveffaut, lueUte flar bocnmentireu, mie atmioidienb bie 9(nfnnftc>ieit auf ein nnb benifelben %[(â fein fann, luenn biefer bentlid} unterfdjiebene günftige unb nugiiiiftige SCerratnbilbung für eine 33ogeIart barbietet. Aquila. IV. A XLVI«. zóna formublja: {formel ber XLVI«. ^oue : L. (F.) — Mart. 18. - (in) Torda. Lk. (Sp.) — Apr. in. — « G.-Sz.-Imre. J. (Sch.) = 80 nap (ÍCage). K. (M.) = Apr. 1 2. XL VII. zóna. — XLVII. 3one. iZwiscIien N. B.i 47°— 47°30' lé. sz. között.) Dunántúl és alföld. 3ciif. bev Xuiinii ii. JicfcUciic. ,5! Mart. 19. — (in) Velencze. - 114 m. 19. Puszta- Vacs. — 134 m. Keleti hegyvidék. — Ocftiitftc @r(]ebutig. Mart. 31. — (in) Nagy-Honda. — Ca. 230 m. (1 20. — « Dees. — 2.51 m. ^ Apr. 7. — « Bethlen. ~ 250 m. oMart. 16. — « Naszód. — 326—600 m. Kár, hogy erről a zónáról az idén csak ily kevés adatot kaptunk, s épen a legkeletibb állo- mások maradtak el, pedig mily érdekes lett volna megfigyelni, hogy ebben a zónában az idén is észlelhető lett volna-e az a jelenség, hogy az áprilisi dátumok ebben a zónában már a legkeletibb részekre tolódnak át. ©djobe, bafí lüir anâ biefer 3oiic l)ener bloo fo luenig íDateu eríjaften l)abcn, uiib jioar finb eè eben bie öftlid)ften Stationen, bie anogebíieben finb, ob- gleid) eci nidjt obne :,"sntereííe geiucfen umre, uer= gíeid)eu 5U fönneu, ob fidj in biefer 3o"c aiicf) [)ener bie aiprilbaten auf bie öftlidjfteníbeile Derfdjieben, tuie im iNorjalH'e. A XLVII. zóna formulája : (Vormel ber XLVII. ßone : L. (F.) — Mart. Ki. — (in) Naszód. Lk. (Sp.) — Apr. 7. — « Bethlen. J. (Sch.) = 23 nap (ITage). K. (M.) = Mart. 27. XLVII«. zóna. — XLVII«. 3oiie. (Zwisclieu N. B.i 47°;30'— 48° (<'. sz. között.) Snnántnl. — vteiif. tici' Suiintt. I Apr. (in) Czenk. — Ca. 160 m. « Kóny. — 1 20 m. « Enese. — 115 m. ö(j Északi elöhegység. — 9íi>rbl. "i'orflcbivflc. ^Mart 21. — (in) Telki. - 247 m. t « 27. — II Diós-Jenő. — 261 m. Apr. 17. — II Mácsa. — 15U m. (( 16. — (1 Isaszegb. — 301 m. « 17. — II Yalkó. - 148—188 m Keleti hegyvidék. — Ocfíliifie tfrljcbimfl. Mart. 20. — (in) Vissó. - 480—1000 m. pAjir. 16. — II Lajosfalva. — 928 m . Ebben a zónában a tengerszínfeletti magas- ságok rendkívül gyakran váltakoznak, úgy hogy a régiiikba vab'i beosztás nagyon nehéz. A három dunántúli állomás most már nem dombvidéki, hanem a kis magyar alföldről való. — Azután jön egy sorozat állomás, mely részben az északi hegyvidék régiójához, részben az Alföldhöz lenne sorozható, tényleg azonban egyik vízrajzi helyzet jellegének sem felel meg teljesen. Csu- pán a keleti hegyvidék charakteristikus. — A bizonytalan vízrajzi alakuláshoz képest nagyon tarkák a vonulási adatok is. — Töme- ges vonulást jelez : Czenk. 3n biejcr S'orne lu'vaiiicin fid; bie lji)píomctriíd;eu iserljaltniíje fcbr oft, fo baf? eiiic entívredjciibe (Stn= tl)ciluiiç] in 3iei'\ioncii fcíir ertdímcrt uiirb. Sie brei Stntioiu'u jcnfeitö bor CTonau iicl)ören uidjt uieíjv cinem §iui,cllanbc üii, fonberii fie finb Íí)eile ber foeieii. tíeincii iiuiviviídieii líbeiie. Tie folßeiibeit Stationen ijepren Kjcilô ber nbrblidieii lí'vljebnnrt (afe ÍCorgebiröe), t^eiíe ber 2:iefcbenc an, oíjue jebod) bem [)i)píomctriíd)en liíjarnfter biefer 3íe(^io= non uoílfommen jn entípred)en; bloe jene ber bft= lidien (Srliebuiu^ finb d)avafteriftiíd). — Tem fd)H)ûnfenben tji)píometri)d)cn (il^uraftcv i^an^ ent: ípred)cnb finii and) bie eiiii^elaufeiu-n Taten felír bunt. — ìDìaffen^ìnij notirt ISj e n f. A XL VII«, zóna formulája: jyormeí ber XLVII«. ßone : L. (F.) -- Mart. 20. -- (in) Vissó. Lk. (Sp.) — Apr. 17. " Valkó, Mácsa. J. (Sch.) = 29 nap (Tage.) K. (M.) ^ Apr. 3. XLYIII. zóna. - ^ XLVIII. 3one. (Zwischen N. B.l 48°— 48°30' é. sz. között.) Dunántúl, kis magyar Alföld. 3enfcit«< ber :îaaau, {Iciiu- iiiinaciirtic Sícfcbcíic. ^ Mart. 2.5. — (in) Somorja. loO m. Északi hegyvidék. — 9{üvMi(i)C (í'rf^cliiiiig. Apr. 11. — (in) Aranyos-Maróth. — 196 m. II 25. — II Szélakna. — 863 m. I' 3. — II Selmeezbánya. 593 — 942 m. Mart. 27. — » Balassa-Gyarmat. -- 148m. II 23. — II Losoncz. 191 m. II 24. - II Kima-Szombat. — 208 m. Apr. 18. — II Diós-Győr. — 183 m. ~ Mart. 22. — « Kabolyapolyána. 410 — 1000 m. Tömeges vonulást jelez Somorja (ápr. 18-án 400—500 db.) 3}{affenäiu^ notirt 3 o m o r j a lam 18- ten i'lpril 400—500 ©t.). A XLVIII. zóna formulája: formel ber XLVIII. gone : L. (F.) — Mart. 22. — (in) Kabolyapolyána. Lk. (Sp.) — Apr. 25. — « Szélakna. J. (Sch.) = 35 nap (Tage). K (M.) = Apr. 8. XLVIU«. zóna. XLVIII«. :jûnt:. iZuiscIrmi N. li.i 48°;iO'— 40" n'. sz. k.iz.itt.i Északi hegyvidék. — 9iüi'tiliri)i' Ciiiii'limiu. .^ Apr. 4—6. - (in) Kellő. 490 m. 4 -6. Ca. Î II Kevistye-Váralja. 223 m. 1- 6. - Il Felsö-Zsadány. - Ca. 300 m. 4 — 6. - Il Alsó-Zsadány. Ca. 230 m. '|. 0. Il Geletnek. — 239— 500 m. 4 — 6. — Il lïepistye. 514 m. I. 4—6. - Mai 4. — Apr. 9. - t Mart. 20. - o Apr. 4. Szkleno. — 360 m. Zólyom. — 295 .■)00 m. Oszáda. — 587 1000 m. Nyustya. - 285 m. Horka. - 228 m. 67 ^Mart. 25. — (iu) Eozsuyó. — 314— 797 m. •^Apr. 15. — őífer 511 30—80—120 ©t. D0in.4:ten biô 6=tcn 3(pvií.» Sie ^orm beê 33evid)teö ift bcniiuid) nid)t entípre= d)enb, nur ein in alier 9ïid)tun9 präcifer 93erid)t ift braud)iiar. — S p I ') "' id)t'int nur all ju fpät. — Ungudr ift lieçien baè ç\m\}, benadibarte 3îab= üáncj entfdjieben fpät; id) fanu aber beniiod) nid)t oi)ne Srraäfinung iaffeu, ba^ nur non bort oon ämei Seiten 58erid)te erbalten haben, uield)e 6eibe ben 14deit Stprii alò 3tnfnnftêtagi bejeidj^ neu. — a}îaiiensuç\ berid)ten bie fieben erften ©ta= tioiu'n. A XL VITI«, zóna formulája : formel ber XLYUla. 3o»e : L. (F.) — Mart. 20. — (in) Nyustya. Lk. (Sp.) — Mai 4. — « Zólyom. J. (Sch.) = 46 nap {%aa,i.) K. (M.) = Apr. 11—12. XLIX. zóna. — XLIX. Bone. (Zwischen N. B.i 49°— 40°30' (é. sz. között.) Északi hegyvidék. — 9iiii:Mid)e (£r()e(iiiiin. .^ Mart. 23. — (in) Draskócz. — 442 m. ^ Api . O. » II I jç.|„ „(„j^. =^.[„„. í Î .. 18.— II Alsó-Kubin. — 468— 700m. (I 16. — II Nizsna. — 573 m. Mart. 22. — « Bobró. — 612 m. (I 20.— 'I Zuberecz. —750— 1300 m. Apr. 9. — Il Liptó-Ujvár. — (von Erti.) 652— 1200 m. « 10. — Il Liptó-Ujvár. (Erdőhat. — gorftbeí).) ^, « 3—8. « Szepes-Béla.— 631— 800m. c Mart. 19. — « Podolin. — 570—800 m. Az összes állomások tömegeket vagy legalább csapatokat jeleznek, s mint ál vonulói. — Liptó- Ujváron (Ektl szerint) — > ÉK ; Szepe.'<-Brlán D— >-É; Podnlinban DK^ÉNy irányban vo- nultak. @ämmtlid)e Stationen beridjten über "iDíaffen: äuge ober menigftena ^ílügc, nnb über íí) n r (í= ina,. — 3i'9ërid)tung luar in S i p t ó = U j n d r (tant e r 1 1) — > NO ; in S 5 e p e ô = 33 é l a S— >N ; in^iobolinSO-^NW. A XLIX. zóna formulája : "À^ormel ber XLIX. 3one : L. (F.) — Mart. 19. — (in) Podolin. Lk. (Sp.) — Apr. 18. — n Alsó-Kubin. J. (Sch.) = 31 nap (STage). A'. (M.) = Apr. .S. Összegezve már most a 10 zima eredményét, a következő összeállítást kapjuk : î)aô aìefnttat aller 10 3onen s"íiíi»i"e"f"ííeiiö/ erbalten mix bie fotgenbe 3»ínii"ncnftellnng : Zóna Légkor. Legkés. lugad. Közép âone gviit,. Spät. edjiu. ÍBiittet XLIV f(. Mart. 17.', Apr. 4. 19 Mart. 26. XLV « 15. « 3. 20 « 24—25. XLV «. « 11. « 20. 41 « 3L XLVI « 18. « 14. 28 « 31— Apr. 1. XLVI f(. « 18. « 16. 30 Apr. 1—2. XLV II « 16. « 7. 23 Mart. 27. XLVII Cl. « 20. « 17. 29 Apr. 3. XLVni « 22. « 25. 35 8. XLVIII«. « 20. Mai 4. 46 11—12. XLIX . 19. Apr. 18. 32 Apr. 3. !)• 68 A/rt/AoiTÌèòì'napmind a tíz esetben martiusra esett, még pedig egy esetben a bó első, és ki- lencz esetben annak második fölére, a súhi teiidt niarHiis miísodik fele; a legkcsöbhi nap kilencz esetben aprilisre és egy esetben május elejére, súly április hó második fele. — Az ingadozás általában nagyobb a tavalyinál, legnagyobb a XLV«. és XL Vili«, zónában. — A középszámok sorozata csaknem fokozatos késést mutat, s ha nem is egészen ugrás nélkül való, a tavalyinál sokkal kifejezettebb. A késés az északi zónák felé tagadhatlan, s határozottan feltűnő. A déli zónákban a súly martins utolsó napjaira esik. A késés tehát észak felé az idén is bebizo- nyul. ®ev früliefte Snii, fi^'l i" íatmntlidicn 3onen nuf 'uJinrj, unì) íuuir iii ciiu-m /vaUe auf bic erftc, uiiP in nouii Ànllcii nuf íie ^incito ôcilftc bociftiben. ® i e IH n f u n f t cui iii i n i r t be m ii a d) i n tier suícitcu §nlfte ÍJÍarj. — ®er ípa= t e ft e T(U3 fiel in neun 'Jollen ouf 2ipri[, in einem %aüc auf IKai : 6 u Í mi n a t i o u : j lue i t e ^ ä Í f t e 31 p V i I. — ^ie © d) lu a n f u u o, ift in 3lIiçVincinem cjvöfjcv, alo im $l'orjal)re, íie gröjite in icr XLVrt. unb XLVIII«. 3one. — Tie mitte Í äcigen eine beinahe noüfommcne ftufenmeife î^ev; fvätuiuj, uub UH-nn fie audi nid)t luiUfonnnen uon ©prüni^en frei finb, fo fino fie bod) fdjcärfer auö; ticprägt, nie im ìiorjnljre. Tie ÎH'rfpntiiMç^ çiegen íiorbcn ift loenigftenê unlnugbav nnb entfd)iebcn ûîif ben crften 331ict nuffatlenb. Ser 3"s^ cnínuinrt in ben füblidien 3cncn Énbe Mäx^, nnb in ben nörblid;en 3oi"-'ii in ber erfteit §ä[fte 2lprií. ííUtljm ist ùie ÎTcrspiitunn gcnen lìorùcn aiidj licucr tnt- sdjieùcn narijgcliiiescn. S ba a HERMAN-féle* területi beosztás szerint csoportosítunk : Sfficnu mir nnfere Toten ntid) ber .si e r m n ii= fdjeu * territorialen (ïiiittieilnng gruppieren, fo er; (galten mir (^olgenbeê : Dunántúli dombvidék. .'püncKaiiA jciif. tier Soiinii. L. (F.) Mart. 21. Lk. (Sp.) — Apr. 7. .1. (Seb.) = 18 nap (Tage) A'. (M.) = Marl. W—Sü * Hkkman Ottó : «Jliuliirvoiniliis clciiu'i». Biulapost, IS!).5. — «eiemciite bes aiogeljugeé». S3ubapeft, 18í).ö. II. Nagy magyar Alföld. — («voifc imfl. íicfclieiic. L. iF.) — Miirt. 1 I . Lk. (Sp.) — Apr. 14. J. (Seb.) = S.') nap (Tage). A'. (M.) = Mart. 9S. III. Keleti hegyvidék. — Ccfllidic (»"i licbiiiifl. L. (F.Ì — Mart. IC. Lk. (Sp.) — Apr. 20. J. (Seb.) = 3() nap (Tage). K. (M.) = Apr. 2—3. IV. Északi hegyvidék. S>fBrMirt)c Ofrlicbiiiiçi. L. (F.) - Mart. 19. Lk. (Sp.) — Mai 4. J. (Seb.) = 47 nap (Tnge). A'. (M.) = Apr. IL Legkorábbi az alföld, ezt követi a dunántúli dombvidék, ezt a keleti hegyvidék, s ezt az északi begyvidék. A késés tehát nagy átlag- ban az idén is congruens a tengerszín feletti magasságokkal, s ez a viszony úgy látszik évről-évre plastikusabban domborodik ki, s talán már egy pár év múlva nem csak mint doctrina, hanem állandó tapasztalati igazság- ként lesz kimondható. TaS früíiefte ^Viittel ift jeneS ber Tiefebene, biefem folgen ber rlìeibe uad) bao meftlidje ,'òiigeU Iniib, bann bie öftlid)e unb ,udetìt bie nörblid)e 6"r= bebnug. pie lìcropiitung ist öcimtnri) in eirosocn ÄÜgiit aurlj beucr mit ûrn hrtpsomctiisdjcn (JTljarak- ter jener Uaniieütljeilc liallUoinmcn toninncnt. unb biefeê 2iert)ältnif5 fdjeiut non oal)r 5U ii^atir immer unb immer plaftifd)er benun-jutreten. 3Bir merben oielleidit bnlb in ber I'age fein, baffelbe uid)t nur alo eine Toctrine, fonberii nud) alo eine fid) auf Érfabrungen mebrerer ^obre fiiiticnbe )oiffe)ifd)aft: lid;e Tbatfadie auojufpredjen. "i>iû baljin begiuigen roir una bamit, bie 21ufmerffamteit barauf geleuft ju babeli. A mi a gólya vonulásának egyéb viszony- latait, u. m. vonuló tömegek, vonulási irány stb. illeti, sajnos nem kaptunk olyan és annyi ada- tot, a mennyi kívánatos volna ; a mennyit mégis kaptunk, zóuánkint felsoroltam. Itt külön is 69 kiemelni osupán azt az egy körülményt akarom, hogy az ország legészakibb részén a gólya az idén is mint átvonuló madár szerepel. Ujabb czáfolatául a magas hegységek vonulást akaszté), illetve eltérítő állítólagos hatásának. 2Baâ bie joiiftioieii (ïrid)ciminoien boo i)curiçicn Stor(í)-3iiöee, luímlid) : 3)íaffciiíüge, 3"íövid)= tiiiuj H'. anbebiiißt, fjabeii luív tcibcr nidjt foldie iinb fo Diete ®aten erhalten, ale eê löüiifdieiieroertt) iieincíen luäro; maê une beiinod) ^ur S'îoimtnifî ge^ bvadjt iDorîien, Îjabe id) bei Der iìcbanbhnuj ber ehijelnen 3oiien geroiirbigt. S)kx luitt id) nur einen einjigen Uniftanb beionbcrë f)enHn-()cben, jenen nämlid), bii{3 in ùcr itöruürljstEn 2onc (Slnrpateu: .s^ocbgcbirge) ùtr .^torrlj audr Ijcucr blos als iBurdj: §ugsbo«cl crsdjisn. (Sine neuere ÎBiberlegnng ber [Ibefiô, ale ob íie .^odigebirgôfctten auf ben 3"^ im SlUgenieinen Ijenunenb über abmenbenb luirfen roürben. A mi végül az idei országos formulát illeti, az így alakul : !Daê í)eurige Sanbeemitteí geftnttet jid) enblid) mie folgt: Országos formula. — Xan^CBtoVl^rl. L. (F.) — Mart. 11. ~ (in) Lúgos. (111.) Lk. (Sp.) — Mai 4. — k Zólyom. (IX.) J. (Sch.) = 55 nap (S'agei. K. (M.) . Apr. 7. 37. < — >■ Ciconia nigra, L. XLIV«. — Mart. 17. — (in) Temes-Kubin. — (v. Menestorfer.) « — « 30. — (I Temes-Kubin. — (v. Almásy.) XLV. — (1 18. — II Morovic. (I — «15. — anfe reifenb fal) id) ein Stüdoon Oeni ©ifenbabu: äug am Salatonfeeufer. — (So i ft a u f f a I Í e n b, 11) i e f r ii b b i e f e 1>1 r t 1) e ii e r angelo m m e n ; ü r i g e 6 ^5 a í) v gab es lauter 3( p r i t= ® ateii. L. (F.) — Mart. 15. — (in) Német-Palánka (XL^•.) Lk. (Sp.) — « 26. — « Tavarna. (XLVIIl«.) J. (Seh.) = 12 nap (STage). K. (M.) = Mart. 20—21, 38. -«-^ Circaetus gallicus, L. XLVl. — Mart. 2'.). — (in) Nagy-Euyed. 39. < — ^ Circus aeruginosus, L. XLIV«. (( — Mart. 7. - — <> ?7. - -(in — « ) Kupinovo. Temes-Kubin.— (1 — Il 21. - (( (v. Menestorfer.) Temes-Kubin. - XLVL XL VI«. — Il 18 — Jan. 6. - ( (v. Almásy.) Nagy-Enyed. Szarvas. XLVII. — Mart. 11. (( Velencze. XLVII«. XLVni. — Apr. 9. - — Mart. 28. - — (( Sopron. Somorja. Temes-Kubin későbbi dátuma elesik, annyi- val is inkább, mert Almásy még a mart. 21-iki dátumnál is azt jegyzi meg, hogy az első érke- zés bizonytalan. — Szarvas jan. 6-iki adatával páratlan, de miután megfigyelő állítása mellett határozottan megmarad, mint telelési adatot fenn kell tartanunk; a vonulás megítélésének szempontjából természetesen figyelmen kívül hagyandó. — Sopron az idényre ugyan késő, de mivel ott többnyire későn érkezik, ne ves- sük el. 2:' e m e á : )iï II b i n'ë fptitereë Tatiiin fällt meg, umfomebr, meil ber anbere SBeobaditer (v. 31 1 nuif i)) fogar bei bem iSatmn ii21:ten iliärjn bemerft: erfte 3inFunft nnbeftimiut. — <3 , a r u a ê ftebt mit fei- nem I'atiim oom O^ten ^^äniier biô beute oollfom: men ifolirt, ba aber $lk'obad)ter auf feiner 3ieobad): tung entfd)ieben beftebt, miiffen nur biefeibe aie einen lìbeviointevungofall acceptieroii ; Pomctanb= 70 puiiftc ber íyeiu-tlHnluiui Cies3iHieô imi^ jebod) baè 3)atuiii íelbítiicvtianMid) oiif^er 3lcí)t" gcíafíen iöcr= öen. — © p r u ift für Ijeiier 511 fpät, Pa cidcr Pie 3lrt Port mciftciKi ípíit crfcbeint, ucliiiicii wir Pos î^ntiim Poci) in 35etracl)t. L. (F.) — Mart. 7. — (in) Kupinovo. (XLIY«.) Sk. (Sp.) - Apr. 9. — re^ Circus cyaneus, L. XLY«. -Jan. 1 — 8. (in) Ó-Verhihz. XLM. - Mart. 8. — « Nagy-Eiiyed. XLMII«. — (1 15. — « Tavarua. Ó-Yerbász áttelelési adat. Ó;5lseríiáfi ein UbcrunntcnnicioPatuni. 41. -^-^ Circus pygargus, L. XLY«. XLYIII. Mart. 20. « 28. (in) Fogaras. « Somorja. 42. -<-&> Columba oenas, L. XLIY«. XLY«. XLVL XLYI«. XLYE. XLYU«. XLYin. « Febr. 2. Mart. 8. 6. .. 11. 2. « 25. « 27. Jail. 21 Febr. 25. Mart. 5. 3. Febr. 28. Apr. 8. Mart. 5. 9. Febr. 28. Mart. 22. Febr_22. Mart. 15. 11 14. Apr. i2. Mart. ('). (in) Temes-Kubin. (I Dobrest. « Rea. " Puj. " Fogaras. Il Ohába. Il Hosszúfalu. Il Pâlies. Il Arad. Il Sistarovecz. Il Dorgos. Il Berzova. Il Topánfalva. Il Nagy-Enyed. Il Lelle. Il Kis-Harta. Il Béles. Il Görg.-Sz.-Imre. Il Kőszeg. Il Mácsa. Il Somorja. XLIY«. XLY. XLY«. XLYI«. <( XLYIl. XLYII«. XLYm. - Febr. 2. — (in) Temes-Kubin. — (XLIY«.) — Mart. 27. — n Hosszúfalu. — = 55 nap (TTni^e.) r(XLY«.) = Febr. 28. Columba palumbus, L. XLYIII«. XLIX. Apr. 5. - Mart. 14. - .1 14.- .1 18.-- II 19. - Febr. 10. - 6. - « 19. - Mart. 3. - II 18. - <- 21. - Apr. 3. - Mart. 18. ^ II 17. - II 20. - II 19. - II 19. - II 19. ~ (in) Temes-Kubin. II Német-Palánka. II Béllye. II Lelle. II Kis-Harta. II Puszta-Yacs. II Czenk. (I Somorja. II Ghymes. II Selmeczbánya. II Gács. II Kabolyapolyána. II Ó-Yiz. II Tavarna. II Zubereez. II Liptó-Ujvár. II Fekete- Yág. II Szepes-Béla. Temes-Kuhin tülkéső, tarthatatlan. 2: e m e = K n b i n jn fpüt, unljaltbar. L. (F.) — Febr. 6. — (in) Czenk.- (XLYII.) Lk. (Sp.) — Apr. 3. — « Kabolyapolyána. (XLYIII.) .1. (Sfih.) = 58 nap (Tni^). K. (M.) .. Mart. 5 6. 71 44. -<^^ Colymbus arcticus, L. XL Villa. — Apr. 1 1 . ~ (in) Zólyom. 45. -<^^>- Colymbus glaciális, L. XLYIl«. — Jan. 13. — (in) Koronczó. 46.^ XLIY«. XLV. « XLVa. XLYI«. « XLVII. XL Yin . XLIX. L. (F.) Lk. (Sp.) J. (Sell.) K. (M.) 47. *- XLIY«. XLY«. « XLYI. Coracias garrula, L. — Apr Mai Apr. Mai 19. — (in) Ïemes-Kubin. 17. — « Karavukova. 20. — « Német-Palánka. 29. - « Béllye. 26. - I' Szonta. 22. — « Doroszló. 25. — ^ « Lelle. 13. — " Szarvas. 9. — « Yizakna. 2. — « Kőszeg. 17. — « Puszta- Yacs. 28. — i< Gbymes. 13. — « ïavarna. — Apr. 13. — (in) Szarvas. — (XLYI«.) — Mai 13. — « ïavaina. — (XLYIII«.) — 31 nap (îage). -- Apr. 28. Coturnix dactylisonans, Mey. — Mai XLYI«. « XLMI. « XLYIII. (I XLvm«. Apr. I-'). - « 21. — « 28. — 10.— « 10. — Apr. 24. — Mart. 26. — Apr. 29. — Mai 2. — 3. — Apr. 25. — « 26. — « 22. — 2. 15. — 27. 2. — 9. — Mai (I Apr. Mai (in) Kupinovo. Temes-Kubin. Rèa. Fogaras. Hosszúfalu. Apátfalva. Csála. Arad. Sistarovecz. Nagy-Enyed. Lelle. Kis-Harta. Szarvas. Kőszeg. Puszta- Yacs. Somorja. Gbymes. Horka. Tavarna. XLYIII«. — Mai XLIX. - .. 14. — (in) Ungvár. 15. — » -labodnik. 6. — " Szepes-Béla. L. (F.) Lk. (Sp.: J. (Scb.) K. (M.) 48.^ XLIY«. XLV. XLY«. XLVI. XLVII. XLVII«. XLVni. XLYIII«. — Mart. 26. — (in) Osala. (XLVI.) — Mai 15. — « Puszta- Yacs, Ja- bodnik. (XLVII., XLIX.) = 51 nap (S^age). = Apr. 20. Cotyle riparia, L. — Mart. 27. — (in) Kupinovo. — '• 30. — « Temes-Kubin. — (v. Almásy.) — Apr. 5. — « Temes-Kubiti. — (v. Menestorfer.) — Mart. 2(). — « Karavukova. — Mai 18. -^- « Béllye. — Mart. 18. — « Szonta. — (I 29. — « Doroszló. — Mai 12. - " Kéa. — Apr. 25. — « Fogaras. — Mai 7. — I' Nagy-Enyed. — Mart. 28. — « Yelencze. — Apr. 8. — " Diós-.Jenő. — « 12. — « Somorja. Mai 17. — « Tavarna. Temes-Kiibiii későbbi dátuma elesik. — Bélli/c érkezési dátumnak túlkéső, figyelembe nem jöbet. Î e m e â -- Sì ii b i n'o ipiitereô 3)atuiii fällt iWi}. — íöé Í U; e ju fprtt für einc3lnfiinft, mufi aufeer 3((f)t ijetafien lueröen. L. (F.) — Mart. 18. — (in) Szonta. (XLY«.) Lk. (Sp.) —Mai 17.— « Tavarna. (XL VIII«.) .L (Scb.) = 61 nap (Taijc). K. (M.) = Apr. 17. 49. <— >- Cuculus canorus, L. XLIY«. XLY. (I XLY«. Apr. 4. — (in) Temes-Kubin. — .( 12. — — « 21. — — Mart. 25. — — « 21. — — Apr. 24. — Német-Palánka. Újvidék. Béllye. Dobrest. Kéa. 16. — « Streza-Kercisora. 20. — II Fogaras. 72 XLV«. « XLYI. XLYI«. XLvn. XLVII«. XLYIII. — Apr. 15. — ^ <( 22. — .. 18. — « 17. — » 8. - - 7. — .. 19. — ,( 10. - « 10. — . (( Í). - - « 1 .5. 8. - - « 18. — - Mart. 16. — Apr. 1.5. « 17. « 13. - ^ .. l.j. - « 14. - « 22. - - - « 27. - a 17. - - « 23. - - .. 10. 24.- 21. - 21. - 18.- 21. - XL VIII«. — (in) Hosszúfalu. II Kovászna. Il Apátfalva. Il Arad. Il Sistarovecz. I« Dorgos. Il Berzova. Il Tótvárad. Il Topánfalva. Il Nagy-Enyed. Il Bereczk. Il Keszthely. Il Lelle. Il Kis- Harta. Il Szarvas. Il Gürg.-Sz.-lmre. Il Kőszeg. Il Puszta-Yacs. Il Deés. Il Sopron. Il Nagy-Maros. Il Diós-.Teuö. Il Babat. Il Yalkó. - Il Somorja. Il Ságb. Il Ghymes. - Il Felső-Hámor. - Il Selmeczbánya. — (v. Tnzson, v. Yadas.) 98. — Il Selmeczlidiijia. — (v. Gretzmacber.) lu. — (I Gács. 15. — Il Diós-Győr. 17. — Il Kabolyapolyána. 18. — Il Dóczi fürész. 18. — Il Erdösnrány. 18. — Il Gyertyánfa. 18. — Il Elesmart. 20. — I. Kellő. 2ü. — (1 lievistye-Yáralja. 20. — Il Felső-Zsadáuy. 20. — Il Alsó-Zsadány. 20. -- (I Geletnek. 20. — II Repistye. 20. — II Szkleno. 18. — « Zólyom. 19. — II Horka. 17. - II Tavarna. 23. — II Ungvár. 25. — (I Sztavna. XLIX. Mai 1. — (in) Podbrágy. - Cypselus apus, L. XLY. XLY«. XLVI. XLYI«. II XLYII. (( XLYllI. — Apr. — Mai — - « — Apr. — (I — II — Mai — II — Apr. 11 Î^Iai Apr. XLYIll«. XLIX. (1 .Tun. Mai 20, 7. — 8. - 21. — 25. — 13. - 15. — 5. — 27. — 27. — 1.".. - 27. - 27. 29. — 27. — 27.— 27. -- 27. — 26.— 1. - 10. - 3. — 12. — (in) Újvidék. II Béllye. Il Piéa. Il Streza-Kercisora. Il Sárkány. Il Alsó-Yenicze. Il Nagy-Enyed. Il Révfülöp. Il Gorg.-Sz.-Imre. Il Kőszeg. Il Puszta-Yacs. Il Somorja. Il Felső-Hámor. Selmeczbánya. Dóczifürész. Erdősurány. Gyertyánfa. Élésmart. Ungvár. Zuberecz. Liptó-Ujvár. Szepes-Szombat. Szepes-Béla. 73 Ziílicrecz aránytalaunl késő, de megfigyelőnk i J. (Scli.) — 32 nap (Taije). jelentése szerint határozottan az első érkezésről van szó. 3iií)erec3 üerhältniüroibnc^ fpät, eô giít aber íniit unfcrem 33cobad)tcr entídiicbcn cine orfte Slufiiiift. L. (F.) - - Apr. 1 3. — (in) Alsó-Venicze. (XLYa.) Lk. (Sp.) ~ Jun. 1. — « Zuberecz.(> J. (Seb.) = 50 nap C^ac^e). K. (M.) - Mai 7 8. 51. <— > Dafila acuta, L. X.) XLIY«. — Mart. 8. — (in) Temes-Kubin. XLVI. — Jan. '25. — « Turasiscse. XLVI«. — Mart. 9. — « Lelle. - - (Már sok ; (Sd)on uiele.) Turcsiscse áttelelési adat. — Lellcti első ér- kezés bizonytalan. 2^ uv c ê i è c 5 e ÎUienuiiitenincjôDatmii. — Ü elle: erfte 2lnfiinft unbeiummt. 52. ■<-&* Emberiza miliaria, L. XLVI«. — Mart. 8. — (in) Lelle. Cl — (I 7. — « Szarvas. XLYIL - « 1. — (I Kőszeg. XLYII«. Jan. W. — « Sopron. — (Csa- pat; gtuij.) Sopron áttelelés. © p r n eine ílbenüinterung. 53. -í-e* Emberiza schoeniclus, L. XLV. XLV«. XLVL XLVI«. XLVIL/. XLVIII. - Jan. 25. - - « 1—8. - Mart. 22. — - « 9. — - Febr. 22. — Mart. L — — I. 18. — (in) Újvidék. II U- Verbdíiz. II Nagy-Enyed. « Lelle. II Sopron. II Diós-Jenő. II Somorja. K. (M.) = Mart. 11— 12. 54. " — > Erismatura leucocephala, L. XLVII. — Mart. 23. — (in) Velencze. 55. < — >■ Erithacus cyaneculus, Wolf. XLIV«. --- Apr. 3. — i^iu) Temes-Kubin. XLVIII. -- « 18. — (I Somorja. Újvidék, Ü-Verhdíiz és Sopron-han áttelelt. 3n U i u i b e' f, Ó : 58 e r b (í § iinb © o p r o ii übevuniitert. L. (F.) — Mart. 1. Lk.(Sp.)— II 22. Aijiiila. IV. -(in)DiÓ8-Jenő.(XLVIL/.) - II Nagy-Enyed. (XLVI. 5ü. ^-> XLIV«. « XLV. XLV«. (I (I XLVI. XLVI«. XLVII. XLvn«. XLVIII. XLVIII«. L. (F.) Lk. (Sp.) J. (Seb.) K. (M.) Erithacus luscinia. L. — Apr. 15. — (in) Kupinovo. — (I 17. — II Temes-Kubin. — II 12. — II Karavukova. — 11 17. — (I Béllye. -- II 12. — « Szonta. — II 12. — II Doroszló. — II 18. — II Arad. — II 23. — II Nagy-Enyed. ' - 11 23. — II Lelle. — II 17. — II Szarvas. — II 21. — II Kőszeg. — II 12. — II Sopron. — II 25. — II Magyar-Ovár. — II 17. — II Diós-.Jenő. — 11 21. — I« Valkó. — II 25. — II Somorja. — II 22. — 11 Ghymes. — II 20. — II Gács. — II 22. — II Zólyom. — 11 21. — 11 Horka. — II 28. — 11 Tavarna. — 11 2(3. — II Ungvár. — Apr. 12. — (in) Karavukova. - (XLV.) etc. — Il 28. — Il Tavarna. — (XLVIII.) = 17 nap (2:a9e). = Apr. 20. 57. < — ^>- Erithacus philomela, L XLV«. XLVI«. XLVm«. Mai 16. — (in) liéa. Apr. 28. — II Fogaras. II 21. " « Szarvas. II 29. — II Ungvár. Réa túl késő, figyelembe nem jő. dica ju fpiit, iiuifi cuifeev 3ld)t c^elaüeu luerbeii. 10 74 58. -<-e^> Erithacus rubecula, L. XLIY« (;o. Falco subbuteo, L. XLY«. (I XLYI. (I XLYI«. XLYII. XLYII«. « XLYIII. V (( XLYIII«. (( XLIX. (I (I (I — Mart. 12. — — « 33. — — « 20. — — « 23. — — Fchr. 17. — — Mart. 16. — — « 16. — — « 17. — — Jati. A. — — Mart. 1 ± — -- « 18. — — « 11. - — » IS. — — » 17.- . 18.— (. 18. — « 18. — ly. — « 19.— .( 20. — « 23. — 25. — in) Kupinovo. « Temes-Kubin. « Uj-Bessenyő. '< lîéa. « Arad. " Nagy-Enyed. » Lelle. II Szarvas. I' Köí Falco regulus. Fall. XLY«. XLYIU. XLIX. Jan. — Febr. i: — — « 12. — — Mart. 8. — Mai 9 — (in) Fogaras. — Az első. — 3)er erfte. Fogaras. — Az utolsó. — ®er ;^e|te. Somorja. Liptó-Ujvár. — 1 db. — 1 et. Liptó-T\jvár. — Elvonul É. felé. — 3ief)t — >9Î. ab. XLIY«. — Mart. 1."». - (in) Temes-Kubm. XLYI«. — Apr. Ki. — « Szarvas. XLYII. - Mart. 7. — n Kőszeg. XLVni. — « 18. — II Somorja. Conclusióra alkalmatlan adatok. Jür lüeitere (Sonclufion unjurcid^enbe í)ateii. Szarvas aránylag késő; dlövetési» adat. Sjarcao iH'ri)ältni§inäfii(i fpät ; «3lliíd)u|ii- batuiu. L. (F.) — Mart. 7. — (in) Kőszeg. (XLYII.) Lk. (Sp.) —Apr. 16.— n Szarvas. (XLYI«.) J. (Seb.) = 41 nap (Sage). K. (M.) = Mart. 27. 61. "—>■ Ficedula rufa, BticnsT. XLIY«. XLVö. — XLYI. — (I — XLYI«. XLYII. — XLYn«. — Ficedula sibilatrix, Beciist. XLY«. XLYI«. XLVII. XLYIII. XLIX. Mart. 25. — (in) Béa. Apr. 21. Il Szarvas. (I 27. — Il Kőszeg. Il 24. — XLIV«. XLVa. XLVII. XLYII«. XLYIII. -- Mart. 25. — fin) Eéa. (XLV«.) ■ — Apr. 28. — " Selmeczbánya.- (XLVm.) := '?•'> nap (S^nge). _. Apr. 11. Ficedula trochilus, L. XLIX. L. (F.) - Lk. (Sp.) — J. (Sch.) K. (M.) — Mart. 20. — — Apr. 10. — — ,< 11.— — Mart. 23. — — « 28. — — Ajir. 17. — 17.— (in) Temes-Kubin. « Fogaras. II Kőszeg. « Sopron. « Somorja. (I Selmeczbánya. Il Zuberecz. Mart. 20. — (ini Temes-Kubin. Apr. 17. — 28 nap (î^age). Apr. 3 4. (XLIYr,..) Selmeczbánya. (XLYIII.), Zube- recz (XLIX.) ,Ç")Ciiev mcdriiTafê überrointert. — $jii 3iiiierecä äeigtcu fiel) einige ^, nm 19. unb 2ô:ten ^färj rerfc^roanben fio íianii, um ficb am 10-teu Slpril roieber ju äcigen. L. (F.) — Febr. 20. — (in) Puszta-Yacs. — (XLYII.) Lk. (Sp.) — Mart. 23. — n Magyar-Óvár. — (XLYII./.) J. (Sch.) = 33 nap (î'age). K. (M.) = Mart. 7. r>5. -«^ Fringilla montifringilla, L. Hol? SBo? Az el^.ik : S)ie erften : XLYI«. — (in) Szarvas. XLYII. Mart. 10. « Kőszeg. ! LXYIII. Febr. 19. « Somorja. XLYI. XLYII. 64. -«-€H- Fringilla coelebs, L. XLY. - Jan. 15. - (in) Újvidék. {^^} -Mart. 7.- « Újvidék, j^'^^f^ | II 5. — II Arad. (1 14. — II Kőszeg. — Né- hány át is telelt. Ginige ii(ierunntev: tért aiid). Puszta-Yacs. — Nagy csapat ér- kezett. — £am ein großer ^lug an. Magyar- Ovar. Somorja. 6. — II Selmeczbánya. — Szól. - - ©ingt. 14. — (I Ungvár. — Át is telelt. — 3(uá) übenuintert. 19. — II Zuberecz. — Né- hány ri". Einige rf". 17. — II Liptó-Ujvár. 1 Egész télfn. 1 " iS^eii 30115. *Unt.| XLYin«. Jan. 3. XLIX. Dec. 1. 1S95. Selmeczb. Dobrócs. Ungvár. Zuberecz. Az utolsók Sie lelten : - Mart. 14. Mart. 8. — Mart. 14. 1. XLYII«. XLYIII. XLVm«. XLIX. Febr. 20. — Mart. 23. II 11. Több helyen áttelelt az idén. — Zubereczen mart. 19 és 25-én mutatkozott néhány d',mart. végén eltűntek s csak apr. 10-én jöttek meg újból. Kőszegen mart. 10-én mutatkozott egy na- gyobb csapat, máskülönben nem volt látható. — Somorjnn febr. 19-én három db. a sármányok között. — Selmeczb dny (ín egyesek egész télen, febr. 29-én szaporodott, mart. 8-án a két utolsó. — Zubereczen 1895 decz. 1-én jöttek az elsők — 14^ C. hidegben, azontúl mart. l-ig kisebb csapatokkan volt látható. ^nS^öfeeg fani ani 104cn aiiärj ein gröjicrer ging an, fonft inar niditè ju fe^en. — ^n ■ Fulica atra, L. XLIY«. XLY. XLY«. XLYIa. ti XLVll. XLYIII. — Mart. 14. — (in) Temes-Kubin. — Febr. 26. — Mart. 28. — Febr. 24. — Mart. 3. — Febr. 28. — Mart. 8. Német-Palánka. Fogaras. Keszthely. Lelle. Yelencze. Somorja. 10* 7(5 L. (F.) — Febr. ^fi. — N.-Palánka. (XLY.) Lk. (Sp.) " Mart. 28. — Fogaras. (XLY«.) •J. (Sch.i = 32 nap (STage). K. (M.) . Mart. 12 13. 71. <^H- Gallinago scolopacina, Bv. 67. -<^*^ Fulix cristata, L. XLVIII. — Mart. 3. (iu) Somorja. - (Doborgáz. C8. -«^^ Fulix marila, L. XLYII. — Mai-t. 13. XLYIII. — Febr. l'.t. (iu) Yelencze. « Somorja. G'J. -«^^ Gallinago gallinula, L. Az elsők : Hol? Az utolKÓk î)ie ctften : Sßo ■? Sie legten: XLIYa. Mart. 2. (in) T.-Kubin. — XLYI«. 9. II Lelle. — Apr. !) XLYTI. Il 14. I« Puszta-Yaes. — — XLVIII Il 17. II Somorja. — — <( (1 2!). II Gács. — Mart. 31 Az első érl.ezi'íi formulája: ^vomici ^cr e r ft e ii 31 ii f u u f t : L. (F.) - Mart. 2. - (in) Temes-Kubiu. (XLIV«.) Lk. (Sp.) — Il 29. — Il Gács. (XLVIII J. (Sch.) ;- 28 nap {'^ao,(\. K.(M.) . Ivi art. 15 16. Az utolsó mutatkozás formuláját elégséges adatok hijján nem állapíthatjuk meg. Tic ívovincí ics U'tJton alutcntlialtcj föniieu nur loegen aJïangel au5vcid)eiiî)er Slugabeii iiicbt be- ftimmeii. 70. -'-'^ Gallinago major, Gm. Az elsők : Hol '? Az utolsók : Xie erften : 3D3o ? 2)ie letiíen : XLIY«. Mart. 2. (in) Temes-Kubin. — Apr. 3. XLVI«. Apr. 25. « Lelle. — « 27. XLVIII.Mart.il. « Somorja. — — Temes-Kubin és Somorja korábbiak, mint máskor. X e in e è = ÍÍ u lu n un? 3 o lu o r i a uu& früher, nie fonft. XLIY«. - Mart. 2. - (in ) Temes-Kubin. XLY. — II 13. — 11 Karavukova. XLY«. — II 16. — II Szonta. Gallinula chloropus, L. XLIY«. — Mart. 2. — (in) Kupinovo. XL Va. — Apr. 17. — « Fogaras. XLVI«. — II 97. — « Szarvas. XLYII«. — Mart. 11. n Diós- Jenő. XLYin. — II 14. - II Somorja. Szarvas fekvéséhez képest túl késő, figye- lembe nem jő. S^nrüae gegen ifire i!a(\\: :iU fpnt, miri iiidit in ''Betrndit gebogen. L. (F.) -- Mart. 2. — (in) Kupinovo. — (XLIV«.) Lk. (Sp.) — Apr. 17. - « Fogaras. (XLY«.) J. (Sch.) = 47 nap (3'age). K. (M.) = Mart. 35. 73. < — >■ Graculus carbo, L. XLIV«. ' Apr. hJ. —(in) Temcs-h'iibin. XLY«. - Mart. 9. « Bezdáu. XLVI«. <■ 14. - II Keszthely. XLVI 11. - II 1. — II Somorja. Ti'mcs-Kiiliiii túl késő, mint első érkezés meg nem állhat. 77 ^ e m e è : .<^ Il (li u 311 fpcít, für cine erfte íínfuuft unljaltbnv. 74. <—> Graculus pygmaeus, Fall. XLIV«. — Apr. 22. — (in) Kupinovo. « — (1 12. — i< Temes-Kubin. 7.5. <-^ Grus cinerea, L. XLIV«. — Mart- 13, IG. — (in) Kupinovo. (I — Febr. 12. — « Temes-Ku- bin. IS drb. 18 ©t. I) — Mart. 21. — « Temes-Ku- bin. Azutol- sók. — ®ie legten. XLY«. — « 23. — « Üj-Besse- nyö. « — « 24. — « Sepsi-Szt.- György. « "- « 23. — « Bodzái szo- ros (Pass). « — « 20—25. — « N.-Boros- nyó. « — i( 18,23,27. — « Kovászna. XL VI. — (. 17. — « Arad. « — Il 24. — Il Sistarovecz. (. — i< 14, 15, 19, 21. Il Bereczk. XLVm«. — Apr. 10. — Il Ungvár. (1 — (I 3. — Il 0-Kemen- cze. « — Mart. 20. — « Dubrinics. Temes-Kubin.-ha.n az idén kora tavaszszal igen sok volt látbató. — Kováaznán első izben (mart. 18.) ca. 35 db.; 23-án 150 db. én 27-én nagy csapatok. 3n 2^eiu eo:;ílu bin uiareii Ijeucr fvül) im ;^rü()iaí)r üiele ju feíjeii. — 3n Ä u á ^ n a am 18--ten «ínra ca. 35 ©t. ; am 23^teii 150 ©t. iiiib am 27=teii flrofsc íffiiae. 76. < — > Hierofalco sacer, Gm. XLRV/. //. Apr. 13. — (in) Temes-Kubin. — (Deliblát)l cfjur. • Himantopus autumnalis, Haas. XLRV/. —Mai 1. — (in) Temes-Kubin. XLVI«. —Apr. 21.— II Lelle. 78. Hirundo rustica, L. XLrSV/. zóna. - XLIVa. 2>^\\t. (Zwischen N. B.) 44-ÍÍO'— 45° (é. sz. között.) Dunántúli dombvidék. - .^ügcUaitb jciif. Aer Vonali. z Mart. 23. — (in) Brlog. - 471» m. Î Alföld. — Siefcbene. Apr. 1. - II Kupinovo. — 78 m. Mart. 15. — « Pancsova. — 79 m. II 23. — 11 Temes-Kubin. — 82 m. II 30. — II Temes-Kìthiìi. II 15. — II Deliblat. — 93 m. Apr. 5. — II Fehértemplom. 97 — 141 m. Keleti hegyvidék. — Ccftlidic fêrficliuiig. Apr. G. — Il Berzászka. — 81 m. (I ?0. — Il Dalbosecz. — 254 m. Mart. 23. — n Ogradena. — 58—249 m. i^Apr. 12. — Il Herkulesfürdő. — 153 — o 6O0 m. l L. (F.) — Febr. 12. — (in) Temes-Kubin. — (XLIV«.) Lk. (Sp.) — Mart. 24. — " Sepsi-Sz.-György. (XLYa.) etc. J. (Sch.) = 42 nap (iaç;e). K. (M.) Mart. 3-4. Temes-Kubin későbbi dátuma elesik. Dalbosecz túl késő, elesik. îemeê^Sîubin'ê ípatcrco Totum fallt mctv Í3} a 1 íi Cl f c c 3 3U fpat, uubevücffid)ticit. A XLIY«. zóna formulája: j^ormel ber XLR'a. 3one : L. (F.) — Mart. 15. — (in) Pancsova, Deli blat. Lk. (Sp.) - Apr. 12. - « Herkulesfürdő. J. (Seb.) = 29 nap (Taipei- K. (M.) --= Mart. 29. 78 XLV. zóna. XLY. 3t"ic- iZwisclien N. B.I 45^— 45°30' lé. sz. között.) Alföld. — îiiftlJiiii-. ^ Apr. 10. — (in) Üj-Grailiska. — 129 m. !^ Mart. 28. — « Zupanja. — 8G m. (1 22. — « Morovic. — 85 m. « 18. — « Német-Palánka. — 83 m. Apr. ('). — « Újvidék. — 84 m. i< 10. — Il Nagy-Becskerek. — S3 m. Il 8. — Il Denta. — 93 m. Keleti hegyvidék. — Ocftlirtjc (íiijcbimn- ^_Apr. '■25.— Il Ncmet- Bogsá II. — 18'.} m. Il 19. — Il Temes-Szlatina. — 31.5 m. Morovic-on a beállott nagy hideg miatt töme- gesen pusztultak el. — Kémet- Borsán túl késő, elesik. ^n Wí r u i c f i n b roeijcn eingetretener Sväite in Ma\\tn ju ©ninöe gegangen. — Sìéniel-' 33 g î á n su fpät, fniít roeg. A XLY. zóna formulája : j^-ormel ber XLY. ^<í\k : L. (F.) — Mart. 18. — (in) Német-Palánka. Lk. (Sp.) — Apr. 25. — « Német-Bogsán. J. (Seh.) = 33 nap (5£age). K. (M.) = Apr. 6. XLY«. zóna. — XLY«. ^ont. (Zwisolieii N. B.l 45%*ÎO'— 46° (é. sz. között.) Alföld. — îicfeUciic. Mart. 19. — Il 27. — (in (( ) Béllye. — 87 m. Bezdán. — 91 m. A}yr. IL — Mart. 21.— Apr. 3. — Il 8—9. « 25.- (h (( <( ) Bezdán. Apatin. — 8G m. Uj-Bessenyö. - 9] m. Liget. — 88 m. Vadászerdő. -- 97 m. .1 20.— « MoKiiicza. — 92 m. Il 1.— Mart. 25. — (1 Unip. — 91 m. Temes-Eékás. — lOG m. Apr. '23.— Il 3. — (1 Buzins. — 128 m. Kiszetó. — 110 m. Mart. 28. — (( Bálinc. — 125 m. .1 16. — « Lugos. — 125 m. Keleti hegyvidék. — Ccftiirfie (fvliciiuug. (in) DoLrest. - 350 m. (I Szudriás. — 147 m. Il Padurány. — 101 m. Il Poverzsina. — 1G8 m. Il Furdia. — 214 m. Il Facset. — 162 m. Il Kossova. — 196 m. Il Ohába-Biszti-a. — 271 m. Il Piéa. — 360 m. I. Puj. — Ca. 420 m. Il Felső-Porumbák. - 479 m. Il Streza-Kercisora. — 491 m. Il Alsó-A^ist. — 42G m. « Fogaras. (v. Czynk) 430 m. - Il II (Erdőh. — ^^orftbet).) - Il Sebes. — 555 m. Il Sarkaicza. — 597 m. - Il Sárkány. — ca. 470 m. uiig. Apr. 9. -- (in) Lippa. - 208 m. « 16. — Il Sistarovecz. — 245 m. Il 13. — Il Dorgos. — 245 m. Il 4. — Il Berzova. — 150 — 250 m. 7.— Il Tótvárad. — 189-270 m. Il 7. — Il Yallj'emare. — 283 m. 2.- Il Topánfalva. — 549— 900 m. Il 14. (I Abrudfalva. — Ca. 600 m. (I 14. - Il OÖ'eubánya.- 471— 800m. « 29. — « Rakató. — Ca. 1000 m. Mart. 31. — « Nagy-Enyed. — 270 m. Apr. 20. — Il ('.aikmerjiie. — (Com. Csik). Il 22. — (I Kézdi-Yásárbely. — 570 m. (I 4. — (I Bereczk. — 592 m. Csikmeijijc adata uk'sik, mert ilyen általános jellegű adatok uem, csupán földrajzilag is pon- tos adatok vehetők figyelembe. Güin. Golfé 3!)titum fíilít mefl, luiv föiinen bloê aud) cjeügrapljijd; püuftlid; beftimmte Sliiga: ben berücífid)tíi}eii. A XLYL ziaia formulája: gönnet ber XLYL 3one : L. (F.) — Mart. 27. — (in) Báttaszék. Lk. (Sp.) — Apr. 29. — « Eakató. J. (Sch.) = 41 nap (2;age). K, (M.) = Apr. 9. XLYI«. zóna. — XLYI«. ^on(. (Zwischen N. B.) 4:(>-';íO'— 17° (é. sz. között.) Dnnántúli dombvidék. — ^iigcllaiib {enf. ber Sonau. Mart. 27. — (in) Keszthely. — 132 m. II 28. — II Lelle. — 116 m. Apr. 18. — (I Igal. — 176 m. )cliiiiig. Apr. 12. — (in) Ó-Kemencze. 149—400 m. « 14.— <. Dubrinies. — 16<)— 400m. « 16. — « Turja-Eemete. — 180— 400 m. » 30.— « Csornoholova. 240— 600 m. Mai ].— 1. Sztavna. — 379— 700 m. Dóczifürész, l'Jrdó'siinhiy, Gjiertydiifd, Éles- mart tiilliésők s már CKnk azért sem acceptál- hatók, mert cumulative jelentenek. - Kör- möczháiiya túlkéső, elesik ; nem pontos meg- figyelés; jelentés igj' szól : »máj. 28-ika körül«. Feltűnő korai adatok aránylag a többihez : Krompach és Zakdrfalu-é. — Ebben a zóitd- baii igen sol: a cumulativ, tér és időre iiézve nem egészeit poiilosmi i'itt jelentés, a mi, s ezt még egyszer a lehető legnagyobb iiyomalékkid hang- súlyozzuk, a czélnak meg nem felel. 3) d c 3 i f ü r i fi, (£■ r b ö t u r á n \), (^5 1) c r t \) á\\\a, Éleöinart fíiib 511 fpüt, fcI;ou aucl) beêljalb ju iH'ruierfcn, uieit cg cumulatine 'iìcvicfitc fiub. - ,Sl ö r m ö e ä b d u \) a su jpät, fällt lUCiH : feine piiiifi: lidje 33eobaá)tuii(^, iiuiu berici;tet: «uiu i>n\ 28:teu 9}ini auç\cf oninien. » .t r ni p n d) uub 3 " f « i'= falu gcgcu bie iUnii^eu òtationeu auffalleub f rül;. — S " b i e f c r Bouc fiub f e I) r ni e í e e u m u 1 a t i e 31 u g a b e n, id e ( cl) e, w a be 11 D r t u n b b i c 3 ^ i t a u b e l a u iî t, n i cij t p V ä 3 i ö fiub: í í ci) e S) a t e u u 11 b b i e^ f e ô b e t 11 e n m i v u d) e i n m a 1 c r u ft u u b b e c i b i r t — e u t f p V e d) e n b e m ,;] ni e ci e 9 a r ni d) t. A XL\'irr«. zóna formulája: íVormeí ber XLVIU«. Boìu' : L. (F.) - Mart. 21. - (in) Krompach. Lk. (Sp.) — Mai 1. - (I Sztavna. J. (Sch.) = 42 nap (Sage). K. (M.) = Apr. IO— il. XLIX. zóna. — XLIX. 2)^\\t. (Zwischen N. B.ì 49'— 40''.'Ì0' h'. sz. l<.izött.) Északi hegyvidék. — diül'blii^c @i'l|cl>iiiiii. — (in) Pribócz. — 420 m. — « Turócz-Sz.-Márton. 399 m. — " Fenyőháza. 500—1000 m. — (. Alsó-Kubin. — 468— 700m. — (I Rózsahegy. — 496 — 900 m. — « Zuberecz. — 700—1300 m. — « Liiitó-üjvár. 637—1200 m. — i< Szvarin. — 684— 1100 m. — (I Vichodna. — 775—900 m. — .. Feketevág. — 750— 1100 m. — « Nagy-Szalók. — 677 m. — « Szepes-Szombat. — 683 m. — « Szepes-Ófalu. 500—900 m. — » Szepes-Béla. 631— SOOm. — (. Podolin. — 570—800 m. A XLIX. zí'ma formulája: (főnnel ber XLIX. 3one : L. (F.) — Apr. 21. — (in) Szepes-Szombat. Lk. (Sp.) — Mai 7. — « Nagy-Szalók. J. (Sch.) = 17 nap (2;a9e). A'. (M.) = Apr. W. Összegezve már most mind a tíz zóna ered- ményét, a következő táblázatot kapjuk : Sas 9vefuUat alter jeljuBoneu äuiainntenfaffcnb, erbnlten mir bie foígciibc 2'abeüc: i? Apr. 27 ^ " 26 Î Mai 1 Apr. 28 {. « 7. 17 « 29. .\ legl.ordbbi nap kileucz zi')nában iiuirtiusra, egyben (X-ik) áprilisra esett; súly martins má- sodik fele. - - A legká'iőbbi érkezés öt izben aprilisre, az öt utolsó zónában pedig májusi-a esett; súly április hó vége. — Az ingadozds meglehetős egyöntetű ; legkisebb a XLIX. zóna- 8^ ban, a melynek az északi magas hegyvidékhez tartozó állomásai igen szép egyöntetű sorozatot adtak, bizonyságául annak, hogy minél egyfor- mábbak a vízrajzi és klimatológiai viszonyok, annál congrnensebb az érkezés. — A közép szá- mok egymásutánja, majdnem ideálisnak mond- ható, fokról-fokra mutatkozik a késés észak felé. — Csupán az feltűnő, hogy a XLIX. zóna az idén jelentékenyen 2 — 3 héttel késik a többi- hez képest, de az a körülmény minden való- színűség szerint meteorológiai okokban gyöke- rezik. ®er f rü Ijcfte 'Xai\ fiel oiid) [)oiior nur in ber nürbíiáften (XLIX) 3otie nuf 9lpril, fonft immer nnf Wuiï^. — "íDer f p ä t e ft e 1 a ç\ in hm fünf (enteren auf 9Jíaí; cnlminirt (Suöe jiocite ^gälfte Wiäx^. — Scr fpätefte lao, in ben fünf erften 30= ncn nuf 3ipri[, in ben fünf leljtercn auf Wiai ; cut: minirt ©nbe 3íprií. — Dk ©cbioanfnng annef)m: bar congruent; bie fieinfte in ber XLIX. So'^V auf ©ruub Singalien innter (jodjiiegeuber Station | neu ber növblidjen (îr[]ebniuii : cin ÎBciueiê bafiir, ha^ je gteidjnidfìiger bie Ijijpfometrifdjen unb fltma= tologifc^en SSer^öituiffe — befto gieid}niäfeiger ber 9(nfunft. — 3)aë 3îad)einnnber ber 3Ji i 1 1 e I = 5 a Ij I e n faun beinaíje ibeaí genannt roerbeu, b i e 5ß e r f p a t u n g gegen 9i r b e n ft e i g t bei: u a ^ e 3 » t" » 1" *■' i Í c- 3(uffaUenb iji nur, òa^ bie XLIX. 3oite fid) beuer beträd)t(id) uerfpätet, etioa 2 — 3 2Bod)eu gegen bie übrigen ; biefer Uni: ftanb murjelt aber alier SBaljrfdjeinlidifeit nad) in i ben uieteorologifdien iierfjältniffen. Alkalmazzuk még e fajnál is a HEEiuN-féle területi felosztást, s akkor a következő ered- ! ményt kapjuk : [ ÍBenbeu mir nun bie ô *■' vni an'fd)e Territorial: eintljcilung an, fo erijalten loir fotgeubeö ÎRefuItat: I. Dunántúli dombvidék. — ."pügcllaiib jciif. ^cr Toimii. L. (F.) — Mart. 21. Lk. (Sp.) — Apr. U. J. (Sch.) — 36 nap (3:^age). K. (M.) = Apr. 7. n. Alföld. — îicfcUciic L. (F.) — Mart. 15. Lk. (Sp.) — Apr. 25. J. (Sch.) = 42 nap (î^age). K. (M.) = Apr. 4 — 5. III. Keleti hegyvidék. — Ccftlirtic (fvdcÈiiiiii. L. (F.) — Mart. 23. Lk. (Sp.) — Mai 1. J. (Sch.) = 40 nap (ítage). K. (M.) = Apr. 11— i^. IV. Északi hegyvidék. — 9SarMi(()e K-cl)c6uiig. L. (F.) —Mart. 21. Lk. (Sp.) — Mai 7. .1. (Sch.) = 48 nap (íiage). K. (M.) = Apr. lP,—i't. Ez eddig is tapasztalt eredményei; aci: az idé>i is mindenben megfelel. Sőt még az a viszony is, a mit már tavaly tapasztaltunk, hogy a hasonló jellegű területek egymásközti kűlömbsége kisebb, ellenben az I/IL, szemben a III/IY-el nagyobb, újból megismétlődik. II n f e r e u b i ê í; e r i g e 11 ® r f a b v n n g e u e n t f p r i d) t a u d) b a ê f) e u r i g e 3i e f u 1 1 a t uotlfommen. Êô toiebertjolt fid) fogar and) jeneê Îserl)altuif3, it)orauf loir aud) Dorigeô Saljr bie Îtnfmerffamfeit gelenft batten, ò(x\^ niimíid) ber Unterfdìieb ber beiben biipfometrifd) congruentereu 3::erritorien unter fid) fleiuer ift ; bie I/IL, jur III/IY. iierglid)en, bagegen bebentenb größer auQ: falit. S most még csak az országos formula van hátra, mely a következő lesz : 3iun bleibt nur nod) bie Shifi'tellnng ber í'aubeS: formel übrig, rote folgt : Országos formula : Sanbeèformet : L. (F.) — Mart. 15. — (in) Pancsova, Delí- blat. — (XLIVa.) Lk. (Sp.) — Mai 7. - e Nagy-Szalók. — (XLIX.) J. (Sch.'i = 54 nap (S^age). K. (M.) ^Apr. 10 11. 79. -<— > Hydrochelidon fissipes, L. — Apr XLIV«. — XLY«. — XLYI«. — 28. — (in) Temes-Kubin. 20. — « Fogaras. 26. — « Keszthely. 26. — « Lelle. 11. — « Szarvas. II* 84 L. (F.) — Apr. 11. — (in) Szarvas. (XLYI«.) Lk. (Sp.) — II 28. — II Tenies-Kubin. .1. (Seh.) = 18 nap t^age). K. (M.| = Apr. 19 20. 80. <—> Hydrochelidon leucoptera, Meisn. XLYI«. — Apr. 20. — (in) Keszthely. 81. ^—> Hypolais icterina, Yieill. XLYlr/. — Apr. 14. — (in) Szarvas. XLYII. - Mai 11.— (I Kőszeg. XLYUI. — Ibis falcinellus, L. XLIVö. — Mart. 28. — (in) Kupinovo. (I — Apr. 11. — II Temes-Kubin. XLY. — Mai '.). — II Újvidék. XLYI«. — Apr. 21. — « Keszthely. Ejipen nem egyöntetű adatok. ©cí)r äcrftrciitc 3)ateu. L. (F.) — Mart. 28. — (in) Kupinovo. — (XLIY«.) Lk. (Sp.) — Mai 3. — « Újvidék. (XLY.) .1. (Seh.) = 37 nap (S^age). K. (M.) :^ Apr. 15. 83. <-^ Lanius colluri( >,I J. XLY«. — Mai 5. — (in ) Béllye. (( — (1 25.— « Red. (* — (1 4. — ({ Fogaras. XLYI. — 11 22. « ]S(iijìj-E)i]ied. XLYI«. — II 8. — (• Szarvas. XLYH. — (1 2. — (( Kőszeg. XLYII«. — Apr. 26.— <( Sopron. XLYin. — Mai 9. — « Somorja. (1 — (1 10.— (( Selmeczbánya (( — II 6. — (( Gács. XLYHI«. — (1 5. — <( Zólyom. (1 — (( 4. — « Ungvár. XLIX. — (1 15.— U Zuberecz. (1 — (1 28.— fl Liptó- Újvár. Réa, Nafiy-Enyed aránylag túlkésö, tartha- tatlan. 3f é a, -H a g ij = (£ lu; e b ncrl)ii(tiiif;iiuifiig ju fpat, imljaltbar. L. (F.) — Apr. 26. — (in) Sopron. (XLYII«.) Lk. (Sp.) — Mai 28. — (1 Liptó- Uj vár. - (XLIX.) J. (Seh.) = 33 nap (STnge). K. (M.) Mai 12. 84. < — > Lanius minor. Gm. XLY«. — Mai 4. — (in ) Béllye. (l — fl 4.— .1 Eéa. « — Apr. 25. — « Fogaras. XLYI. — Mai 5. — II Arad. (1 — - (l 18. — (1 Nagy-Enyed. XLYI«. <( 2. — II Szarvas. XLYH. (( 7. — II Kőszeg. XLYin. (( 7.— 11 Somorja. « — « 10. - II Selmeczbánya (( — (1 7. — - Larus canus, L. XLYII. Apr. 7. (in) Velencze. 85 88. V Larus melanöcephalus, L. XLIY«. - Mart. 2(;. ~ (in) Temes-Kubin. — 2 db. — 2 ©t. — (Megfigyelő : 58c= o()aá}ter: (>'.) Al- másy). 89. -H» Larus ridibundus, L. XLIV«. — (bis) Mart. W-i(i.(in) Temes-Kiibin. XL VI«. — Febr. 28. — (iu) Kesztbely. « — Mart. 7. — « Lelle. « — « 7. — " Szarvas. XLVII. — (I 5. — Il Yelencze. XLYlll. — Il 25. — (. Somorja. Temes-Kiibin nem pontos dátum. ÎT e ni e ê : Sì u 6 i n'ê 3)atuiii iiid)t priijiô. L. (F.) — Febr. 28. — (in) Kesztbely. — (XLYI«.) Lk. (Sp.) ~ Mart. 25. — « Somorja. — (XLYIIl.) J. (Scb.) = 27 nap (STage). K. (M.) : . Mart. 12. 90. *ö^ Ligurinus chloris, L. XLvn. — Mart. 7. — (in) Kőszeg. XLYIIL — Il 18. — Il Somorja. (( — Il 14. - Il Gács. XLVIII«. — (1 15. — Il Selmeczbánj'a XLIX. — Il 17. — Il Liptó-Ujvár. « — Il 21. — Il Szepes-Béla. L. (F.) — Mart. 7. — (in) Kőszeg. Lk. (Sp.) — - (i 21. — Il Szepes-Béla. J. (Sch.) = 15 nap (Xa%e). K. (M.) . Mart 14. 91. -< — > Limosa aegocephala, L. XLYI«. — Mart. 18. — (in) Szarvas. 92. <—y Locustella fluviatilis, YV^olf. XLVII«. XLVin. m.<- XLY. XLYI. — Mai 8. — (in) Sopron. — u 6. — Il Somorja. Locustella luscinioides. Savi. XLYI«. —Apr. 13. — (in) Keszthely. XLYII«. — Il 10. — Il Sopron. XLYIIL — Mai 3. — « Somorja. L. (F.) — Apr. 10. ~ (in) Sopron. - (XLYII«.) Lk. (Sp.) — Mai 3. — « Somorja. — (XLVIII.) J. (Scb.) = 24 nap (îocje). K. (M.) = Apr. 21 22. 94. < — > Locustella naevia, Bodd. XLIV«. — Mart. 26. — (in) Temes-Kubin. XL Y«. — Mai 4. — « Fogaras. XLYII. — Il 11. — Il Kőszeg. XLYIIL — Il 9. — Il Somorja. Temes-Kubin mindenesetre feltűnő korai, a legkorábbi eddig ismert dátum. S^ern eê -filili n jebeiifnllô aiiffaHeub früí) : baè früíjefte bis heute am Uiicvirii bctaniitc íí>ntiim. Apr. 20. (I 15. (ini Német-Palánkíi. II Nagy-Euyed. L. (F.) Lk. (Sp.) J. (Scb.) K. (M.) 95.^^ XLIY«. XLYI«. XLYII. — Mart. 26. — (in) Temes-Kubin. — (XLIY«.) — Mai 11.— II Kőszeg. (XLYII.) = 47 nap (STage). == Apr. 18. Lusciniola melanopogon, Tejim. Mart. 29. Apr. m. Mart. 29. Il 26. (in) Temes-Kubin. — (v. Almásy). Il Temes-Kuhin. - (v. Menestorfer). « Keszthely. Il V'elencze. Temes-Kuhin második dátuma elesik. SenieQí Au bi n'ê aiueiteô T^ntuni fällt meg. 96. *^^ Mareca penelope, L. XLIY«. — Mart. 8. — (in) Temes-Kubin. XLVa. — II 21. — I. Eéa. XLYI«. — II 3. — II Keszthely. XLYII. — " 22. — . — (in) Keszthely. — L. (F.) — Febr. 29. — (in) Kupinovo. — (XLVI«.) (XLIY«.) Lk. (Sp.ì — (I 22. — « Yelencze. — Lk. (Sp.) — Mart. ?>1. — II Tenies-Kubin (XLYII.) (XLIY«.) J. (Sch.) = 20 nap (S;a9e). J. (Sch.) = 32 nap (Xaa,e). K. (M.) -. Mart. 12 13. K. (M.) --= Mart. 15 16. 07. <-*> Mergus albellus, L. XLIY«. — Mart. 14. — (in) Temes-Knbin. XLYII. - II 23. — II Yelencze. XLYIII. -- II 1, 13, IS. 11 Somorja. Nem nagyon megbízható közép, a melyet egy zóna két feltűnően elütő adata állapít meg. 'Jiicíit Iiefonberô norlafilidicô Wáttd, meldics biívd) ícljr l)etorO(U'iH' ju'ei Traten einer unti bevfelbeii oone ticfttmmt imirbe. 98. <*^ Mergus merganser. L. 1 1 . <—> Milvus Korschun, Gm. XLIY«. — Mart. 20. (in) Temes-Kiibiu. XLY«. XLYIII. 41 ^ Jan. 12. — (in) Fogaras. — Febr. 26. — « Somorja. — Mart. 1. — (1 Somorja. (( ~ (1 ?7. — (v. Almásy.) 1 Temes-Kubin. — (v. Menestorfer.) XLYI. - Apr. 10. ~ 1 Nagy-Enyed. 99. ^— XLIY«. - Merops apiaster, L. — Mai 13. — (in) Kupinovo. — (1 0. — II Temes-Kubin. 102.^ XLYIII. -> Monticola saxatilis, L. -- Apr. 23. -- (in) Selraeczbánya. XLY. XLYI. — II 7. — II Újvidék. — Apr. 30. — II Nagy-Enyed. 103.^- -> Motacilla alba. L. XLYI«. — (1 29. — II Révfülöp. XLIY«. — Febr. 12. — (i n) Kupinovo. XLYIII. — Mai 13. — II Somorja. (1 ~ Milvus ictinus. Sav. XLYI. — Mart. 12. — — .1 6. — I Arad. II Sistarovecz. XLIY«. — Febr. 29. — (in) Kupinovo. (( -- Muscicapa coliaris, Bechst. XLIYa. — Apr. 14. - (in) Temes-Kuliin. XLYIc!. — II 24. — II Keszthely. II — II 29. — II Szarvas. XLYIII. — I. 19. — II Somorja. II — II 26. — II Selmeczbánya. II — II 24. — II Gács. Il — Il 25. — Il ïavarua. L. (F.) —Apr. 14.— II Temes-Kubin. — (XLIYa.) Lk. (Sp.) II 29. — II Szarvas. (XL YIö. J. (Scb.) = 16 uap (îaae.) K. (M.) = Apr. 21 22. 108. < — > Muscicapa grisola, L. XIAa. — Ai^r. 20. — (in) Fogaras. XLM«. — « 21. — II Szarvas. XLMI. — II 30. — (I Kőszeg. XLYIII. — Mai li>. — II Somorja. <| — Apr. 30. - II Selnieczbánj'a. XLYIII«. — Mai 4. — « Ungvár. XLIX. — (I 11. — « Lijjtó-Ujvár. Somorja aránylag túlkósö, figyelembe nem jön. S 111 r j a Dcrliiiltuifìiiiat'ìiiì \\i fpät, luivb aufìcv 3td)t öclaiioii. L. (F.) — Apr. 20. — (in) Fogaras. (XLY«.) Lk. (Sp.) — Mai 11. — (1 Liptó-üjvár. - (XLIX.) ■T. (Scb.) = 22 nap iTaiioi. K. (M.) = Apr. 30 Mai 1. 109. Muscicapa parva, Buchst. XLYIII. — Mai 9. — (in) Somorja. XLIX. — II 15. — (I Liptó-Ujvár. Kis-Harta tarthatatlan korai, nyilván té- vedés. Síe:.*oaría uiiljnltbar frül), amjcntdjeiulid) etil :3rrt[)uiit. 110. < — > Nisaetus pennatus Gm. XLVI«. - Apr. 18. — (in) Szarvas. II I. Numenius arquatus, L. XLIY«. --- Mart. 3. — (in ) Temes-Kubin XLY«. — „ 12. — „ Fogaras. XLYI«. — II .5. — II Keszthely. (í — II 9. — 11 Lelle. (( — 1' 2. — II Kis-Harta. XLYII. — II 3. — II A^elencze. XLYIII. — II 22. — II Somorja. L. (F.) — Mart. 2. — (in ) Kis-Harta. — (XLYI«.) Lk. (Sp.) — II 22. — i< Somorja. — (XLYIII.) .1. (Seh.i -^ 21 nap {Za(\e). K. (M.) ^ Mart. 12. XLYI«. — M(írl. 14. — (hi) Kix-llarla. XLYII. — Mai 1 1. - 11 Kőszeg. 112. < — > Nyctiardea nycticorax, L. XLIV«. — Mart. 23. — (in) Kupinovo. II — II 17. — II Temes-Kul)iu. XLY. — .1/))-. 18. — (I Nnnd-Palúiiha. XLAV/. — II 1. — II Béa. XLYI«. — Mart. 25. — « Keszthely. (I — Apr. 13. — II Szarvas. Némcl-PidánlM aránylag túlkésö, figyelembe nem jön. 3icmct 'í-MiliíiiFa iici-l)ältiiii;iiiäiui) ,ìu ípdt, mirti luibevüdudjtigt. li. (F.) - Mart. 17. (ini Temes-Kubin. (XLIV«.) Lk. (Sp.) Apr. 13. — « Szarvas. (XLVI«.) J. (Sch.) = 28 nap (2ogc). K. (M.) ^ Mart. 30 31. 1 1 3. < — > Nyroca leucophtalnios Bechst. XLIV«. Mart. 14. — (in) Temes-Kubin. XLV«. II 15. - Ortigometra miuuta. Pall. XLIY«. — Apr. 5. — (in) Temes-Kulán. XLYII. — Mart. 21. — " Yeleucze. 118. ^—> Ortigometra porzana, L. XLIY«. -Apr. 5. (in) Temes-Kubin. XLY«. - <' li). — « Fogaras. XLYI«. — Mart. 26. — » Lelle. (, - « 28. -- « Szarvas. XLYII. — « 7. — « Puszta-Yacs. XLYIII. — Apr. 30. - « Somorja. XLYni«. - « 20. - « Zólyom. Nagyon össze-vissza adatok; teljesen ellen- tétben azokkal a szép sorozatokkal, melyekhez e fajnál szokva vagyunk, s a mit, tekintve futva vonuló jeliegét, tőle meg is várhatnánk. -Pelecanus onocrotalus, Tj. XLIY«. — Jun. 4. - (in) Temes-Kubin. 123. "^-y Pernis apivorus, L. XLYIU«. — Mai 15. — (in) Zólyom. 1 24. < — > Philomachus pugnax, L. XLYI«. — Mart. 2. — (in) Temes-Kubin. XLY«. — Febr. 3. — « Baranya-Sellye. 125. < — > Platalea leucorodia, L. XLIY«. — Apr. 1(3. — (ini Kupinovo. (1 — Mai ?5. — « Temes-Kiihiii. XLYI«. — Mart. 21. — » Keszthely. Plectrophanes nivalis, L. XLYII. Jan. 18. — (in) Pápa. — 2 db. 2@t. XLIX. — <' 18. " D. CSa50©t.3ì->S. 127. <— > Podiceps cristatus, L. XLIY«. Mart. 20. (in) Temes-Kubiu. XLY. Febr. l'i. <( Nérnet- Pn Iniika XLYI«. - Mart. 1 7. « Keszthely. (1 .. '>(>. K ÌA-ììc. XL VII. <' 17. ^LVI«. -{í,í:S.}- " Keszthely. - 1 pár a Hévizén. Sliif ber ítíjcnne XLY«. — Apr. 5. — « lîéa. 129.^ —> Podiceps nigricoUis, Sund. XLYL XLYI«. — Mart. 12. — « Nagy-Euyed — « 3. — (1 Keszthely. XLYI«. — Mart. 26. — (in) Lelle. << — .( m. — « Leih'. XLYH. — (' 16. — 11 Yelencze. (( — (1 11. — i( Szarvas. 130. -<— > Pratincola rubetra, L. XLY«. — Mai 2. — (in )Eéa. (( — Apr. 14. — « Fogaras. XLYIII. — 29. — « Somorja. XLYHI«. — (1 30. — Pratincola rubicela, L. XLY. XLY«. (I XLYI. XLYI«. XLYII«. XLYIII. XLYIII«. XLIX. Mart. 11. 8. II 16. " 11. Apr. 24. Mart. 18. <( 13. Apr. SÍ. Mart. 10. I. 18. I. 17. Apr. 14. (in) Német-Palánka. « Béllye. I' Fogaras. II Nagy-Enyed. II Keszthely. « Sopron. II Somorja. ■ (1 Selmeczbf'niyn. « Gács. - (I Zólyom. - (' Tavarna. II Ziibcrecz. Keszlhelji és Selmeczbániia túlkésö, tartha- tatlan. Sl e jj t [) í 1) iiub S e [ m e e 3 h á 11 1; a 311 fpät, uní^aítímr. L. (F.) — Mart. 8. — (in) Béllye. (XLY«.) Lk. (Sp.) — Apr. 14.-- « Zuberecz. — (XLIX.) J. (Sch.) = 38 nap {Xaç\c). K. (M.) = Mart. 26-27. 1 32. <— > Querquedula circia, L. XLIY«. — Mart. 8. — (in) Tcmes-Kuliin. Lelle túlkéső, elmarad. 2e ííe 31t fpät, uiifjnltíiar. L. (F.) -— Mart. 3. — (in) Keszthely. — (XLYI«.) Lk. (Sp.) — Apr. .5. — 11 Eéa. — (XLY«.) J. (Sch.) = 34 nap (Xao,e). K. (M.| = Mart. 19 20. 133. < ► Querquedula crecca, L. XLIY«. — Mart. 8. — (in) Ïemes-Kubiu. XLY. — Febr. 22. — 1. Német-Palánka. Il — e 9. — Il Újvidék. XLYI«. — Mart. 3. — « Keszthely. XLYII. — « 12. — Il Kőszeg. XLYIII. — Febr. 26. — « Somorja. Ujvidél' telelési adat. II j ü i b ó f cine âBintenmgè^Singalie. L. (F.ì — Febr. 22. — (in) Német-Palánka. (XLY.) Lk. (Sp.) — Mart. 12. — « Kőszeg. (XLYII.) J. (Sch.) — 20 nap {%aa,€). K. (M.) ^ Mart. 2 3. 13i'. -<-a*Rallus aquaticus, L. XLY«. — Jan. 1 — 8. (in) O-Verbász. — 1 csap. — 1 ÀliiiV Iá* 92 135.^ -y Recurvirostra avocetta, L. 139.*- -> Saxicola o Buant' le, L. XLIV«. — Apr. 12. - (in) Temes-Knlu'u. XLIY«. — Mart. 28. — (iû Kupinovo. XLYI«. — Mart. 14. — «' Kis-Harta. (( — Il 30. (1 Temes-Kubin. XLY. — Apr. '8. (( Német-Palánka. 18ß.-- > Ruticilla cairii, L. XLY«. XLVI. — Il 14. — Mart. 26. (( (( Fogaras. Nagy-Enyed. XLIX. — Mart. 21. - (in) Liptó-Ujvár. XLVI«. — Il 19. - (Í Lelle. (( — Apr. 4. H Szarvas. 137.^ -y Ruticilla phoenicura, L. XLYII. — Il 6. — Mart. 17. — (, Yelencze. Puszta-^'acs. XLIV«. -- Mart. 4. - (in) Kupinovo. XLYII«. — Apr. 2. (( Sopron. (( - Apr. S. — Il Temes-Kubin. a — Mart. 13. (1 Diós-Jenő. XLY«. -- Mart. 28. ^ n Eéa. XLYIII. — Il 25. (( Somorja. XLYI. - Apr. 3. — Il Nagy-Enyed. (( — Il 31. ■ (( Selmeczbánya. XLYI«. - Il 14. — Il Szarvas. « — Apr. 10. — - <( Gács. XLVII. — Il 24. - Il Kőszeg. XLYIII«. — Il 8. __ ,( Ungvár. XLYII«. — Il 9. — Il Sojjron. (( — Il 13. (( Tavarna. XLYIII. — Il 22. — Il Somorja. XLIX. — Il 8. (( Liptó-Ujvár. « — (( 17. — Il Gács. Il — Mart. 27. — « Szepes-Béla. XLYIII«. — Il 25. — Il Tavarna. 11 — Apr. 17. (l Zuberecz. {( — Il 17. — Il Ungvár. XLIX. — (1 2ß. — Il Liptó-Ujvár. L. (F.) — Mart. 13. — (in ) Diós-Jenő. — (XLVII«.) L. (F.) — Mart. 4. — (in) Kupinovo. — Lk. (Sp.) — Apr. 17. — (1 Zuberecz. (XLIX.) (XLIV«.) J. (Sch.) = 36 nap Ci age). Lk. (Sp.) — Apr. 26. — II Liptó-Ujvár. — (XLIX.)' K. (M.) ^ Mart. 30 -31. .J. (Hch.) K. (M.) - - ~4- nap Ciafle). Mart. 30—31. 1 40. ■<-&> Scolopax rusticola, L. XLIV«. — Mart. 23. -(in ) Temes-Kubin. — 138.*- -> Ruticilla tithys, Scop. XLY. — (1 26. V (v. Menestorfer.) Karavukova. XLVIa. — Mart. 15. — (in) Szarvas. XLY«. — Il 9. (1 Béllye. XLvn. — II 16. — Il Kőszeg. <( — Il 20. (1 Szonta. XLYII«. — Il 19. — Il Sopron. (1 — 1. 6. (( Boroszló. XLYIII. — Il 17. — Il Somorja. « — Il 21. ■ Serinus hortulanus, Kocn. XL VII. XLVni. XLYLIIa. XLIX. L. (F.) Lk. (Sp.) .7. (Seb.) K. (M.) Apr. 6. — (in) Kőszeg. 6.— 3. — Mart. 23. — Apr. 11.— II 7. — II 12. — II 18. — Somorja. Selmeezbánya. Gács. Ungvár. Zuberecz. Liptó-Ujvár. Szepes-Béla. — Mart. 23. — (in) Gács. (XL VEI.) — Apr. 18. — II Szepes-Béla. — = 27 nap (iage). [(XLIX.) = Apr. 5. 142. < — > Spatula clypeata, L. XLIV«. — Febr. 7. — (in) Temen- Kiibin. Mindenesetre téli tartózkodás. Sebenfadé aBinteranfentliart. 143.- XLIV«. XLV«. XL VI«. XLVIII. XLVIII«. L. (F.) Lk. (Sp.) •J. (Scb.) K. (M.) Sterna fluviatilis, Naum. Mart. 13. Apr. 28. Il 19. « 18. Mai 3. Apr. 19. Mai G. (in) Temes-Kubin. (I Fogaras. Il Keszthely. Il Lelle. Il Szarvas. Il Somorja. Il Ungvár. Mart. 13. — (in) Temes-Kubin. Mai 6. — Il Ungvár. 55 nap (S^age). Apr. 9. 144. -s — > Sterna minuta, L. XLVI«. XLVIII. Apr. 29. Mai G. (in) Szarvas. . — — « 15. — — « fi. - — « 16. ^ — « f). — — « C. — — Febr. 21. - — Mart. 7. — — « 4. — — « 4. — — Febr. 23. — — Mart. 10.— — Febr. 22. — — - Mart. 3. — — « 11.— XLYÜI«. — LXIX. 11.— 24. — „ 54_ — « 24. - — « 24. — — « 24. — — « 24. — — (. 24. — — .. 6. — — « 14. — — Apr. 10.— — Mart. 5. — Temes-Kubin. Karavukova. Német-Palánka. Béllye. Szonta. Doroszló. Ó- Verhthz. FoçjardK. (( — Tulaj d. vonulók. (íic\entl. B'H'^Í"'. Arad. Sistarovecz. Dorgos. Topánfalva. Nagy-Eiiyed. Leíle. G.-Sz.-Imre. — Mocsár. Sumpf. Kőszeg. Yelencze. Puszta- Yacs. Sopron. Diós-Jenő. Somorja. Ghymes. Selmeczbánya. Gács. Kellő. Eevistye-Yáralja. Felsö-Zsadány. Alsó-Zsadány. Geletnek. Repistye. Szklenó. Tavarna. Ungvár. Liptó-Ujvár. Szcpes-Béla. Q- Verhfhz és Fofinrason áttelelt. — Szcpes- Béla feltűnő korai. Ó = as e r b (í fe unb ^^ o i3 a r a ci 'Jöinta-cuifciitljaít. — ©aepee = 39cía auffnlleub frül). L. (F.) — Febr. 15. — (in) Szonta. (XLYa.) Lk. (Sp.) — Apr. 10. — « Liptó-Ujvár. — (XLIX.) .T. (Sch.) = 5G nap (ítagie). K. (M.) Mart. 13 14. 146. <— > Sylvia atricapilla, L. XLIY«. XLY«. XLYI. (I XLYI«. XLYn. XLYII«. XLYIII. XLYIU«. L. (F.) Lk. (Sp.) J. (Seb.) K. (M.) — Mart. 16. — Apr. 3. — Mai — Apr. (in) Temes-Kubin. - Sylvia cinerea, Bechst. XLIY«. XLY«. XLYI. XLYI«. XLYII. XLYII«. XLYIII. XLYIII«. XLIX. H (( L. (F.) Lk. (Sp.) J. (Seb.) K. (M.) 148. <- XLIY«. XLY«. XLYI. XLYI«. XLVir. Apr. Mai 10. — 10. — — II '.). — — Apr. 20. — — II 27. — — II 22. — 6. — 29. — 5. — 23.— 15. — 6. - 17. — Mai Apr. Mai Apr. Apr. Apr. 10. Mai V. (in) Temes-Kubin. Il Rèa. Il Nagy-Enyed. Il Szarvas. (I Kőszeg. Il Sojjron. Il Somorja. Il Zólyom. Il Tavarna. Il Ungvár. Il Zuberecz. Il Liptó-Ujvár. Il Szepes-Béla. (in) Temes-Kubin. (XLIYa.) Il Zuberecz. — (XLIX.) - 36 nap (iî^tiçic). . Apr. 27 28. -^>- Sylvia curruca, L — Apr. 8. - (in) Temes-Kubin. 19. — Il Réa. 10. — Il Fogaras. 1. Il Nagy-Enyed. 5. — Sylvia nisoria, Bechst. XLIV«. — Mai 94. — (iii ) TemeK-Kubiii XLV«. (1 2. — (( Fogaras. XLVI. « 9. — « Nagy-Enyed. XLVI«. Apr. 29. — (1 Szarvas. XLVII. - Mai 6. — « Kőszeg. XLVin. — - (1 9. — « Somorja. XLVIII. — « 11. — (' Selmeczbánya XLVIII«. — (1 5. V Zólyom. (( — « 3. « Ungvár. Temes-Kuhin túlkésö, elesik. 2' m c G = S^ II (i i n 311 ipät, fniït meçv L. (F.) — Apr. 29. — (in) Szarvas. (XL^'1«.) Lk. (Sp.) — Mai 11.— " Selmeczbánya. — (XLVIII.) J. (Scb.) = 13 nap {%aQe). K. (M.) = Mai 5. 151. -<^> Totanus calidris, L. XLVI«. — Mart. 16. — (in) Keszthely. « — <( 9. — « Lelle. XLVII. —Apr. 5.— « Pu.szta-Vacs. Keszthely is kissé késő, Puszta- Vac.'; pedig épen tarthatatlan. E e 13 1 (j e 1 1) all ípiit, ^;í u {i t a ^ i« a c aber gar imijalttiar. 152. ^->- Totanus fuscus, L. XLVI«. « Mart. 28. — (in) Lelle. « 14. — « Kis-Harta. 153. <—> Totanus glareola, L. XLIV«. XLVI«. Mart. 21. Ain-. 21. (in) Temes-Knbin. « Lelle. 154. ^— > Totanus glottis, L XLIV«. - Mart. 25. — (in) Temes-Kubin. 155. <^> Totanus ochropus, L. XLIV«. — Mart. 21. — (in) Temes-Kubin. XLVI. — « llj. — « Nagy-Enyed. XLVII. — Apr. 7. — « Kőszeg. XLVn«. — « 10. — « Sopron. XLVIII. — Mart. 24. — " Somorja. L. (F.) — Mart. 16. - (in) Nagy-Enyed. Lk. (Sp.) — Apr. 10. - " Sopron. J. (Sch.) = 26 nap (^oge). K. (M.) = Mart. 38 39. . 156. ^-> Totanus stagnatilis, Bechst. XLIX. — Apr. 28. - (in) Liptó-Ujvár. 157. ->^^ Tringa alpina, L. XLVII. — Mart. 26. — (in) Velencze. 158. ^> Tringoides hypoleucus, L. XLIV«. — Mart. 24. (in) Temes-Kubin XLV«. — Apr. 3. — " Rèa. (1 — 11 16. — « Fogaras. XLVII«. — « 6. — (1 Sopron. XLVIII. — Turdus merula, L. XLIV«. — Mart. 7. — (in) Temes-Kubin. XLV. - Jan. 11. - « Uji'i,1,-I:. XLV«. — Mart. <). — o Rèa. XLVIa. — " 9. — « Lelle. XLYIII. Fehr. 10. — « Sehmrzbimija. Újvidék és Selmeczbniiya telelés. H j » i b e f unt) £ e I m e e s b á n i] a ÌU)ovunntt'= niiuj. l(jl. < — > Turdus musicus, L. XLAV/. — Apr. 3. — (in.) Uj-Bcx.ve»,iiö. » — Mart. 13. -- « Fogaras. XLA'I«. - Il 3. — Il Arad. « — Il 7. — Il Nagy-Enyed. XL VI«. — Il 18. — Il Szarvas. XLA'II. -- Il 1:2. — Il Kőszeg. XLVIIa. — Il 7. — Il Soj)ron. XLA'III. - Il 8. — Il Soniorja. Il - - Il 17. — Il Selmeczbáuya. XLVIII«. — Il 18. — Il Zólyom. « — Il 23. — Il Tavarna. Il — Il 11). — Il Ungvár. XLIX. — Il 20. - Il Zuberecz. I' — (I 17. — Il Liptó-Ujvár. Il — Il 18. — Il Feketevág. Il II 5. — Il Sz('2)es-Béla. üj-Besseiiijő tûlkcso, elmarad. Ú j = 33 e í í e 11 I) ö jii fpiit, bleibt lueiv XLV«. XL VI. XLVI«. XL VII. — Apr. Jan. (■). — Apr. 11. - — Mart. 17—21 -- Jan. 2. — Mart. IG. XLVIII. -- Febr. 2(j XLVIII«. XLIX. — (in) Uj-Bessenyö. Egyesek. (giii5cíne. Il Arad. Il Magyar-Forró. — Nagy csapat. — ©ro^cr í^-Iug. Lelle. Kőszeg. Kis csapatok. Mlciiu' Kőszeg. — Nagy csapat. — ©ro^er 14 — 17. II Puszta- Vacs. — Nagy csapatok. — ©ro^e íVlügc. Somorja. — 30 — 1-0 db. (5t. ungvár.|^;í;;;;;rj Mart. 14. -- L. (F.) - Mart. ;i. Lk. (Sp.) — II 23. (in) Arad. — (XLVI.) Turdus pilaris, L. XLIV«. — Jan. 12. — (in) Temes-Kubin. — 17 db. ~ 17 St. liS'.).5 Nov. 18— 18í)G Mart. 1. — (m) Zuberecz. (I — Mart. 15, 17. (in) Liptó-Ujvár. — Erős csapatok. — > ÉK. — ©torfe %[\\a,t -> NO. 1G3. *-^ Turdus torquatus, L. XLVI. — Apr. G. (in) Nagy-Enyed. XLVI«. — Il 14. - Il Szarvas. XLVIl. — Mart. 24. — n Velencze. II - - II 17. — II Puszta- Vacs. XLIX. — II 21. II Zuberecz. -Turtur auritus, Gu.w. XLIV«. — Apr. 19. (in) Kupinovo. (I — II 20. - II Tenics-Kubin. XLV. — (I 22. - « Karavukova. (I — II 21.-11 Német-Palánka. II - (I 25. ~ 20. — II Sopron. (( II 24. — Il Ghymes. <( — Apr. 24. — II Valkó. (1 II 25. — Il Selmeczbánya. XLVIII. — II 21. — II Somorja. (I II 25.— Il Gács. « ^ II 21. — 11 Ságh. XL VIII« — Mar t. i3. — Il Géléinek. « « 10. — II Ghymes. (( — II 13.— Il Kellő. « (1 19. — 11 Gács. « — II 13.— Il Revistye- Váralja. (1 (( IG. — II Kabolapolyána. (1 — II 13.— Il Felsö-Zsaddiiy. XLVIII« Upupa epops, L. — Apr. 7. — (in) Kupinovo. Il 10. — Il 19. — 7. — Il 12. — Il 2. — 14. - Mart. 26. — Temes-Kubin. Uj-Gradiska. Német-Palánka. l'j vidék. Béllye. Kéa. Fogaras. * Valószinülefí lapsus calumi folytán. Szcrk. aBal)tfc{)einltci) in ^olge eines @(§rei6feíilcrá. 9íeb. Aiiiűla. IV. Tótvdrad határozottan késő. — Szepes-Béla késő adata pedig, tekintve azt, hogy az idén fekvéséhez képest túlkorai adatot adott majd- nem az összes fajoknál, szintén figyelmen kívül hagyandó. 2; b 1 á r a P entidiicöcii ípat. — S 3 e p e 0= SJéÌa'è ípőtee liatuiii naif? ebenfalls auf3er 31d)t gelafíou uierbeu: íoiift ç^ab biejc î8cobnd)tuiigè= ftation Ijeuer beiiiatje bei allen beobadjteten 3írten ueri^ättnifeniäBig ä" f i'ü£)e '^aten an. L. (F.) Lk. (Sp.) •T. (Sch.) K. (M.) 1()6. ^ XLIV«. XLV. - Mart. 15. — (in) Kis-Harta. — (XLVI«.) - Apr. 24. — 11 Valkó. (XL VII«.) r^ 41 nap (ÍCaöe). --= Apr. 4. Vanellus cristatus, L. - Febr. 4. — 11 19. — Mart. 1. — Febr. 28. — Mart. 77. (in) Kupinovo. — 6 db. — 6 ©t. Il Temes-Kubin. Il Uj-Gradiska. Il Karavukova. Il Újvidék. 13 98 XLY«. (I (I « XLVI. XLYI«. xLvn. XLVII«. (( II XLYIII. (( XLIX. Febr. 19. — Mart. 1. — ,1 4_ — « 4. — 8. — " 12. — G. — Febr. ?. — Mart. 3. — Febr. 25. — (( 29. — Mart. G. — ^2. 3. — 10. — 14.— 16.— 19.— 20. — 20. — (in) Szonta. <' Doroszló. « Uj-Bessenyő. « Fogaras. (' Arad. Il Nagy-Enyed. Il Keszthely. Il Foìiijód. " Leila. Il Kis-Harta. Il Szarvas. Il Velencze. — 5 db. ÉNy. —> Dk. — 5 (St. NW — >S0. Il Puszta-Vaes. 11 Sopron. Il Boz. 11 Diós-Jenő. Il Somorja. Il Ghymes. Il Draskócz. 11 Zuberecz. Il Szepes-Béla. Újvidék túlkésö, figyelembe nem jön. — Fonyód tulajdonképeui vonnlási adat számba nem jöhet, inkább téli tartózkodás. Ujcibcf jii i>nt, unljaítíiar. — ?fOin)iiíi fi'iii oiiìeiitfidjeè ^l'O^ì^fti'i" ; i'')'-'i" ÍUuriuiiitcniiuj. L. (F.) Lk. (Sp.) J. (Sch.) K. (M.) — Febr. 4. — (in) Kupinovo. — (XLIVa.) — Mart. 20. — « Zuberecz etc. (XLIX.) ---- 4(') nap (TTníU'). ^ Febr. 26 27. 167. ■< — > Yunx torquilla, L. XLIV«. — Apr. XLV«. — ,1 XLYI. — II II — II XLYI«. — Af)r. 11 — (I XLYII. — (. II II XLYII«. — 11 XLVIU. - II XLYIII«. nnberttnnienbe non 3iig= lern beobadjtet, fo baJ3 nniuilU'iirlid) bic ö^rage ent: fteljt, ob biefeüJíaffen nid)t etma bie S^ief ebene »orerft occnpieren n. j. : bis jn if^rer nörbíid)ften ©renje, nnb erft bann non l^ier bie IjDpioinetrifd) [)öl)er ge= legenen 9ìegionen in ©d)n)nvinen jertljeilt befie: beln?^ Sei biefer mit aííem 33orbeí;att riâfirten (Vvage nniffen mir aber bann ftefien bleiben, benn fie fdjneibet fogar in biefer Weftalt «einer ïvrage» fd)on tief in ben ©treit ber beiben oielntatô íd)roff gegenüber geftetlteneiipotbefen bea «'^ïo ntaugeê» nnb ber «^ugêftra fìentbeorie«.^ äßir mürben in biefer ÍRid)tung in òaii ílíeid) ber iseruuittjun: gen geratí;en nnb mürben nnê in einem £abi;rinttje uerirren, beffen "iiJinflerien anf mi]íeníd)aft[id) realer ©rnnblage ,yi löfen Ijente nod) — in Grman- gclnng etnea genügenben Slkrgleic^èmaterialeê — eine noUfommene Uninöglid)feit ift. 3d) moUte bieranf — oljiie ^nfftetíung irgenb einer i3i)pott)efe — bloâ binbenten, nnb jmar be è; '■ ©iefje: Dito Çieiiiiaii «2ie Elemente bea liogeljugeâ etc. 189.5» bie Untctjiidjimçi be« Sh^^ ^«'^ 3íaud)fcí)H)űI6e unb bes roeifjen StürajcS. - ®S gilit aud) iiüd) eine nnbere Wöglidjteit, i»eld;e niel fill- fid) í)nt unb auf bic id) im III. SJaube, p. 1 u. ff. in bet 3lbl)aiiblung über fdjarfe ©rcnjen etc. u. j. auf ©runb ber a3eobad)tungen »oiiuirb Ü. 3rbt)'á auf ©ibraltat I)ingeioie= fen 1 abe, mo eâ gnnä acceptabcl erwiefen ii't, bafi bie für növblidjete ,3onen bcftiiiimtcn „iuguögct fpäter nufbcedjcn; biejes foU aud; bchn l)i;pfûnietifd)en a^ctljälniffo &erüdfic^= tigt mevben. Ctto ^eriiian. '3lufbie gugáftrnfií» — »»b bie entgegengefe^te î^eotie uiirb I)offontIid) ba« í8cobad)tung«neli in Síoénien unb bet .Çersegoroina ein2id)t bringen, luo bie SinieSöoSna-Íiarenta eine fbrnilidje ííogolfirafic ju fein fdjcint; ferner biirfte ein £id)tfuat)l au'j ben Untetjudjungen uniereo ö-reunbeoSr. u. Stlmáft) in ber rumäniftfien Sobrubfti)a befonbciâ ouf bie pontifdje Sinie falten. Sieb. 1:î* 100 thesis felállítása nélkül — azért, bogy a vonu- lással esetleg másutt foglalkozók figyelmét, a kutatás ez irányban való kiterjesztésére felhív- jam. Majd ha a megfigyelés másutt is bevál, akkor bőveliben foglalkozhatunk vele, mert végre is több helyütt állandóan ismétlődő jelen- ségekből épül fel maga a természeti törvény. Ezzel áttérek az idei vonulási anyagnak az 189.")-ig (bezárólag)megállai3Ítottországos közéi)- számokkal való összehasonlítására, még pedig ugyanazt a sorrendet követve, mint tavaly. l)alb, öamit id) tiie ílufiiu-rfínmfeit íiavauf t)in= íenfe, iinb jur Uiiteríud)imc\ in biefer 9íid)tiing anrege. 3í>enn biefe 33eobad)timg and) anberêmo antreffen follie, fo fönnen )üir nnè baniit and) ein; gehenber tiefdiäftiiien ; benn nni tS'nbe luirb ja ano üielfad) nnb uielfdltig beobadjteten 6rfd)einnngen baô îîatnrgefelji felbft anfgebaut. Í3)ainit übergebe id) nnn jn ber 'yergíeid)iui9 ber benrigen 'líefnltaten, nut ben inclnfiue biö l>>93 bí-- ftimntten .Vanbeöinittelaaí)len, n. j. bevfelben Drb= nnng folgenb, mie im nerffoffenen ,/,abre. -<-e-> -<-e-> -<-e> Az 1896. év folyamán átteleltek : ^in J'd)u- IS'JCi bidicn übcruniitevt : Accenlor modularis, L. — (in) Ungvár. Anas boschan:. L. — (in) Hévíz, Kőszeg, Somorja. Anser segeíum. Gm. — (in) Keszthely, Kőszeg. Ardea cinerea, L. • — (in) Somorja. • — Sok. ■ — ílMeíe. Botaunis stellaris, L. — (in) Keszthely. Cerchneis Hmiunciila, L. — (in) Temes-Kubin. Circus aertigiìiosus, L. — (in) Pâlies. Circus Cìjaneus, L. — (in) 0-Verbász. Columha oenas, L. — (in) Szarvas. Dafila acuta, L. — (in) Turcsiscse. Emberiza miliaria, L. — (in) Sopron. Embcriza Hchoeniiius, L. — (in) Újvidék, 0-Yerbász, Sopron. Eritiiacus rubecula, L. — (in) Arad, Kőszeg. Fringilla coelebs, L. — (in) Újvidék, Kőszeg, Ungvár. Gallinago scolopacina, Bp. — (in) Fogaras. Motncilla lioarula. L. (ini Sopron. Podiceps cristalus, L. (in) Néinet-Palánka. Podicepn minor, Gm. — (in) Keszthely. Querquednla vrerca, L. — (in) Újvidék. Rallus aquatic'us, L. — (in) Ü-Verbász Spatula cly peata, L. — (in) Temes-Kubin . Sturnus vidgaris, L. — (in) Ó-Verbász, Fogaras. Turdus merula, L. — (in) Újvidék, Selmeczbánya. Vanellus cridatus, h. — (in) Fonyód. Összesen 24 faj. ,;5nfamnu'n 24 Specieô. 101 Az 1895-ig bezárólag megállapított országos középszámnál korábban érkeztek az idén ; A-vüfier níá bao V'iinbcómittcl (cinídiücfUid) bi's Is'.i.", au6gcvcd)iiet) )inb (jeucv niuu'toinmen : Hau j- nappal? 3J!it roie viel îagen? A következő fajok 3)ie folflcnben ?lrten Hány nappal? Díit roie uici lagen ? A következő fajok ®ie fûlçienben 3(rten 7 ■ir&^ Emberiza miliaria 7 -< — > Ficediila sibilatrix 7 ■< — > Ortygometra porzana 7 -< — > Pandion haliaetun ü <-e^ Britliaeiis rixbecula (; ■(-'^->- Gallinago gallinnia 6 -*v->- Mareca penelope tí < — >• Milvns korschun 6 f — >- Triugoides bypoleucns 5 f-T^ Gallinago major 5 ■<-&> Scolopax rnstieola 4 < — > Accentor modularis 4 -< — >• Acrocephalus palustris 4 -í — >- Ficedula trocbihis 4 <-&*■ Gallinago scolopacina 3 < — > Acroceplialux pliragmitift 3 ■< — >■ Dafilu acuta 3 -<-&> Fringilla coelebs 3 -(-&> Larus ridibundus 3 -<-e->- Liguriuus chloris 3 < — >■ Merops apiaster 3 - Nnmenius arquatus 2 -< — »- Anthus c impentris 2 -<-&> Butco vulgaris 2 -«-&> Circíis cyaneus 2 <^^ Columba oenas 2 < — >■ Cotyle riparia 2 -- Ibis falcineUus 2 -«-&> Serinns bortulanus 2 < — >■ Turdns musicus Összesen (3! faj Bufammenöl Strien 35 22 18 17 1(1 111 15 15 14 13 13 11 11 11 11 1 i I 1 11 IO IO 10 10 9 9 9 9 9 -< — >- Philomachus pugnax < — >■ Graculus carbo *-&> Tìirdìis menün < — >■ Ciconia nigra -< — > Grns cinerea < — > Querquedula crecca < — > Podiceps cristatus ■< — > Podiceps nigricoUis < — > Recurvirostra avocetta < — >■ Ortygometra minuta < — > Ardea cinerea -* — > Ardea alba < — > Cotnrnix dactylisonans ■< — > Gallinula cbloropus -< — >■ Locustella nsevia < — > Motaeilla alba ■< — >• Sylvia atricapilla < — > Totanus fuscus ■< — >• Paleo siibbuteo -< — ■>■ Ltisciniola melanopogon < — >■ Milvus ictinus < — >- Platalea leucorodia < — >■ Columba palvimbns < — >■ Fulica atra < — >- Nyctiardea nycticorax ■< — >- Euticilla titliys ■< — > Saxicola œnanthe ■ Anas boschas < — > Cuculus canorus ■< — > Ardea purpurea < — >- Circus aerugiuosus Az 1895-ig bezárólag megállapított országos középszámnak megfelelöleg érkeztek az idén; (Ï n t í p r e d) c n b bem íonbeamtttel (biâ inclufiüe 1 S95 auêgerec^net) finb íjciicv angef ommcii : < — > Botaurus stellaris -<-e^> Motacilla boarula ■* — >■ Pratiucola rubetra -< — ^>- Sterna fluviatilis -<-^ Totanus calidris ■< — > Upupa epops < — >■ Yanellus eristatus -< — >■ Acrocephalus turdoides -í — >■ Alauda arborea -< — >- Euticilla phienicura ■« — >■ Ficedula rufa <-^ Circus pyfjarcjus < — ^>- Anser cinereus Összesen 13 faj. -~ i^iiecjefiiiiimt 13 i'lrtcii. 102 Az 1895-ig bezárólag megállapított országos középszámnál későbben érkeztek az idén Spiitt'v (itö beli íaniieömiltct (ciníd)lic);(icí) (no ISll.'i auíuu'vccliiu't) fiiib I)cucv aiiiicfomincn : HányuappalV , aiiit iute uiel j Tagen '.' A következő fajok Íie folçienbeii ítrfeii Hány nappal;' Iliit wie uiel íiiiieii ■.' A következő fajok Sie folgeiiíien ílrteii 1 1 2 2 2 2 2 3 3 3 4 A. l i 4 4 4 4 4 n 5 5 5 -< — > < — >■ -< — >• < — > Autlms pratensis Ar dea cow ata Cbelidon urbica Sylvia cinerea Iliipolaìs ktcrina Aegialitis fluviatilis Nyroca leucopbtbalmos Oriolus galbula Totanus glareola Ortygometra crcx Yunx torquilla Acrocepbahis aruudinaceus Ardea garzctta Eritbacus Inscinia Hiniiido rustica Hydrocbelidon fissipes Locufilnlla fluviatilis Motacilla flava Muscicapa atricapilla Muscicapa coliaris Sylvia nisoria Gypselus apus Ardea minuta Cerclmeis tiuuuncida Quenjuedula circia 24 faj Gl « 13 « 50 « Ha már most táblázataink eredményét össze- foglaljuk, kitűnik, hogy az idéu: nltdelt - az országos középnél korábban jött « « « -nek mc(jl'elelöieii « (1 « « -nél i.ésöbbeii « Az 1896. évi líwaszi vomdás általános jclkyc léhát Magyarország on normálisnak mondható. A korábban érkezettek száma valamivel több ugyan, de ha tekintetbe veszszük, hogy az 1895. évi feltűnően késő vonulás, az országos középszámokat nagyon is későre forditotta, ez a kis külömbség figyelembe nem lesz vehető, sőt ezt tekintetbe véve azt mondhatjuk, hogy az 18116. évi vonulás is inkább késésre hajlik. Ha az érkezés eredményét rendek (Ordo) sze- rint is megvizsgáljuk, a következő táblázatot kapjuk: -e-&> Eritbacus pbilomela Oedicuemus crepitans Muscicapa paìva Locustella luscinioides Pratiucola rubicola Antbus triviális Capriraulgus ouropœus Emberiza scliœniclus Erithacus ryaiiecnius Tetanus ocbropus Muscicapa grisola Alauda arveusis Sturnus vulgaris Cerclmeis vespertina Ciconia alba Sylvia bortensis Lanius minor Aquila na?via Sylvia curruca Coracias garrula Turtur auritus Lanius collurio HiìììUììtojiìis autìDiiììalis Slcfìia niinìita Ansar segetum Összesen 50 faj ^ufamincn 50 3Uten ÎBoiiit luiv mm bie 9ícíuítatc imu'vcr TabcHcii aUÍamiiiciifaÍHMi, en^iebt co fid) fiai", bufi l)ciicv: 24 Sli'teii Ü b e r m i n t c v t liaboii 61 (( frü()cr, 1 ;i « e It t Í p r c d) c ii P luiP 50 « f p ä t e V etiuictroffen finb, ale bieè uiiíero aUiv'inciiu' Vaubcê: 9Jiittcl,iaf)Ioii lU'ftattcn unirbcii. T't'v (ilj ara Iter b i- 5 181)6 = or ^I'iii): jaljvöjiiiicö i ft bem lia d) miniial ju nennen. Sie Saíjt í>er früher eingetroffenen ift alitar etmaö überniicc\enb, mcnn mir aber in 'Betvadit piciién, bafî ber anffallenb fpiito Smî beo ^alivcö 181(5 niifere aDiu'ineine VanbeSiuittelialilen feliv .^uruiiçioioorfen í;at, ift biefem fleinen Untevidjieb fein arofjeo (äc- roid)t (iei,ìuleiìeii, ja mir muffen foijar - baê Hï-- it)äl)iite in ik'trad)t cìe,ìOiìen erfeunen, bafi ftd) bev 3"(i öeo i^^^^alireó Jsi)6 nui)r einer 'iíerfpiitniui íjinneiiit. — Siieiin mir baô :-)icfnltat aud) iiadi Dvbiinngen (Drbineê) nnterfndjen, fo evljalteii mir folgenbe isabelle : 6 (1 i; 7 7 7 7 S 9 9 9 10 in 10 12 12 12 13 13 14 16 19 ^\ r a Korábban griUjer Megfelelőleg tSiitjpifdjcnb Későbben Spiitcv tí p e e i e s 1 I. Accipitres___ . 7 1 3 II. Passeriformes ... ... 21 7 31 III. Scansores... ... 1 — — IV. Columbœ ... ... 2 — 1 V. Gallinœ ... _ ... 1 — — VI. Grail» ... ... 21 3 10 VII. Natatores ... Összesen — 3ufninmcn 8 2 5 61 13 50 Magyarország területét az 1896. évi tavaszi vonulás alatt megszállták : Unçiavuô jTcnitorium [)aticn roaí)rcnb beS ATü[)in()v§,^ugc§ i. òi- 1^-"'' bcficbclt : A következő fajok Nap alatt A következő fajok Nap alatt A következő fajok Nap alatt Sie folgenben Slrtcii îBiiiuen Xagen Sie folgenben ílvten SBinnen ïngeu rio folgenben Jírten Sinnen îageu Cerchneis tinnimcula ... 78 Ibis falcinellus __ ... 37 Lanius minor ... ... 24 Auser cinereus ... _.. 70 Saxicola œuanthe 36 Oedicnemus crepitans ... 23 Colile riparia 61 Sylvia cinerea . ... ... 36 Emberi /a scluruiclus.. 22 Columba palumbus .._ 58 Ficedula sibilatrix ... 35 Anser segetum ... ... 22 Sturnus vulgaris ___ ... 56 Ardea purpurea ... ... 35 Antbus triviális... 22 Ortygometra porzana 55 Querquedula circia ... 34 Muscicapa grisola 22 Columba cenas ... . 55 Circus œruginosus... 34 Numeuius arquatus ... 21 Ciconia alba ... ... ... 55 Lanius collurio ... ... 33 Turdus musi eus 21 Sterna fluviatilis 55 Fringilla coelebs . ... 33 Caprimulgus europiüus 21 Eutioilla phœnicura _._ 5í Fulica atra... ... 32 Querquedula crocea. _ _ 20 Hirundo rustica ... 51- Milvus ictinus.. ... 32 Mareca penelope . ... 20 Sylvia atricapilla 52 Accentor modularis . _ 31 Hydrochelidon fissipes... 18 Motacilla alba .. ... 52 Coracias garrula ... 31 Turtur auritus 18 Coturnix dactylisonans 51 Ficedula rufa ... ... 30 Ardea minuta.. 18 Pratiucola rubelra. .. ... 50 Alauda arvensis ... ... 28 Erithacus luseinia ... 17 Cyp.selus apus ... ... 50 Galliuago galliuula ... 28 Sylvia hortensia ... 17 Gallinula cbloropus M Gallinago scolopaciua ... 28 Muscicapa collaris . . 16 Locustella nttvia M Nyctiardea uycticorax. 28 Liguriuus ehloris ... 15 Acrocephalus arundinaceus A-7 Ficedula troehilus... ... 28 Erithacus rubecula ... 15 Vauellus eristatus ... ... 46 Acrocephalus turdoides 2S Ortygometra crex ... . 15 Motacilla flava ... ... 44. Oriolus galbula ... ... 27 Merops apiaster... ... 15 Sylvia eurruca 44 Seriniis hortulanus ... 27 Muscicapa atricapilla , 14 Cuciilus cauorus... 43 Platalea leucorodia . ... 27 Nyroca leucophthalmus 13 Anas boschas... 42 Larus ridibundus 27 Sylvia nisoria .. 13 Grus cinerea 42 Scolopax rusticola... ... 26 Ciconia nigra . ... 12 Ardea alba 12 Alauda arborea . 26 Botati rus stellaris .. ... 11 Falco subbuteo ... 11 l'otanus ochropus . 26 Podiceps eristatus ... 9 Upupa epops ._ 41 Ardea cinerea 25 Cerchneis vespertina ... 8 Authus pratensis 10 Yunx torquilla ... . . 25 Kuticilla tithys 6 Aegialitis fluvial ilis 4(J Tringoides hypoleucus... 24 Motacilla boarula ... . 5 Pratiucola rubicola ... 38 Aquila naevia .. 24 C'helidou urbica ... 38 Locustella luscinioides... 24 S most még csak egy táblázat vau hátra, az írlei középszáriiokból összeállított vonulási nap- tár 189G-ra. ÉG bleibt nur nod) ciiu' ciiijii^c isabelle iibdrt : bie 3"i^Ti""^'"ítolIuiu) iícj ;^iiiiotalcii?crô fürbicícs :,"stű)v, 11. 510. auf Wniuîi tier bouor orbnltenen 3}iitteläal)leu. Magyarország vonulási naptára 1896-ra. nngarnê 3ug§=Saíenber füv b. S- 1 896. Az érkezési dátumok- ból levüut országos közép ISÍMi SQ^rcä-.aKittfl bei «(nfimttí-tafle j Madárfaj Xev fûlgeiiben iîofldavt Az érkezési dátiimok- liól levont országos közép 1896 ,Xat)Vcâtffiittct ber Slnfiijt'itagc Madárfaj 2)eï folgenben 3>ogeIatt Február 24-25 ■<-e->- Anas bosclias Április 3 -< — y Ortygometra porzana K 26—27 -f — >■ Vanellus cristatiis (1 3- 4 < — >- Ficedula trocliilus (( 29 •<-e->- Colninba œnas <( 3—4 f — y Motacilla flava Martins 1-2 -< — > Motacilla alba (1 4 ■< — y Upupa epops (( 2—3 ■< — ■> Querquedula crecca 11 4-5 < — y Tringoides bypoleucus ,( 3-4 -< — > Grus cinerea (1 5 -e&> Serinus hortulanus H 5-ü ■< — >■ Alauda arvensis H 7 -e — y Ciconia alba ,, 5—6 -e — > Columba palumbus 11 7—8 < — y Pratincola rubetra « 7 -< — >■ Ardea cinerea 11 9 < — y Sterna fluviatilis ,1 7 ■<-e->-Friugilla ccelebs It 9—10 ■< — >- Aegialitis fluviatilis « 7—8 < — > Anser cinereus 11 10-11 f — y Sylvia atricapilla « 9 -< — >■ Nyroca leucophthalmos (1 10—11 < — y Hirundo rustica - Emberiza scbœniclus II 11 -e — y Cuculus canorus (( 12 -(-e-> Larus ridibundus II 11 -< — y Ficedula sibilatrix (1 12 ■(-r^->- Numenius arquatus II 13-14 -<- — >■ Antbus triviális « 12—13 -(t^ Mareca penelope II 15 *A> Ibis falcinellus 1, 12—13 < — > Fulica atra II 15 ■* — > Yunx torquilla (( 13 ■< — > Turdus musicus II 15—16 -< — >■ Aquila nœvia « 13—14 < — >■ Sturnus vulgaris « 17 -< — >■ Cotyle riparia « 14 -(-&> Ligurinus cbloris « 17—18 -< — y Chelidon urbica f( 15-16 < — > Milvus ictiniis « 18 ■< — > Locustella nœvia « 15—10 -«-T^-»- Galliuago galiiuula „ 19—20 ■( — > Hydrocbelidon flssipes « 15—16 <-&> Clallinago scolopacina « 20 < — y Oedicnemus crepitans 11 16 ■< — y Podieeps cristatus « 20 < — ^>- Coturuix dactylisonans „ 17—18 < — > Euticilla titbys « 20 ■< — y Eritbacus luscinia « 18 -i-e->- Eritbacus rubecula (1 21 — 22 -< — y Acrocephalus turdoidcs « 18 -<-&* Motacilla boarula (( 21—22 ■< — y Muscicapa atricapilla « lS-19 -< — y Scolopiax rusticola u 21-22 <-—y Muscicapa coliaris « 18-19 -ì-to- Anser segetum a 21—22 -! — > Locustella lusciuioides « 18-19 ■< — > Alauda arborea u 22— 23 -< — >• Sylvia curruca « 19—20 < — > Querquedula circia. (( 26 < — >• Acroce[ibaliis arundiuaceus (1 20-21 -< — ^>- Cicouia nigra n 26—27 -< — y Cercbneis vespertina « 23—24 ■< — >• Ardea alba « 27 < — > Caprimulgus europieus (( 23—24 -< — y Circus asruginosus (( 27—28 -< — y Sylvia cinerea (1 23-24 -œ-> Cercbneis tinnuucula « 27—28 -< — >- Turtur auritus II 24 -< — ^>- Botaurus stellaris i( 28 < — > Oriolus galliula 1, 25 < — y Gallinula chloropns u 28 <-->- Coracias gM,rrula „ 26-27 ■< — y Pratincola rubicela « 30— Mail ■< — y Muscicapa grisola n 27 -< — y Falco subbuteo ÎMîijus 4-5 < — y Ardea minuta (1 28—29 -< — y Ficedula rufa « 5 -< — ^>- Sylvia nisoria „ 28-29 -»T^> Antbus pratensis (( 5 -< — y Ortygometra crcx « 28—29 -< — y Totanus ocbropus (1 6 ■< — y Merops apiaster 11 29 ■( — y Accentor modularis « 6 -< — y Sylvia bortensis 1, 30-31 < — y Euticilla phœnicura H 6—7 < — y Lauius minor II 30—31 -<— >- Nyctiardea nycticorax (1 7—8 -< — ^>- Cypselus apus ■ Platalea leucorodiii Boglár, 1897, Ajirilis 26. 105 falco sacer, Brisson 1760. — Kerecsensólyom. Falco sacer, Brisson 1760. — gei «ilüi-gfalkc. Petényi Salamon J. hagyiitékából feldolgozta s be/.i'iro 3(us bem f)anbící)riftlic£)en îîodjlaffe 3- Sít tain ou *$e: szóval ellátta tcnyi'â. gearbeitet unb mit ©d)lu[siüort Beriefen oon CsÖRGEY TiTÜSZ a M. 0. K. r. gyakornoka. Egy színes táblával és két autotypiával. 2 i t u 5 G í ö r g e i) orb. *4ivocticantcn ber U. D. (£. 3j;it einer colorirtcn Xafel unb jioci 3lutoti)pen. Falcones. — Sólymok. — Általános jellemzés: A csőr rövid, többnyire már a homloktól kezdve lefelé görbülő fogas felső kávával ; or- mója nem tarajos; a felső káva kampója több- nyire messzire elhajlik az alsó káva fölött. A szemek mélyen fekvők, a szemöldökök ki- állók. A lábak közepesen hosszúak, de többnyire erősek ; oldalt reczések, elül s hátul valamint az ujjak hátát laposan fekvő pajzsok födik ; a kö- zépső és külső ujjat hártya köti egybe ; a esüd gatyás. A karmok többnyire nagyok, erősek, görbül- tek s hegyesek, alul laposak, kiálló élekkel. A szárny alakja változó, de többnyire a má- sodik s a harmadik evező a leghosszabb s az első hosszabb a hatodiknál, gyakran az ötödik- nél is ; a külső zászló csak a második és har- madik vagy néha a negyedik toll hegyénél van keskenyedőn kimetszve. A fejet és nyakat kifejlett, zárt tollazat bo- rítja. Falcones. Falken. aiü^emeine Eeiinäcidjen : © á) n a b e 1 furj, ineift fdjon non bor ©time atx ftarf [jorabçu'fi'ttiiuut, au ben Seiten meift geääljitt ; bie Jii'fti-' i"-'"' öem Oberranbe ber ii>ací)öf)aut au nic^t aufgeídjiDUugen; obere Svinníabe ragt meift bebeutenb über bie Untere f)inab. 31 11 g e n uertieft, Síugcnbraunen über biefelbeu oorragcub. Saufe mittcllaug, aber ineift ftarf; au ben Seiten geneigt; oorne unb Ijinten, fotüie aud; an hin 3e()ennirfen meift mit jicmlid) fiadjanliegenbeu Sd)iibern unb Sd)nppeu bebecft; eine Spanni)aut äiüifdjon ber 2luf3eu= unb ílíitteíaef)e; Saufe mit §ofen. SÍraÜeu meift gro^, ftarf, gefrümmtunb fpitjig, unten flad) mit uortreteuben fdiarfen Eanten. ^(ügei üerfd)ieben geftaftet, meift bie i2=te ober 3:te Sd)iüiuge am längften; bie Í-U länger aiâ bie (i=te, oft alò bie 5--te; bie 3tuf5enfa[)ne aber oon ber 2:ten biê i)od)ftenê jur 44en nad) ber Spiße ju oerengt. iiopf uno s^alz, mit cntn)icfeUer, gefc^loffener 33efiebetung üerfei;en. F. sacer, Brisson 1760. A feldolgozás folyama alatt kiderült, hogy a föntebbi a legrégibb név, a mely a félreértéseket még leginkább kizárja. Sm Saufe ber ^Bearbeitung erroieâ fid) obiger 9îame ale ïitefter, bei me(d)em ein íJíifjüerftanbuif^ nod) am fid)erften au'jgefdiloffeu ift. Determinatio : (Petényi értelmében, ^m Sinne ^^eténiji'ê.) Falco laniarius,* auct. ; « lanarius, Gessn. ; « stellaris Gmel. Linn.; * Nyilváiivalé), hogy a «laniarius» önkényes, a mennyiben számosan a madár ragadozó természetéből indulva a species nevet a lanio = mészárosból eredőnek vélték. Pedig ez a név a Lanicrból, r.annerből, vagy Lan- nerfalkeböl vau latinizálva s nincs a lanioval semmi kapcsolatban. Ezért az alábbiakban mindenütt a lanariust használjuk. Félreértések elkerülése végett hozzátesszük azt is, hogy Schlegel tanúsága szerint a «lanarius» a (isacer»-nek nem is helyes szinonimja, a mennyiben az előbbi a Balkánfélszigcton és az Afrikában élő rokon alakokra vonatkozik s a régibb auktorok tévedése folytán került a F. saeer sinonimjai közé. Laniarius ift roittfürlic^ im ®ebrautí), bn meí)vcre Druittjologen aui ber 3ïatur beo glaub uogetá auâgeljenb A.iuila. IV 1* 106 Kerecsen sólyom (az ősmagyarokuál; — 6ei bcii UniinçiDarcii :) /verersc'»?/ ; A'e/ccS'c». , (ez utóbbi uevet Földi J. a Falco islandicnsra vagy a F. gyrfalcora alkalmazza; de hibásan; — mit öem (éttereit benennt ^. JiJlbi ben Falco islaudicus oöev F. gyrfalco, íod) unt Unred)t.') Szalida sólyom, Vajda; Fojtogató sólyom, Eeisinger; Fojtó sólyom Petényinél régenten ; Mészáiió sólyom. Németül. Sciitfd) : Wín-ufalke ; Srhlaciil- uiul Schlechlfnlh' ;* BlaufassfulLe : Jìhtuftm. Oroszul. ílínfíííd): Sokol halában (lásd fielje Dobrowszky Lex. II. p. KiS.) ben íptcififrijcn Oiamen aus bem laiuo = glctící)[)aiier ableiten, űbmol)! biejer ííame nom .«gnnier», «iíannev» ober »Sannevfalfe» ficrvülirí uub iiút bem «lanio» in feinem S8e5Uçi ftel)t. 3l-tr gebvaudjen baliev in ben Jolgenbeu üderall ben Jiainen «hiiuirius». Um jebes 3j;iauerftänbni{) ju nemiéiben, fügen mir bei, baf; lant SdjlegeT'o SenS'iiii "lana- riusi- fein vidjtigeá ©inionnm be« «^accrn-í i[t, ba ber evftere Sinme fic^ auf bie auf ber aîolfanljalbinfel nnb in Slfrifa lebenben uerinanbten §in-mcn ín-jicljt uub nur bnrc^ 3i'r")ii'n ber älteren íluftoreu in bic Si)nont)nút bea «sacer» eingereiljt luurbe. * Az alkalmazásban nom küvctkezetos, mivel a vándorsólyomra |F. pcrc.n rimisi is használják. Lásd Schlegel «Kritiscbe Übersicht etc.» (Leydeu 1S4Í. II. p. 11.1 * 3» i>eï Slniuenbnng nid)t confequent, ba berfelde 3!amc nud) bem 'ül'anberfalfe I F. pereí;rinns) gcbiif)rt. ©ie^e edìlegel's «S{ritiíd)e Überfielt 2C.» (Sei)ben 1844. 11. |i. li). Egykoron még valószínűnek tartottam azt, hogy a régi szláv népek «Sol.ol raroli«-yd, a melyről a verna vidéki sziklacsoport «Piarohovo» (sólyomkő) nevet nyert, tehát a magyarcdí uRáró- madara« is, melyről a Nógrádban az Ipoly mel- let emelkedő sziklát Eárosnak nevezték el, azo- nos a F. lanarius-szal. (Ezt a sziklát azóta lerom- bolták, utkövezésre használták fel s a sólymok is eltűntek arról a vidékről). Most azonban bizonyosra veszem, hogy a szlávok Earoh-ja a Pandioii iiuUaetusra (L.) vo- natkozik. Idézetek bizonyítják ugyanis, hogy a Pandion ezen a néven ismeretes az összes, még az északi szlávoknál is; Cseh- és Morvaország- ban, hazánk egyes magas hegyekkel borított vi- dékein erről a sasról vannak egyes helyek ne- vezve ; oly helyek, melyeken a kerecsen-sólyom soha meg nem fordul.* Azt, hogy a magyarok kerevsca sólyma, mely a Zrinyíászban s egyebütt is mint a gyorsaság jelképe szerepel, nem az északi vadászsólyom (F. islandícus vagy grönlandicus), mint azt Földi s Vajda állítja, hanem a Falco lanarius, azt a magyarok története bizonyítja. Ázsiai hazájuk- ban ugyanis oly tájakat laktak a magyar törzsek, hol az északi sólyom nem cl, de a hol a kerecsen jelenleg is tartózkodik. S e sólyom mind végig ismeretes volt őseink előtt, annyival is inkább, * Petényi ezen nézetét az ujabb vizsgálatok telje- sen igazolták. Bizonyos immár, hogy a llárómadár csakugyan a l'andion halia;tus. A nógráili sziklán, a víz fölött való fi'^/kr'ló« íh teljc'>i(>n talál a Pandion életmódjával. ^n einer (U'iüijíen 3t'it l)icít id) es nod) für mat^r: fdjeinlid), bn^ bnê «Sokolraroh« ber níten òlnuen, uon iueld;em bie ue'nuirer Aelfeneinippe ^farotjoiui (i^ffllfcnftcin) l)eifet, mit F. lanarius ibentifd) fei, nmfomefjr, ale nuc^ bic llnaaren einen Aclfon, meidjer fid; einft im 9{eooiraber Êomitat über bem ;3po[i)fliifíe erhob, uiofetbft Ralfen bauften — 3Ï n r Ô nannten, (©iefer ^-elfen unirbe feitfjer çiie= fprengt nnb snin ©trafîenbnn oermenbet. Sie (Vaifen uerliefsen bierauf bie ©egenb für immer.) iJetJt balte id) eö aber für fidjer, bau bas flauifdjc «'Karol;» fid) auf ben 'Jv if d)abí er (Pandion haliaëtus) bejog. ©itate beftätigeii eê iiämltd), bufj ber jvifdiabler unter bem Síamen 3ïarol) bei fíímmtíidien Sinnen befannt ift: luid) biefem ílbler finb in ìniljmen unb 3)íaí)ren, |o and) in mandjcn gebirgigen ©egenbcii Ungarnô einige Stelien benannt, u. jiu. foId)e ©teilen, loo unfer Siirgfalfe, alo in'moljiier beo ■gtadjlanbeê, nie uorfonunt.* Saf5 ber Ü^ürgfalfe es mar, ber bei ben alten Üiagyaren nnter bem 'Jìamen Síerccöen:©óhjom alo Sijmbot ber ©djnelligfeit bieute (unb uid)t Falco islandicus ober grönlandicus, une es ?yölbi unb 3Sajba meinen) beioeiôt nnê bie Wefd)id)te ber Sibe beo ÍJíagyaren^'Stammeo. 3'i difién bemobnten nämlid) unfere 9lí)nen jene ©egenben, loo F. grön- landicus nid)t, F. lannrius aber aiid; je(5t nod) uorfommt; and) in Ungarn, roo il)nen ber ^^atfe * !îie neueren Unterfnd)ungen [jaben biefe 31nfid)t í{5etciu)i'á beftütigt. GS ift mm feftgefteUt, bafs «Sidro» luirflid) ouf Pandion lialiaëtus fid) bejieljt. IHud) baê ^orften über bcm SiBaffer auf bem 3leogvaber gelfen ftimmt ndt ber iìebeu'oart beë ípanbion iibercin. 107 mivel Dclmagyarországnak, Syrmiának, Horvát- és Szlavonországnak most is nem az északi só- lyom, hanem a kerecsen, a F. lanarins a lakója. Bizonyos tehát, hogy a F. lanarins volt az ösniagj'arok kerecsenje. Faji Jcgj/rk: A farok tollain G — /? kcrel,: rövid s erős; a húsos lábszár P/a-szer oly hosszú mint a csüd, melj' utóbbi elill fele hosszán tollas ; (tévesen állítja Keys, és Blas., hogy a csüd köröskörül tollas, mert az hátul minden sólyomnál csui^asz s csak a felülről rá- boruló tollak fedik); a csüd s alábújjak gerincze laposan fekvő durva pikkelyekkel födött, ezek az említett részek oldalain apróbbak s puháb- bak ; hátul reczézett a csüd; a lábujjak talpfelén az izületek alatt erősen kiemelkedő fojtó büty- fortt)iii íiefaunt díiefi, íjuiift lueiicv tírönlandicns, má) Islandicus, foubeni cbcíi ber SlMirgfalfe. (Sé büvfte alfo Cieraife fein, bafe F. lanarius bei ben Urniatp^nren S er ec Seit öiefe. 9(vtteiiiijeiif|cii. 2^ie Sd)uuinjfeberu trnçieii '•— 1- vmib: l i d) e, a m © di afte ni d) t bu r d) (^ c 1) e u b c, lu c í iV lid;e, (iiuindiuiaí (idjtroftbraunc) Jylccfen, iücld)o niif ber 31 iif,en falene foft freiê= föniiiiv auf ber ^su neuf alme — bie ber mittlereu "i aucijeuoiuiueu — ouerel: Ipptífd) unb gelblid) überfioßeu fiub: eiu íd)uiad)ev iiartftreif: alle buut'íeu ■ciCiá)- nungeu beo Uuterleibeo fiub fteté uad) oben fi d) v e r f d) m ä ( e r n b e 3 d) n f t ft r i d) e ; ber ©d;iuau3 4 — 5 cm. über bic Alüötl= fpiljeu íjiuauö rageub. Seuierfung. 2Íon ben 'ííaHiuauii"fd)eii Stcnn- äetd)en bie folgeubeu bvaud;bar: «bie iSdfdianuge * uad) Slufíeu, if)re Secíe aber beiberfeitâ roeif, ge= fíiuint: îlugeufreife, 2?adiôf)aut uub Tyüfie bei jüu: gereu iUigehi lid)tafd)blau, iiu ílltergelb; ehi beut= Iid)er 33adeuftreif; Sáiioauj länger aló bie ruí)eu= beu í5'»9^í; Saufe big ä""-" ê'ilfte ^om ^iiie (Àcrfe) t)iuab befiebert.. I (Stelle p. 108—10!).) Sdiuabel feíjr furj, ftarf: ber Dberfiefer gieid) Doni Stirugruube au iu eiueu grofeen §ateii berab; geïrttunut, Ijat eiueu grofeeu fdjarfeu ^aijn, ber in eiueu eutfpredieubeu 3luGfd)uitt beô lluterfieferô pafft; Uuterfieferuoruebeiuabe gerabe abgefd)uitteu, beffeu Sdjueibeu ftarf eiugejogeu. ^JÏafeuUidiev beiuaije freiíaniub, iu iljrer ^Dîitte mit eiueni fäuleufbvnUgeu (yerud)S,iäpfd)eu ; fie mer; ben l'ou beu Stiruborftdjen fauni etmas beriibrt. 3uuge furj, bid; fteifdjig, luirue etunio gefpaU ten, binteu fd)arf gejiibuelt. Slugeu grufi, feurig: Sriö braun (Jalfeiuìuge). (Vüfec tura "Ilo ftnvf; bie fíeiíd)tgmuaeu(öfeu ©d)ieubeiue iVs^mal fo lang alo ber i*auf, loelc^er auf ber 33ovberieite bis jur .öälfte befiebert ift; Uiid)t mie Keijferl. u. iölaö. angeben : «Oberer Xíjeií beò !i.'aufeô ringsum befiebert n: er ift Ijinten fabl, aber luoljl iiberbectt); £'ouf= unh -^eljeurüden mit fiadiauliegeiiben, raul)en Scbuppen bebedt, bie an ben ©eiteu ber genannten 3:i)eile fleiuer unb roeidier fiub; l)iuteu ift ber £'auf genest; bie Bt'Ijt'iM'ol^ifu tragen unter jebem ©eleuf'e etucn grof,en, warjeu: * Sie erfle, uetiümmerte ©djiöinge. li* 108 Mértéktáblázat. Ci'iiti- Gemis setasqiie Teljes bossz SotaUSngE Szárnyak tárva glugbvcitc Farok hossza Sd;n)aiij-. ISiigc Csőr — 6(i)nabcl tvben mérve 3n Sogen gemcjjeit Magasság |)oá) unb bitf Viasz- hártya hossza Sad)â[)nut lang A kampó lecsüngő része Isafen ntievtón- gcnb fog — á"')n Széles- sége S?ieit Hossza §0(Í) Orrnyilas átmérője íiai'enloá) in Stameter Hím. Idős TOSiuid). ïïicl)vinl)v Hím. Fiatalabb ïlïanndxn- !Si"i9íi' Tojó. Idős í!i>eib(í)en. Slcltev Tojó. Fiatalabb 3ïïfibd)cn. ^siingcv .1 M-S 47-4. 51-3 51-3 llO-G 21 105> 22-4. 122 23-6 122-6 23-7 3 2-85 3-3 3-3 1-97 1-86 2-2 2-1 0-65 0-65 0-7 0-G5 0-65 0-65 0-55 0-55 0-44 0-44 0-55 0-44 0-22 0-22 0-33 0-33 0-33 0-4i 0-44 0-55 * A fiatalabb hím szániyhossza a kézizülettől mérve 34-2 cm. — Sorbcvflügcl bea iiingcven ífinnndjenó 'Si-2 i^iii. kök vaunak és pedig a középső ujj alatt 3, a két oldalsó alatt 2 s a hátsó alatt 1 : ezek a párnák öregeknél érdesek, fiatal madaraknál lágyak. A középw ujj karom hcIImI oly liosszú mint a csüd ; előbbit a külső ujjal nagy kötőhártya kap- csolja egybe. A karmok : szépen hajlottak, igen hegyesek ; talpfelük lapos, kiemelkedő élekkel ; a középső ujj karmának belső éle erősen kidűlő. A gatya nem ér nagyon mélyre. A szárny hosszú, keskenyen hegyes ; kemény, erős szárú evezőkből áll, melyek közül az első 3 viszonylagos hossza minden egyes darabnál más és más.* Az első 3 evező viszonylagos hosszának grafi- kus ábrázolása: aljuíidjen Sallcii, iiiii ímav träi^t íio SlUtteljeiie 3, bie 3Uifieii: unb 'rsniioii5eln' 2, bic .s^interjeljc 1 SBürg 'lia lieu; lc(5tove fiub bei alteu (ÍTeiupIareu raut), bei beu jűuciereu lueid). íJiit telkei) e oline 5Î r a 1 1 e non b e r ìl' ä luu' b e ê £ a u f e è ; erftere ift mit ber 3lu6enjel)e biivcli eine çU'oue S^anubout oerbunbcn. Sìrallen fcijön i\eluH3en, uiuieiueiu idiarf; unten fiad), aber mit uortreteub tdiavfjdjncibigeii Kanten; bie innere alante ber llìittet.ìebenfratfe meift ftavf" auèflebaudit. 3)ie êojen nid)t tief liinabreidieub. già gel long, fdjuutifpitUg: befteljt ano Ijarten, ftrafffieiigeu Sdjmingen, bereu :> erften in ber Säuge iubiuibuell uariiren.* ®aê £angeBert)altuiiî ber evften 3 ®d)iniugen grapljifd) bavgoftellt : 1. 2. :!. 'I'l'i'iiieB/ctf^s nayysa^' * Poténj'i cz időben iiu'g iifin tartotta iiz olso cse- nevész evezőt valódi evczötolluak, tehát az első 3 toll alatt tiilajdonkép a 2., 3. és 4. tollat kell értenünk. Cs. T. - i)lntiuli;t)C Svbfic. * "iietcinji Ijielt uni biffe áeit jene evfie, uovtinunievtí' ©djroinçïe nod) nid)t für cine ccí)te, n)e9l)al6 man imtev ben erften :i @d)iiúniu'n eiacntlicl) bie 2,, .'!. unb 4. uev: fteljcn mnfi. I. (£è. 109 ma^tabtüe. meter. Hosszúság — Sänge | Csűd széles- sége s vastag- sága íauj brcit unb bid Hosszúság — Sönge | Czomb £cí|cntel Lábszár €(í)ieiibetii Csűd íiiiij Középső ujj SDlitleíae^c Kai-ma ÍÍraUe Külső atufeenjätjc Karma Jíialíc Belső 3nneu5cf;e Karma Äwttc Hátsó í)intcrjc^ Karma fratte 6-6 8 9-2 10-5 10-5 5-27 6 5-4 1-3— 1-7 1-3— 2-0 4-8 4-8 5-3 5-27 2-2 2-2 2-1 2-85 3-5 3-5 3-7 3-7 1-9 1-9 1-9 2-85 3-7 3-3 3-3 3-5 2-2 1-9 2-4 2-63 2-4 2-4 2-6 2-63 2-fi 2-6 2-85 2-85 A szárny belső tollainak középsői feltűnően sötétebbek a többieknél s e sötét szalag egyik ismertető jegye a madárnak. A szárny körvona- lait nem igen takarják el a váUi és melli tollak. A fayok 13 tollból áll s kinyúlik a szárny csúcsa mögött. A fei nagy, gömbölyded, felül csak a szemek táján laposra nyomott, míg a bomlok magas. A törzs kúposán keskenyedő, a mell széles és erős. A lolhizat sűrű és durva, szorosan záródó ; a tollak többnyire elkerekítettek, száruk merev. A kerecsen abban különbözik a vándorsólyom- tól (Falco peregrinus), hogy csőre sokkal gyen- gébb, csőrkampója kisebb, lába is sokkal gyen- gébb, rövidebbek az ujjai s a karmai, de a farka hosszabb mint a vándor sólvomé. Színezet. Öreg hím májusban. (Lövetett az adonyi szi- geten 184S. május 1.) 1 . A csőr töve s az alsó káva javarésze szaru- dad szürkés kék, erősen sárgával futtatva; a csőrkampó s az alsó káva hegye szarufekete. A viaszhártya, a szájzúg s a szaglási csaj)ocska halvány czitromsárga, a két elsőn a szín erősen kénsárgába hajlik; a csőr szarubélése halvány kékesszürke, sárgával futtatva; a torok vöröse- sen ibolyaszínű, a nyelv kékesen halványpiros ; a szem csupasz kerülete kékes alapon halvány kénsárga ; a szempillák feketék ; a szemcsillag sötéten lencsebarna, a nagy szembogár kékes- fekete. 2)ie mittlere 3îeifie ber inneren gíngeíbecfen ift auffnliciib bunficr gefürdt aie bie übritgen; ber fo entftanbene öuiiflc Streif enjiebt fid) alo ein £enn= jeiáien beê Siogeiô. Sie Umriffe ber rntjenben %i\\o,d roerben non Den Sdniltev: nnb 'Bruftfebern nur wenig nerbecft. iï5er ©djuianj befteljt anè 12gebern; er über- ragt bie (5"iiige[fpi^en. SerËopf grofe, runti(id), nur in ber 3íugen= gegenb ftadjgebrücft, auf öer (Stirne Ijod). S)er 3iumpf ionifd) jntaufenb, bie 33 ruft breit unb ftarf. îTaê ©efieber bid)t unb berb, feft fdiiief^enb; bie fiebern nieift abgenm&et, mit liarten Sdjäften. 2)er §H5ürgfalfe ift non bem íffianberfaífen (F. peregrinus) öabnrd) jn unterfd)eiben, i)a'^ fein iSdniabei be&eutenb fd)roäd)cr, mit f feinerem .^acfen, aud) bie ^üf5e niei fdjuuïdier, mit furnérén ß^fien unb Krallen, fein Sdjroanj aber länger ift, als ber beê Sedieren. tvärbung. ^Ites iîlanndicn ím iîlai. (Erlegt auf berSonau; ^nfel 3iDoni) Js4S, 1. Max. 1. ©dmabelgrunb nnb ber größte ütljeil öeö Unterfieferâ lid)tl)orngranblau, ftarf gelb über= laufen; ber Warfen unb Die Unterfieferfpi|;e l)orn= fc^marä. 2)ie ÎSadiébaut, baô GJerndjôjcipfdjen unb ber SÖiunbroinfcl blaejitronengelb, bie jroei ®rften ftarf in5 >£d)uiefefgctbe jiebenb. Sie bornigen 3rf;eile i öea iDiunöcö blaeblangrau, gelblid) überlaufen; ber j 5Had)en rötl)lid)=ueild)cnblau, bie ^m\a,i 6läulid^= btaferotl;. Sie fat)le3lngemimgebungauf bläutid^em ©runbe blaf5 fd)iüefelgelb; bie 3lugeniiiiinpern fd}roarä; 3"^ bunfellinfenbraim; bie grofse ^^npille fd)iüaräblau. no A lábak czitromsároából narancssái'gába haj- lók; a talpak is alig halványabbak, a páruák valamivel szennyesebbek. 3. Ahomlok,aviaszhártyakerülete, a pofa tája s a szem fölött haladó sáv szennyesfehér igen gyenge rozsdabarnással lehelve, hajszálfinom fekete vonáskákkal, melyek hátrafelé folyton szélesednek és világosodnak s mint feketebarna szál-foltok mennek át a nyakszirtbe ; a halánték tája halvány rozsdabarna, sötétbarnán vona- lozva. A szem eleje körül levő fekete vonalak patkóalakú foltot alkotnak, mely a szájzúgtól kiinduló s előbb fekete majd feketebarna Ofi — 0"9 cm. széles barkóval egyesül s végre a nyak oldalán hosszanti tojásdad foltokba vész el. Az egész fejtető szép rozsdavörös, kissé ham- vasba hajló alapon keskenyen-hegyes barna- fekete foltokkal borított, a melyek a fej elején legszélesebbek, míg az oldalakon igen keskenyek. A szem mögött rozsdafehéres alapon széles sötét sáv indul s a fejet körülfogva egyrészt a feketebarna, rozsdásan vonalozott nyakszirtfolt- tal egyesül, másrészt a fehér pofát s a nyak mellső oldalát keríti be. A nyakszirt egészben fehéres rozsdasziuü. 3. A dolmány sötétbarna szine minden tollon erősen kékesszürkébe hajlik s ez utóbbi szín a hát alján, a farcsíkon s a farkfedőkön a barnát úgyszólván teljesen kiszorítja. A dolmány leg- több tolla sötéten rozsdasárgával is szegett, ezen- kívül minden nagyobb toll 2 — 8 rozsdásfehér vawy rozsdás szemfoltot vagy harántfoltot zár macába, a melyek a hát alján rozsdásszürke va^y kékesszürke baranti foltokba változnak. Az evezők barnafeketék, kivált külső zászlóju- kon erősen kékesszürkével futtatva s vöröses- fehérrel szegve. Ez utóbbi színnel van az első evező külső zászlója is a belső zászló kimetszé- sei" szedve, ez a szín szegi szélesen az elsőrendű evezők fedőit, a legnagyobb szárnyfedők hegyét s a rövidebb evezötollakat is. Valamennyi evező- toll belső zászlóján rozsdásfehér babos baranti folt van. a melyek a tollak töve felé a zászló szélét érik ; ezeken kívül még több evezőt s az összes elsőrendű szárnyfedőt fehéren rozsdás vagy rozsdavörös szemfoltok díszítik. A szárny belső oldala — a leghosszabb evezők barnahegyét kivéve — javarészt ezüstfehér, áttetsző sötétebb harántfoltokkal. A szárny belső széle s a hónalj 5viifu' Mafi,iitrciiieiu;(e[b, ftavf iné "Comcraiiícn- gelíie übeviioljciib : ók Sobh'n faum etiiuiö tilüiier, bie $ffiiirg:93allcii íduiuil^iiicr. í. í)ic Stivile, "KiutèliautimuuHuiniv bio iíaiu^cii imb bor Stveif über ben i'hiçieii ídimulMivueif;, fauni inerf'íid) roftbrounlid) überbniidit, init haarfeinen Íd)iiinr5en ©tvidjeídjen, bie auf ber Stime ftelô breiter iinb babéi (iditer merbeu imb fdiiiefslirf) afa fdjiuarabraniie Sdiaftftriàe in Peu Sd)eitcl über^ gelten; ©d;lafcngeçi,enb blafìvoftbranu, bunfelbraun geftridielt. 33or beni 3íuge iinb in ber tnirberbälfte unter beiiifelben biíben bie feljr bid)ten fdiuiaríen StridìeI einen íjufeifenfijrinigen Àlerf, ber uiit bem aiifangö fdiioarjen , bann fdiiuarsbraunen, O-f) — 0'9 eni. breiten "^adenfireif vereinigt auf ber SPorberljaÎôfeite fid) in hïiujlid) onale Sdiaftpunfte perliert. Tier gaiiäe Cberfopf ift nnf fdiön roftratbein, etiimê ino afdiijraulidje sieljenben Wninbe mit fd)maien, fpi^úgen, braun;fd)roar5en ^-lecien bebcdt, uield)e am Ííorbcrfopf ani breiteften, nii ben .^lopf= feiten am fdnuälften finb. hinter bem 'Jluge beginnt auf roftrothmcifilidiem Wrimbe ein breiter, bunfler Streif, ber ben Dberïopf cinfaifcnb fid) einerfcite nut bem fdiinarjbrannen, roftrotl) geftrtd)eiten Ciienictfied uerei)iigt, anPerfeito bie meifieu íiHingen uiib 'iíorberí;a[eíeitcn breit biinfel einfafìt. 2)aê fâenid îonft meifilidiroftrotl). 3. Ser 'JJÍantel bunfelbraun, bod) an allen gebém ftarf ine íBíaugraue jieljenb, meld)' lettere À'U-be auf bem Unterrüden, bem Steiji uno ben Ober: f d)man5becîen f o ju fagcn n o r ii e r r f d) t. S^ic meiften ïOianteifebem finb feitlid) bunfelroftgelb gefantet unb eô fd)HeJ3en iljre gröfseren i2 — 8 roftrott)meif5e ober roftrotbe 3lugeii; ober "Kanbauerfiecfen in fid), lucldje am Unterrüden in roftrotbgraiie ober blau- graue Ducrflccfe übergeben. ÍÍMe Sd)ioingen braunfd)ii)ar5, überall, befonberő aber auf iljren 3(uf5enfa[)neii ftart blaugrau über: flogen, mit fd)miil:,ig rötl)Ud}ioeifíeii .S\äntd)en. Wät ber (elfteren g^arbe ift bic erfte Sd;miiige biô in bie ®egenb ibrec. inneren 3Iu6fd)nitteo auf bein gan^^en :')ianbe, bann bie beioen ("vabneu iljrer Tede unb and) bie Spieen ber meiften Iiingften Dber= fittgelbeden unb ber fürjeren Sdiunugen breit ein: gefaf3t. 3)ie inneren gabueu fämmtlidjer Sd)U)ingen tragen roftrbtI)lid)ioeifîe boljnenförmige r.uerf(eden, meldje naá) ber äiiursel Ijin bis auf bie ilanteu reid)en; mehrere Sd)roingen, foioie alle (ängfteu 3^eetfebern finb aufierbem nod) mit UHnfirofti'i'""-'» ober roftrotbeu Singenfted'en uerfd)iebencr ÖJriJftc gejievt. IJunere J^Iügelfeite — bie braunen Spitjen Ill tollai rozsdásfehérek ; a leghosszabb belső tollak is rozsdás fehér alapon hosszanti kékesszürke foltokkal, luik a l)elsö zászlón félkörösen kivá- gottak ; a középső sort alkotó tollak fehéren szegve 8 kimetszve sötéten rozsdabarnák s fel- tűnő, szögletben haladó sötét sávot alkotnak, mely a madarat igen diszíti. A farok felül fakón rozsdásbarnaszürke, erő- sen rozsdásszürkével lehelve sfollai oldalán oly széles a fehéresvörösszürke szeges, hogy az összecsukott farok e miatt egészben fehéres rozsdabarnának látszik; a farok hegyét 1 cm.- nyi széles barnásfehér szalag szegi be. Vala- mennyi faroktollnak bizonyos számú világos foltja van, és pedig a két szélsőnek 1 2, a követ- kező párnak 10, a harmadik és negyediknek 9. E foltok a külső zászlókon gömbölydedek, zár- tak s kissé ferdén feküsznek, míg a belső zászlókon harántul megnyúltak s többnyire nyi- tottan érik el a toll szélét. A farok alsó oldala sötét ezüst-szürke, a felső oldalról áttetsző rozsdásfehér harántfoltokkal ; a fark alja szennyes barnásí'ehér g csak a szélső tollak szárai barnásak, míg a többié fehér. 4. Az áll és a torok tiszta fehér, előbbi fino- man feketével vonalozott ; a beg}', mell és ennek oldalai is fehérek, de kissé rozsdásan leheltek, kevés, sorokban haladó fekete szárfoltokkal, mik lándzsa vagy körte alakban végződnek s a már erősebben rozsdasárgás mell elején, s a mell oldalán megnagyobbodnak, míg a hason újra lándzsaalakban vesznek el. A has és mell oldalain a sötét szárfoltok oly nagyok, hogy a világos alapszínt egészen háttérbe szorítják. A rozsdásfehér gatya belül egyszínű, külső fele elül gyér szár- és lándzsásfoltokkal, melyek hátrafelé majdnem az egész tollat elborítják ; a lábszár elül rozsdásfehér, széles lándzsafoltok- kal, hátrafelé fakó szürkésbarna, fekete szár- foltokkal s fehérbarnás hegyszegésekkel. NB. E madár tollruhája bizonyosan még az előző évből való, mert az összes dolmánytollak erősen meg vannak fakulva, a sötétbarna sz iirke- barnába s a szegesek és szemfoltok rozsdás- ber langfteit Sc^roingeii auegenommen — tjröfeten: tí)eiíe íiílicnueifí mit bnrcí)ící)immernben bunflerou Dueräeidiniingen ; bíe unterftcn inneren Sweden ^tmaeJ roftgelblid) roei§, mit blaugrauen, auf öen 3nnenfa[;ncn Í;al6freieförmigen SBogenfíeáen ; Me oberften, bann bie Untertd)u[terbecíen, mie and) ber ganje Jyíügelranb roftgeíblidjmeié, erfterc mit breiten, íefeterer mit ganj fd^maíen bunfelroft= braunen 9ieií)enfleden; jroifdjen beiben beben fid) bie mittleren Unterflügcíberfeu — bnnfelroftbraun non garbe, breit roei(3 geíaumt ober geäugt — afe ein bnnfíer, roinfeíiger ©treif auffallenb ab: íegtercr bient afő .ííennscidicn beö SSogclö. S)er í£d;man,5 oben nmttroftbranngran, feljr ftarf roftgrau angeflogen uno fo breit meiöHdjrotfigrau eingefaJ3t, baf; biefe í^arbe am fdjmaí jufammcn gelegten ©teuer rorí)erríd;t; bie^dmian^fpiljc bnrd) ein 1 cm. breiteâ 35anb eingefaßt. SXŰeJ^ebern Ijaben au§eröem auf ben Slnfìenfabnen meíjrerc runölid)e, an ber 2., 3. nnb 4:ten ,5fberuon Stntlen eingefdiloffene, auf ben 4 mittetften, aber bio in iien dtanb biiiauô= greifenbe unb auf ben ^nnenfafjuen faft überall offene bobnenförniige Sïanbflecic. Unterfcite beò Sdjmau.^eô íunfelfiíberafdjgrau, mit bnrd)id)im= mernben roftgelblid^mei^en Cluer5eid)nnngen ; Unter= id)man!ibed'en fdmintúg roftbrannliduoeijj, mit meifsen ©djäften, bie nur an ben feitlid)ften 3)erfeii einjclne braungraue (Sd)aftftcllen òeigen. 4. Sîiuu unb Ëe^le reinroeié, erftereê btof? in ber Sîinugabei fein fd^mär^iid) geftridjeít: ,'S\ro^if, îBrnft unb iljrc Seiten ebenfaliê roei^, faum merftidj roft- geíbíid) überr;aud)t, mit roentgen 9ïei()en tjerab: íaufenber fdjroar^ci- 3d)aftfírid)e unb an biefen lanaett: ober birnförmigcn gledd)en, roeldje an ber SBorberbrnft unb ben SBruftfeitcn an ©rö^e ju^ neíimen, am 33and)e aber roieber in Sanjettftrid^e fid) uerlieren. ^ie bunfíen Sdiaftfteáe ber 33rnft: unb 58and)feiten no[)meu gegen Oen glngefn ftetö an ©riJBe ju, nnö uerbrcingeu bie Iid)te ©runbfarbe faft gäuättd). S)ie ^ofenfeöern roftgelblid)roeiB; innen un= gefíedt, roaljrenö öie 3tnt5enfeite oorne einjeíne ©d)aft: unb £anjettftrid)c anfmeift, roeíd)e nad) binten 5u faft bie Acbern einnebmen; Me ©d)ien= beiubeficberung oorne roftgclblid)roeif5, mit íd)roar,5= brauneu breittansettförmigen ^^íedenreifieu, luid) I)inten aber büfter graubraun mit roeifíbrannlic^en Snbfaumen nnö fd)roar3en 5d)aftftrid)en. NB. Saô gauje ©efieber biefeê 'i)Jfannd)enê flammt nnftreitig nod) com oorigen '^aí)t fier, ba alle a)íautetfebern ftarf abgefd)oiíen finb : nämiid) baô grauíid)SnnfeIbrannc unb !ì3raunfd)nuu-5e in gran = 112 fehérbe változtak át. Ebből azt következtetem, hogy Naumann frissen vedlett, ősszel lőtt dara- bokat vizsgált meg, s azért írja, liogj- «az öreg hím nem csak hogy kisebb, hanem sötétebb is a nősténynél» stb. A Naumann müvében ábrázolt fiatal hím s az az öreg hím és a három éves tojó, melynek Susemihl adja képét, jól el vannak találva s eléggé megegyeznek a magvarországi kerecse- nekkel. Fiatalabb hím májusban. (Lövetett az adonyi szigeten 1848. május 4-én.) 1 . A csőr világos szarukék, a kampó s az alsó káva hegye kékesfekete; a száj belseje olyan mint az előbbinél ; a viaszhártya, szájzug s a szem kerülete kékes alapon halvány kénsárgá- val futtatott; a szemcsillag sötéten lencsebarna; a lábak halvány narancsszinüek, de a pajzsok l)emetszéseiből a hamvaskék s a viaszsárga szín tűnik elő. 2. A homlok, a pofák s a szem fölötti sáv nem oly tiszta fehér és sokkal kevésbbé van fe- ketén vonalozva mint az előbbi darabnál, úgy hogy a világos szín előtérben marail s csak a halánték táján szakad meg; az öreg madarakra jellemző patkó alakú jjofafoltot csak néhány fe- kete vonal jelzi, melyek sorokban haladnak a nyak felé ; a feketebarna harkó igen keskeny, alig 4 mm. széles, alig éri el a nyak elejének gömbölyded foltjait, tehát e részek feltűnően i fehérek. A fej teteje rozsdabarna, hosszanti fekete- barna foltokkal s mindenütt, de kivált a fej há- tulján erősen fehérrel kevert; a nyakszirt s a nj'akoldalak fehérek, gyengén rozsdással lehelve; a jól látható nyakszirtfolt feketebarna s a hát felé rozsdásfehér szemfoltokkal s szegésekkel van megszakgatva. A sötét, fehérrel és rozsdás- sal erősen mosott halántéksávot egy fehéres mező választja el a nyakszirtfolttól, úgy, hogy az előbbi csak a nyak oldalait befogó széles sö- tét mezővel egyesül. Ezen sötét mező előtt csak egy sor barna hegyfolt halad a fehér alapon. 3. A dolmány egész a farkfedőkig sokkal ke- vésbbé kékesszürke mint az előbbi madárnál, de annál szélesebbek a rozsdavörös szegesei, melyek csak a vállakon s a legnagyobb szárny- hxaim, bic ílíaiibíaume uiib bic ííugeuflecío nom íKoítgeUi unb ífoítbraun ino ^ioftbraunlidjuieijie übergingen. ívoígíict) initfUe ílíaumann vecl)t friicl)iiev: maufertc, aljo i^crbftuögel beftimnit fjaben, inbom er feine Êfiaraftere für aite 3)iännd)en, mie folgt, feftftelltc: "T^aê alte 3}iännd)en untcrfd;eibct fidi nid)t nnr bnvd) feine geringere ®röfu%ionberiinnd) burdj bie bnnflere Sfifl'i'i'ii^i innn íi'eilidjen". íJiie SIbbiIbnngen ber jnngeii * bei 5ínninann nnb etneo reifen ^. unb bveijabrigen j bei Sufe niibi finb redit gut gcniad)t, nnb ftinnneii mit unferen (S,remp[nron fo ^iemlid) nberein. Slüngcrcs 4Hännd)en ím iíluí. ((irh'gt auf Per S)onQu=3nfeí Stbout) 1848, 4. 'Mai.) 1. ©d)nabe[ [icbtbornblaugran, ,^nfen nnb llnterfieferfpitie blanfd)UHu;i ; innerlid) wie beim Dorigen gefnvbt. 'JlnKböbaut, 2Jínnbunnfet uub ber Íaí)íe Síngcnfreifi auf blänlidjem tìvunbe blaf;; íd)ii)efelgelb überlaufen, ^"^riô bunfeUinfenbraun. %ü^e blaf3pomeranäengeIb, bod; aus ben Sd)ilber= einfájuitten fdiimmert überall baê Slfc^bloue nnb äBadjogelbc bernor. 2. Stirn, ©efidjt, ber ©treif über bem 3lnge meniger reiniweifî unb bei meitem loeniger fdnuar,^ geftridielt ale beim uorigen, fo bafj Die lid)te À'urbe ftetö oorl^errfcbt. ©er íiaíbmonbfötmiige GiefidjtS: fied b!of3 burd) Stridieldien angebcntet. Dec fdjwarj: braune 5ßacienftreif feí^r fdmial, faum 0-4 em. breit, erreidjt bierunb[id)en 'Àledeii ber 'i>orberbaIô: feiten faum burdi euiige ^]>ünftd)en, moburd) biefc S^beite auffaííenb loeifî erfdieinen. íTcr ganje Dberfopf voftbraun, befonbcrö am ©djeitel ftarf loeift gemifdit unb bnrd)ge[)enbè fdjuiarsbvauu in bie i'änge^ geflecft; ©enicf nnb ^alsfeiten lueifi, fd)iuad) roftrotf) angebaud)t, mit fenntUdjem fdiroarsbrannen Gienicfftecf, melcber gegen ben 9íücfen su burd) rotljbrannroeifje 3lngenfíecfe unb ^^eberfäume nnterbrodien mirb. Ter bunfle, ftarf mein unb roftvotb melirte Sdjiafenftreifen wirb burd) einen U)eif5lid)en 3ii'íí^)<^"i"''"i" i'""' ©enicfflecf getrennt, fo, òa^] Per (Srftere fid) bloô mit bem breiten fd)roarsbraunen ^yelb xiereinigt, roeid)eê bie Sl5orberbatöfeiten btâ jum (Vtügelgrunb í;in cinfaf3t. 3. !îer 9."lìante[ bis auf bie Dberfd)Rian3berfen üiei weniger als beim 3>origen graublau, l)at aber befto breitere roftrotbe ^^'e^erfanme, bie blos auf ben Sdjultern unb ben gröfjten {^ngelbecleu in roft^ 113 fedőkön hajolnak rozsdaszürkébo ; a különböző alakú foltok, az evezők és a nagyobb szárny- fedők szegesei is többé-kevésbbé rozsdással ke- vertek s csak az első evező külső széle s fedőjé- nek mindkét oldala tisztafehér.* Felülről nézve a madár erősen rozsdásszínű- nek látszik, míg az előbbi öreg darab kékes- szürkét mutat. Az evezők feketebarna szine is sokkal tisztább, nincs szürkével hintve, úgy, hogy ha a szárnyon nem volna néhány frissen nőtt toll, liajlandók volnánk azt hinni, hogy e madár nem rég vedlett. Mégis azt hiszem, hogy ez a sólyom az elmúlt őszön sokkal későbben vedlett meg, tehát a ruhája sokkal frissebb mint az előbbié s ez a madár is lehet oly idős, mint amaz, vagy legfeljebb egy évvel fiatalabb. A szárny belső tollazata nz előlibiével egész- ben megegyezik, de a jellemző sötét sáv csak jelezve van s az egész belső oldal jóval világo- sabb az előbbiénél. A fakó rozsdabarnásszürke farok már söté- tebb; a külső tollpároull jókora borsónyi, a szélig érő folt vau a külső s ugyanannyi elyp- tikus alakú a belső zászlón ; a következő toll- l^áron csak 10, a 3. 4. és 5. páron 9 folt van mindkét zászlón s valamennyi szennyes fehér- barna, a szélek felé rozsdásan szegve; a középső két fakult szürkebarna tollon páronkint hat fer- dén fekvő babos folt van, miknek szine erősen hamvasba hajló «legtöbbje szürkebarna gyűrűbe van zárva. A legfelső (tőféli) világos foltok az összes tollakon csak jelezve vannak. 4. A test alja az előbbiéhez igen hasonló, csak a rozsdasárgás lehelet erősebb egy kissé ; a sötétbarna szárfoltokon a mell alján, a hason, a test oldalain s a láb tollazatán sokkal több a rozsdás keverék, mint a hamvaskék ; a fark alja tollain csak néhány, egészen világosbarna finom szárfolt látszik. * Ez esetben te) iát iiiár Petényi is elfogadja az abortiv evezőt valódi evező tolluak, niert jelenleg csak erről lehet szó. A(iuila. IV. flrau ütieroieíieii; ani) fiuD Die iämmtlid)en j^íeáen, bann bie (Sinfajfungcn ber ©cfiiinnçîen iinb ber CtierfUigelbed'en nieíir-inentiiier init Jfoftbraun i^e^ mifdit — auôi^cuoinmcn ben äußeren Sannt ber crften ©d)nnngc iinb bie beiben Sönme ber Secfc berfeíben, lueídje reiniueiB finb. * iíon oben anoiefei^en evfdietnt fler Ííoc^el ftarf roftrotí), atfo ein ©egentfjetlbeê oben bejdjriebenen ftarf bíaugrau erfdjeinenben ©rempíaree. 3lnd) haè ®á)H)arabraunc ber ©djroingen ift oiel reiner oíjne bem granen Slnflug beò iíorigen, fo ba'ß man gíauben fönnte, einen frifc^iiermauferten 5ßogei oor fid) 5U (jaben, fallò im fvfügeí nidit einige néne ^ebern uorfämen. ^d) glaube öie Urfadie barin jn finben, bafe biefer í>oget fiá) im oorigen ^erbfte oieí íptiler üevninnferte, foígíid) ein roeit friîd)ereô ©efieber ale ì)a^ uorige (Sreinplar fjat, nnb babéi eben fo alt lüie jener fein fann, ober bödiftene um ein ^aí)x jünger. !?ie Untevflügeifeite mie bei bem îîongen, nur ift ber d}arafteriftifd)c bnntte 3Jcittclftreif bor bebentenb fc£)mä(cren ©d)aftflede [)aI6er bloô angebentet. Überfianpt mar bic gange Unterftiigelfeite tiiet tid)ter aia beim 33origen. !i)er ftavf büfterroftbraungraue ©^roons fiebt aber etroaê bunfer anè; baô än§erfte J'^'berpaar £)at 11 erbfengrofîe, lueift and) über ben ©aum fid) er-- ftredenbe 3ïanbf[ede nnb cbenfoinele lillnpfenflede auf ber ^nnenfal^ne. 2íuf bem näd)ften '^aat finb es bloS ii)rcr 10, auf ber 3., 4. unb 5:ten beiber: fette y Querflerfe, bie atte fd)mut.ig meipbraun, um bie 9{änberroftrot[)einge[aifeu finb; auf ben 2 mit: telftcn iveberii, ioe[d)e am büfterften gefärbt finb, liegen läiujo beo ©d)aftes beiDerfeitS 6 5!3ol)nen-- fierfe in id)iefer 3iid)tnug; fie finb — bie Unterften auegenommen — alle in ©raubraiin etngeíd)lofíen unb ift ifjr 2BciJ3brauit ftarf Düftergran luitermifdit. Sie oberften Àdeden finb an ben fäntmtlidjeu ©d^mansfebern btos angebentet. 4. '3)er gauje Unterleib bem beè 3.sorigen red)t äi)nlid), nur ift ber roftgelblid)e 3inl)and) etioaé fenntlidjer; bie önnfelbraunen 3d)aftfied'e Der Unterbruft, beò äianc^es, ber l'eibfeiten, foioie ber ©d)ienbein:nnb.C^ofonfcbern baben beiÄieitcm mel;r Sïoftbraun nnb ïlfoftgelb mit uiel lueniger Üei; miid)ung uon Slfdjbiau, roobnrd) alle -^íiiíiiiingen beê Untcríeibeö röthtid)er fid) barftellen. 3(nf ben Unterid)iiianäbod'en finb btoâ fdjutntng lid)tbrann= üd)e @d)aftftrid)etd)en tjie nnb ba bcmertlid). * 3" bieiei» Snlle ijält \ajan aljo aiidj ipetciiyi bie evfte, afcottiuc (2d)tinnge für eine iintflic^e ©cfirountifeber, beim l)iet tami nur non biejer bie 3iebe fein. 1.-) 114 Öreg nőstény májusban. (Lövetett az adonyi szigeten 184S. május 3-án ; párja volt a május 4-én lelőtt hímnek.) 1. A csőr töfele világos szarudad-szürkeliék, eleje s az élei szarukékcsfeketék s e szín lassan- kint megy át a tőfél színébe ; a száj szaruja világos szürkekék, a toroknyilás kékesen vörös- sárga, hátrafelé erősen violába hajló ; a viasz- hártya s a szájzug bádg.yadt hamvaskék, csak gyengén van sárgással futtatva ; a szem kerülete vörösesen kékszürke s csak a szemzugokban sárgás egy kissé ; a hosszú pillaszörök s maga a pilla is fekete. A szemcsillag sötét lencsebarna. A láb fehé- resen szennyes czitromsárga s e színen még áttünik a régebbi kékes szín, sőt a pikkelyek köze, nemkülönben néhány pikkely is kékszürke. A karmok szarufeketék; n. láliujjnli talpa sárgás kékesszürke. JL'íjyzd : Meglepő, hogy ennek a nősténynek, bár szemének kerülete s a viaszhártyája jócskán sárgás, a lábai mégis sokkal inkább fehéreskékek mint a május 2-án lőtt híméi, mely utóbbinál fordítva áll a dolog, vagyis a láhai sárgák s a viaszhártyája s a szemkerülete kékes. Vagy az következik ebből, hogy az említett részek színe nincs a korral összefüggésben, vagy, hogy a csőr és láb színe nem egyszerre változik át sárgába, vagy végre, hogy e részek szineződése a madár individualitásától, esetleg az égalji viszonyoktól vagy egyéb életkörülményektől függ. Úgy látom, hogy a nőstényeknél az említett részek csak később sárgulnak meg, mint a hím- nél, és akkor is mindig megmarad a kek színnek némi nyoma. ± A homlok s a pofa tája szennyesfehér, előbbi sűrűbben, utóbbi ritkásabban feketén vo- nalozott; a jól látható barkó bádgyadt színtí^ 4_6 J-n, 11. széles ; a szem mögött induló sötét sáv 8 a nyakszirtfoltja alig látszik ; a fej teteje szennyes febéresrozsdás alapon oly sűrűn fakó- barnával foltos, hogy tulajdonképpen ez utóbbi az alapszín ; a nyakszirten s a nyak felső részé- nek oldalain a rozsdásfehér szín az uralkodó. ^Itcs tíulnlu-lu'n im illái, ((irlciít auf ^cr Toiuui^ 3nfeí 2lboiu) 1848, 2. Diai. éaè ^^ärcöen öce SDMiind^eiiâ nom 4:ten 3)tai.) 1. ®runbf)äifte bcê ©d)iiabclô lid)tI)oriuírau(ihiu, 3?orber[)älfte unb ©d)iiciPcii lionUiläuIidiidiuiarj, meid)' ie|terc ^-arbe fid) (\co,(\\ Pen Sd^nabclgrunb ju atlmäf)(iii iiie (^irauldaiic mn'lifvt; bic [lovnicicn 3:^l)eilc bcö ílíuiiöcö liolliU'iiiiMau, Per i)îad)t'ii bíaii: lid) rotögelb, uad) I)iutcu l)iii ftarf inê ^íioíettbíaue üdergelenb; 3Öad)íí)aut uiib bic "JJÌuubunntct b(af;: afdiblau, mir tueuiii gt'Il'l'i-''' überlaufen: 3(uiien= iiiiiûiebunç; rötbtid) blaui^roii, mir in den ilncien= unnfein etioaô c\clbíid) übcrianfen: bie hiiuien iJBintpevn, fo aud) baô ii'ibdien fdimars. Vivio bnnfellinfenbrann. güfie roeifetid) íd)mu|ig5ÍtroneiuieIb, mit bie imb ba burd)fd)immernbem 3lfd)b[au beo luivigen ^sabveo ; ja fogar etii,^ehie òd)uppen unb Sd)iibev, iinb bie fammtlid)en ß-iiifdinitte berfetben finb blangrau. Sie Srntten í)ovníd)U)ar5: 3el)enfoI)Ien Íd)miitú9 gelblidiblaugrau. iiemerfuiig. Sonbevbav, bafi bei biefemäBcib= d)en, iiai, fd)on äiemlid) gelblid)e ilugenumgebung nnb aBadicdittut befitU, bie /Vüfíe bei meitem mebr lueifjblau finb, üIc. bei bem î)iiinnd)en nom 2=ten 53íni, bei meídiem im föegentbeil bie f^ufje gelb finb unb bie Sfngcmimgebuug nnb bie il'adiobaut bläu= üd) erfdieint. (So fdieint bemnadi, bafs entiueber bie gelbe ober blangrane îvarbe ber genannten S'[)eile ju einanber in feinem vegelnuifúgen 'iíeríjnítniffe bejüglid) beo iHltevc bec- iíngelö fteben, ober, ta^ bie pfee nielleidit bei tmrvndeiibein Îllter fid) eí)ei- gelb förben, alo bie äBad)eI)ant, ober M^ eè beibe feine fidieren Sleiinäeid)en finb nnP ibveilbäiibeningen entmeber non ber ^"biinbnalität ber äUigel, ooer non flimatifdieii unb anbcren Sebenöuerbaltniffen abl)nngen. (£•5 fdieint mir febodi, bafi bie iyeibd)en bie gelb= tid)en Sdinabelnmgebuiigen nnb Aiif?e fpäter erl)af= ten, nnb and) bann iinb Oiefe nie fo intenfin gelb, mie bei ben l'iäniu'beii, fonbeni eo berrfdit baö 33Iaugraue ftetô nov. 2. Stirn unb ©efid)t fd)mutugmeiJ3, erftere bid)ter, letsteres ipärlid)er fdimarjlid) geftrid)elt: ber febr beutlid)e ä^acfenftreif blafs, -1 — mm. breit; bor t)inter bem 3íuge beginnenbe buntlc Streif, als aud) ber ©cnidftcd gang nnbcbeutenb. 5)er Dber= topf ift auf id)mntiig loeifîrotbem «nmbe fo bid)t mattbrann gefledt, baf; eigeutlid) biefe J-arbe nor= í)erríd)t. 2)er roftgeIblid)roeif5e lid)te gied auf Pem 3îaden nnb nod) mebv auf ben Cberl)aIêieiteM febr I bebeutenb. 115 3. A dolmány erősen elfakult világosbarna I színű, hamvas lehelettel ; minden tolla világosan szegett és pedig a liát táján rozsdavörössel, a szárnyon ellenben rozsdúsfehérrel ; a dolmány babos- és szemfoltjai vihigos rozsdássárgák vagy rozsdásfehérek s a háton a legvilágosabbak. A szárny belső tollazatának középső sora javarészt sötéten rozsdabarna s az öreg hímekre jelleaTző feltűnő sötét sznlagot alkotja. A farok felül sötétbarnaszürke, a két középső toll elfakult, tehát szennyes sárgás szürkés- barna ; a kopott szegesek barnásfehérek ; a külső tollpáron 12, csaknem tisztafehér folt van a külső s rozsdásfehér haráutfolt a belső zászlón; a következő tollpár külső zászlóin 11, a belső- kön 10, a harmadik páron 9 — 9 a folt mindkét zászlón ; a negyedik és ötödik tollpáron 8, a kö- zépsőn G — 8 elmosott folt van mindkét zászlón; a fai'ok hegyét szegő szalag szennj'esfehér. 4. A test alsó oldala egészben olyan, mint az alább leirt, 1848. május 3.án elejtett fiatal nős- ténynél csak a rajzok rozsdabarna sziue fakóbb; a lábszár s a gatya tollainak és a testoldalak sötét foltjai azonban jóval keskenyebbek s ezért a fehér alaj^szín jobban megmaradt; a gatya elülteié javarészt sárgásfehér, keskeny fakó- barnaszárfoltokkal; a fark alja szennyessárgás- fehér; tollai közül csak a szélsőknek vannak elmosódott rozsdabarna foltjai, míg a leghosz- szabbaknak csak hegyükön van barnás szár- foltjuk ; a gatya belső oldala, a has alja s a végbóltáj majdnem egyszínű szennyes fehér, végfoltjai alig látszanak. Ifjabb (két éves) nőstény májusban. (Lövetett az adonyi szigeten 1848. május 3-áu.) 1. A felső ká\a töve s az alsó kára javarészt világos szarudad-kékesszürke, előbbinek hegy- fele s az utóbbi hegye szarukékfekete ; a száj szarus része sárgásán halványszűrkéskék. míg a húsos részek és a nyelv vöröses-kókszűrke s e szín a toroknál violába hajlik. A viaszhártya s a szájzug kék ugyan, de már jócskán sárgával futtatott; ugyanilyen a szem környéke is. A szemcsillag sötét lencsebarna. A lábak igen hnlványan szűrkéskékek, sárgás pikkelyekkel s pajzsokkal; az ujjak talpa szeny- 3. Ser ÏÏiautoI ftarf adgcídjoííeu lid^tbvoun, b(auíicl)(i)d)c5raii niigefíogeu; jämmtlirfje {Çebern (id)tor gefantet uiiïi juinr bic auf bem Siürf'en metft roftrotí), bic auf bcu /fliiai'I" «ber roftijeíbaieifí, baju t'ouuueu nod) bíairotíjgeibe ober roftgelbroeifee 3íucu'n uub 33oí)uonfíede, bic am íiücfeu am (icíite; ftcu finb. ®ie mittíereu Uutcvflügelbcd'eit finb gröf5teutt)eils — mie bei bcu alteu ÍJÍauud)cu — buufelbrauu, \mò crjcugcH eineu auffatíeuben ÍBinteíftreif. 'Der ©d;uiaii,í obeu buufeíbrauugrau, feine mit= telften í^ebern auogcbíeicöt, alfo fdjmußig gelbbraun: grau: bie abgemelkten Säume brauiuocíf?. 9luf bem äuJ5erften '?fcbcvpaare liegen li', beiua(;e reiniueifje, 3ianbfiecfe auf ber íluf;eu nub roftgetbroei^e, mcift eingcfafite Cucrboljuenflede auf ber Snne'ïf'djue; bie näcbftcu Àeberu Ijabcn uatf) aufîen 11, nad) innen 1(1 ^'Ifaub^ unb syoljueiifiecfc; auf bem 3:teu ^^îaarc 9 gíccfe auf beiben íV"t)"en ; bie 4den unb S^ten gebeni íjaben je .8, bie mittelften jmei auf beiben j^aíjuen G— 8 [jalberlofcljcnc ruube ©rbfeufleden; bie ©nbbinbe geíbíid) fdjmutúgroeiB- 4. 5^er Unterleib fommt im @nu5en fef)rbem beS am 3. Wuú 1848 erlegten jüngeren aBeibd)ens uaí)e, nur finb bie 3ei<í)»i"iöcn abgefdjofieuer, alfo ftatt bunfel= bloo nmítroftbrauu : foiuot)! a\\ ben ©c^ien^ beinen nnb ben .Çiffcn, nlo and) an ben Seibfeitcn finb bie bunflcu gterfc bebentcub fleincr nní fdjmälcr, besbalb baê Söeifee g[eic!)maf3iger mit bem SBvaunen oertbcilt; bie .igafen üorne gröfeteutbeilö gelblicíimeifí, nur íd)ma( mattbraun am ©d)afte gcfíed't: unter ben fdimutíig gclblidiroeifeen Unter= fdjmanâbeden í)aben blos bie 3iuf;erften werfíoffeu: roftbraune ?flede, mäbventibcm bie (ängften ^ebern bíoe bräunlid)e Spiljcnfdjaft ridjc íjaben; innere ©eite ber »Qofen, bie Unterband): unb 2lfterfebern umttbraunmeifj, mit faum fid)tbaren ©í)i|ení(|aft= fíecíen. aüngcrca (2=jaí)rigee) űöÍEtbdjín im íllaí. (ßriegt auf ber Tíonau^^nfeí, 3íboni) 1848, 3. mai.) 1. Dberfiefergrnnb unb Unterficfer gröfjtentbeilo bell ljornbIäultd)gran, bic isorberbälfte bea (írfteren unb bie ©pitie bes l'e^tcren bornblaufd^roar^ ; bie bornigen Xiìdk bcöilíunbcő gelblid)ddaf!grau[dau, bie fleifdjigen Xí)áíc unb bie ßunge rőtíjLidj bíau^ gran, am 9ìad)en ine SSioIettblaue übergeí)enb. Sie ganj bläulid)e 2Bad)âIjant unb bie îlînubroinfel fd)on febv fennt(id) getb überfnufen; bic 9(ugen= umgebumj blafu'ötblidj, gelbtid) angeband)t. ^riê bnufeltinfeubraun. ®ie ^üfíc feíjr biafî graubíau, bie ©d)uppen nnb nod; mcljr bie òdjilbcr blajjgelb überlaufen; S^í)(\v 1.5* 116 nyes kékesszürke; a karmok kékesen szaru- feketék. 2. A homlok, a szem fölött haladó sáv s a pofa rozsdabarnásfehér, az első fekete toUszárak- kal, az utolsó sötétbarna szárfoltokkal, melyek a halánték felé szétterjednek s feketébe válnak ; a szem előtti patkóalakú folt itt csak jelezve van ; a barkó fi— 9 mm. széles s több helyen meg van szakítva. A fej teteje rozsdás alapon sötétbarna, hegye- sedő szárfoltokkal rajzolt s ezek a foltok sokkal sűrűbben sorakoznak mint a hímeknél ; a szem mögött eredő sáv s a nyakszirtfolt sötétebb s nagyobb mint a hímeknél ; a fül tája is jóval sötétebb. B. A dolmány sötétebb barna mint a hímé ; minden tollán fehcrrozsdásbarnával szegett s ilyen formák a nagyobb tollak szemfoltjai is; kékesszürke lehelet csak a vállon, a kisebb evező- kön s afiokszárnyon látszik. Az. elsőrendű evezők feketebarnák szürkebarna szegésekkel s fehéres - rozsdás haránt- és szemfoltokkal, mely utóbbiak a másodrendű evezőkön elmosódnak s hamvas- sal kevertek. Az első csenevész evezőnek barnás- fehér a szegése, s fedőfólia mindkét oldalán igen szélesen fehérrel szegett ; a szárny belső tolla- zatából alakult szögletes sáv igen sötét; a szárny felső-belső széle rozsdássárgásfehér s 2 — B soros sötétbarna tojásdad foltok díszítik. A farktollak felül világosbarnák, kivált a két középső tollon erősen kékcsszürkére hajl(>k ; a farok hegyének szalagja fehér. A szélső tollpár mindkét zászlóján 10 foltja van, a következő tollpárnák 9, a továbbinak 8, a negyedik párnak 8 és 6, az ötödiknek 8 és 7, a középső párnak 7 foltja van s ezek a legkisebbek s legkerekebbek. A farok legtöbb világos foltja sötétbarna szín- nel van becseppentve, tehát nem egyszínű, mint a hím madarak farkáé. 4. A torok s a nyak eleje gyengén rozsda- sárgával lehelt fehér színű, igen gyér, finom fekete szárfoltokkal ; a begy, mell s a has közepe ugyanilyen rozsdássárgásfehér s finom szárfol- tokban kezdődő ovális, sötétbarna foltok vannak rajta, melyek lefelé folyton nagyobliodaak s a test oldalán, de kivált a lábszáron a világos színt egészen elnyomják ; a gatya tollai világosbarnák, feltűnően széles fehéressárga szegésekkel, míg a lábszár belső oldala egyszínű szennyes rozsdás- fehér. A szennyesfehér hasi tollaknak igen hosszú, feketeszárú, elmosottan világosbarna lándzsás- íiií)[c ídimutiiil bíafíbíautidiiirau; iiic .Hvaílcn bliíu- licl) I)ornícl)UHU-a. 2. ©tini, Dberaugciiftreif itnb äBangeii roft: t)raunUd)rocifí, erftere mit id)ioarjen ^ebcrjdiäf-- teii, lettere mit buutelbvauneii, unter bem 3(Uii,e ídjnrníen, ç\i'(\a\ bie Sd)Iäfe breiteren, beinaíie ganj jdimavjbraunen idinftfleá'en; ber íd)umr,^e .sSufeifoiv flerf bíoö Diívd) ©tridjc aiiöebcutet; bor í>artenitveif G — '.tÜim. breit, b od; an ben ©eilen überall nnter= brod)en. Dberfopf biè ju bem 9îarfen nuf roftvntbem föninbe burd) bunfelbraune, snijejpilite Sd)aftf[ede gcjicrt, mekbe üiel bid)tev [toben, aló bei bon 9Jiííini= dion; aud) ber Streif bintor ^eln ííni^e, bann bor G^ienirffled: nnP bie DljvengoijenD ift bebeutenb bnnfler. B. Ticv Wantel bnnfler braun, alö bei ben 'JJiännd)en : fämmtlidjo ^ebern baben meifivoftbrauu: lidie llmjaumungen, unb and; bie 3hi(ioitf(ede ber gröjsereu Jvobern finb meift jo cjefärbt: ber grau= blaue einband) ift bloê an ben liinçiften '2d)ulter=, ben .s>intovfltìgel- unb ben Slfterfltìoielfobern bebeu: tenber üortjanben. 5)ie ©djiuingen l-tor Drbnung fd)U)ar5bvaun, mit graubraunen Säunu'n unb roeifîlidjroftgelben Cluer- unb 3lugenfíerfen, luetd)' letztere auf ben ©djicingen 2=ter Drbnung t)alb: ueriDafdjen unb mit bíaugrau tierniifdjt fteben. Die erfte (norfümnicrte) Sdiroingo ift nad) au(3en bvaunlidiiDoifì gelautet, ibre ìied'e aber beiborfoits breit luoi^ eingefaßt. 5)io ©d)jiiansfebern oben liditbraun, befonberè on ben mittleren i2 ftarf ino iMaugraue fpiolenb; bie ©ubbinbe roei^. Tiaè aufterfte ^^eberpaar Ì)at auf ben beiben j^aíinen 10 glede, baô foígcnbe 9, baê uäd)fte 8, baê 4=te '■Jßaax C> unb 8, bie 5:ten jroei 7 — 8, bie nnttelfton ^^ebern 7 an ^al)l, unb jinar finb biefe bie floinfton unb runblid)ften "iìobueu: flecío. :ï)ie moifton biofov Iid)ten Àlodo finb burd) f($uiar,v braune fünfte unb ©pitién befpribt, alfo nid)! rein, mie beim Hiäinuben. 4. .fteble nub ïliorberbals lueiô, fdjmadj roftgelb übcrl)ttud)t, mit f'aum einigen fein fd)iiHir3lid}en ©d)aftftrid)eld)en; ber .topf, bie Sruft, roie bie aM\ud)initto ebenfo roftgelblid)iueif5, mit fein geftiel= ton, oualeu, nad) unten bin ^unebnionboii bunfcl; braunen '^Mm, bie an ben Veibfoiten oiel gröfjer roerben unb an ben ©d)ienbeinen bio lid)te Wvunb: färbe fafl gänslid) uerörangen ; bie ò^ofen lidjtbrann, mit auffallonb breiten geIbíi(í)U)eif5en ^-eberfäumen ; bie iniu-re ©dnenbeinfeito fdjuinfug roftgolblid): meifî. 117 foltjuk van; ugj^anilj^en foltjuk vau a sárgás- fehér farkalja középső, legrövidebb tollainak, míg a leghosszabb tollak hasonló szinű foltjai nagyobbak s alakra a lándzsás és a harántos folt között állnak. Egy éves hím : (a budai hegyekben, a Liijót- mezon szedték ki a fészekből s Dreher István múzeumi szolga nevelte fel). 1. A csőr töve halvány szaruszürke, hegye kékfekete ; a szem kerülete, a viaszhártya s a lábak már jócskán sárgásak, mi tekintve a ma- dár fiatal voltát, arra enged következtetni, hogy az említett részek kék vagy sárga volta nem függ mindig a kortól, hanem a madár egyéni- ségétől, életmódjától vagy esetleg a véletlentől ; különösen a fogságban tartott darabokra nézve áll ez. 2. A homlok, a szem fölött haladó vonal s a pofa igen gyengén rozsdásan szennyesfehér, sűrűn barnafeketével vonalozva ; e vonalak a szem előtt fekete negyedkörös foltot alkotnak s a halánték táját egészen elsötétítik; a megszak- gatott barkó három soros feketebarna, rozsdásan szegett tollakból áll. A fej teteje rozsdásvöröses alapszínét a feketebarna hosszanti foltok majd- nem egészen elnyomják ; a nyakszirt rozsda- sárgásfehér, a fekete nyakszirtfolt már meg- lehetősen látszik; a nyak hátulja s oldala majdnem egyszínű feketebarna, s ezek a madár legsötétebb részei. 3. A dolmány feketebarna, igen kevéssé bar- násszürkével futtatva; csak a valli tollak van- nak szélesebben világossal szegve, a többi tollon alig van szeges ; az első- és másodrendű evezők barnásfeketék, utóbbiak világos rozsdabarnás- fehér szegésüek, előbbiek belső zászlójukon rozsdasárgával vannak harántul foltozva; a hát alja is olyan mint a dolmány, s itt is alig látszik a hamvas lehelet. Hiányzanak a dolmányon az öreg madárra jellemző világos babosfoltok s még a harmadrendű evezők belső zászlóján is csak pontokként jelentkeznek. A szárny belső tollai — a leghosszabbakat kivéve — mind barnák, úgy hogy az ismeretes szögletes sávról szó sem lehet, mert az egész szárny belseje sötét, s e színt csak a halványan rozsdás szegesek s szemfoltok szakítják meg. A szárny külső széle rozsdasárga, feketebarna hosszanti foltok soraival díszítve. A leghosszabb farokfedők hegyén széles rozs- dasárga végfolt s külső zászlóján ugyanily színű szegésfoltok vannak. ffiínfabrigcs íHiinndicn. CSaefeíbc iinirbe am Seopolbâfelîi, im Ofner ©elnrcj auê bem ■Jíefte iietjobeu unb nom S^abinetêbiener St. Sveíjcr eräocjcii). 1. ®er (£d)uatH'l am Wninbc bíafe^onigrau, au ber SpiÇe btnufcljiüarä; Shigcnfreife, 3i>ad)ô()aut unb güfíe ídion jiomlid) aclblidi, alfo uiiebev ein 33euieiè, baf3 bas fvnljcre ober fpätere ©cUnuerben, ober längere 33íangrantilei6en biejer "Sí^eile bei biefem gaífcií blofí anfällig íinb nnb gröfitentíjeilé Don ber Snbiuibnalität abljilngeii, alfo and) feine fidjeren 3eid)en beè Stfterê finb, am roentgften aber bann, loenn ber ^ogel in ©efangenídjoft crsogen untrbe.. ü. Stirn, Bügel inib Üßangcn fdjunifeigraeiB, taum merflid) roftgelbltd) überl)aud)t nnö überall ftarf brauníct)iűarügeítrid)elt; biefe Striáieín bilben Dor bem 3luge einen fdjiuarjen SBierteffreis unb färben bie 2d)läfengegcnb ganj bnnfelbrann; ber ftellenmeife unterbrod)ene SBartftreif befte£)t auè 3 aîeifjen fdimar^branner ??ebern. ®er Dberfopf auf roftrbt[)(id)em ©runbe iiorI)crrfd)enb idjroarjbraun, längsgefledt; ©enid roftgelbmeif;, fein id}iüarä= brauner %leâ fdjon jiemlid) angebeutet; ijinterljalê einfarbig fdiroarjbrann, i)icr nnb an ben .^lalöfeiten ift ber aîogel am bnnt'elften. 3. Ser 9JîantcI gröf5tcntt)eite fdjioaräbraun, faum ctroaè brännlidjgrau angeflogen; nur bie @d)nlter= febern baben breitere, tidite (Sinfaffnngen, bas tìbiigc Slleingeficber fanm etroae gefäumt; bie ©dirotngen l=tcr nnb •:i=ter Orbnung brannlid)= fd)TOarä, erftere auf ibrer^nnenfabne roftgelb^quer^ geftedt, leßtere lid)t rúftbrannlidjaieif? gefäumt; llnterrüden bcm 'JJfantel gleid) gefärbt, fanm fidjt: bar blaugran angeljand)t. (Se feljlen bei biefem (Sremplar bie, bie alten iiUigcl fo d)ürafterifierenbeu lidjten SBobneuflede ber ÍJÍantelfebern, ja fogar bie lidjteren Duerfleden auf ben ^nnenfatjnen beö — 4 soros sötétbarna hosszanti foltokkal. A fark alja szennyes rozsdasái'ga ; a tollak hegyén barna, keskenyen lándzsás foltocskával; a tollak szárai — a melyek öregeknél fehérek — itt barnával leheltek. I'i'fcribi'il rii/i> liiiii Icii'ásii. iKlcveiR'ii lógták; Solnii'II Kái-uly ujáiuir'kdzta iicKciu.l 1 . A szem kerülete s a viaszhártya kékes ala- pon erősen sárgás, a láb halvány czitromsárga, áttetsző kékesszürke színnel. 2. A homlok s a pofa fehér, igen gyönge rozsdabarnás lehelettel s gyéren feketéssel vona- lozva ; a szem előtt keskeny, de sötét a patkós folt : a jelentéktelen barkót csak két \ mm széles foltsorozat jelzi a mely megnyúlt tojásdad fol- tokba vész s az egész jjofatájat s a nyak melli oldalát beárnyékolja. A fejtető alapszíne világos rozsdavörös — a homlok felé világosabb, hát- rább tisztán rozsdavörös — s ezen keskeny feketebarna, hegyes szárfoltok vonulnak, melyek a fehér, rozsdabarnába hajló nyakszirten kiszé- lesednek ugyan, de csak jelentéktelen nyakszii-t- ^ebev fiaíicn uniüeit ber ©pi^e jc 1, bas fulöeiibc, í(i)on breiter eingefaßte (Veberpaar tragt iw 3—3 5lHiI)iu'iif(ecf'e; bie reditfeitige ^eber iee nndifteii ^^inaveó ()at nuf ber 3luf;eiifal)ue bloè 1 3üic]cii= flecîd)eii, mif ber ^smiereii aber 3 grofîe 33oí)iicn: flecte; uuitjreiib bas linfe ^eberpaar btoè auf ber Snnenfnbiu' 5 grofje 9ìanbftecfe f)at, (über fäinmt-- lidjen 5'i'i'f'^" fino öie ;5aí)iu"nrnnber nod) breiter roftrotí) eingelaffcn, in lueldier garbe fdjon lid)tere ^lecfenfteflen aiigebentet finbi; auf beni uorletUen ■■^Miar ift ebenfallö nur bie reditfeitige (^eber auf ber 9tußenfal)iie burdi ein fleineS runblidìeè gled'd)en ge,',iert, luälirenb bie l^'sniu-nfaiinen beiber ^^ebern 4 nollfonunene, fdjnialbolinefbvinige AÍerf'en, 5u meídjeu nod; einige im liditen Slnfîenraum angebeu^ tete fid) gefellen; bieäujserften 'gebern cnbíiá) l;aben auf ber Ìlufìenfabne feine, auf ber :3iuuTen 8, fletè nad) beni Àebergrunb -jnneljnieniie ílíaubgnerflede. 4. Einn ungeflecft itieif?; Kebb' nnb ,Uropf Íd)nnil3ig roftgcibmeifi, jebeÀeber mit feinem bnnfet^ braunen Spilíenfdiaftfleddjen, bie, auf bem fdjmntiig IjelJroftgeíben, ftarf ins í)foftrcitl)lid;e ípieíenben Unterleib fid; nad) unten ju ftetè uer: gröfíernb, lum ber Oberbruft an bie ganjen l'eib: feiten berart einneljmeu, baf? fie l)icr, alo aud) auf ber i^hiterljälfte ber Sdjienbeiiu' iior^errfd;en. funere ."òulfte ber Sdiienbeiu; unb, Oofcnbcfieberung roftgelb, mit 3—4 "Jíeiljeu bunt'elbrauner Vänge^ flecfen. Uuterfd^uuiiijberf'en fd)nniEigroftgelb, fpitìeiuarto alle mit eiiu-m braunen fdmuillauiettformigen ©diaf tfd)nilul)en ; and) bie 3d)äfte nid)t mie bei ben ititeli lueifì, fonbern ftarf bväimlid) iibcrbandit. llliinndjnt aus iliitcri. (Taffelbe lOurPe lebeiiP ergriffen uiiP non meinem 'Àveiinbe Mari òdmell mir gefdienft.) 1. iliigenfreife uub iBadièljaut auf bldulidjcm Örunbe ftart gelblid): Àiifee blofì,iitroneiigelb, mit burd)íd)inimernber bliinlidigraner Àiu'be. i2. Stirn nnb t'^iefidit mein, febv fdmmd) roftbraun lid; angel)aiid;t nnb fdiiitter fd;uiarjlid; geflridielt ; ber ipufeifenflerf uor Peni 2tngefd;mal,aber bimfel; ber Ì5acienftreif ift blos burd) jmei je 1 Ilim. breite ^ledenreiljen angePeutet, bie in Idnglidioiuile rtled'en fid; nerlieren nub die -iiadVii iinb 5isorber= Ijalöfeiten befdjatten. Ciirunbfarbe beò Dberfopfeo lid;troftrotl) — nad) oorne lid;ter, binten jii rein roftrotl; —auf u)eld;erid)ii)arUn-aiine, idnualfpilúge ©d;aftftrid)e liegen, bie nad) binten 311 fid; amar anobreiteii, bod) mir einen unbeienteiiben Wenid'= flecf bilbeii; and; bie non ben id;láfen 5iel)enben 119 foltot alkotnak; a halánték sötét foltjai is aprók, gyérek, s csak egy, feketebarna mezőbe egyesül- nek a szárnycsukló előtt, '^. A dolmány igen hasonló a május 4-én Cochrane barátomtól kapott híméhez, csakhogy még élénkebb ; és pedig a sötétbarna s a rozsda- barna szegesek kevúsbbé fakultak el s az erős kékszürke lehelet mellett is egészben élénken rozsdás külseje van a madárnak s ez különösen a hát alján s a farcsíkon tűnik szembe ; a farok is igen sötétbarnn, mert bár itt is meg van a hamvas lehelet, a sötét szín nincs még annyira megfakulva, mint az adonyi sziget hímjei- nél. A szélső tollpár mindkét zászlóján II, a következőn 9, a harmadik páron uifrt)cii iViiiiiiirticii mi» 4.Wibd)eii. Stufier ber auffa llenb bebeutenberen ©röfse finb bei bem iinnbdien 1. iie fdjmarjeu .'gufeifenfiede üor ben ílugen gemöljulid) geringer, b(oô burd; (5d}aftftrtd)e angebeutet, bod] ift eô mand}mal auri) bei a}!ännd)en fo); '2. íjat ber Dberfopf ftetá meniger reiniueifíe ik'imifdjung, aber breitere, bnnflere iSd)aftfteden, bie baljer and) iid)ter beifammen ftet)eu; 3. finb bie Ijinter ben Singen beginnenben (Streifen üte( bebeutenber unb bunfler; !■. finb bie Íúibnenquerfled'eauf ber Wrnnbljätfteber Sd)tüan5= feberiunenfaljnen nid)t wie bei alten ilìtinndjen rein unb ungefledt, fonberu mie and) bei ben jungen iJiänndjen burd) fdimarjbraune'^iuiifte unb Sd)mil5en eingefpri^it; 5. ift bie Unterfiügelmitte, mie and) bei jungen iHänndien, ftctö bunfler, fo, baf; ()ier ein bebeutenber fdjmaräbrauner äiUnfelftreif ent; fteljt, ber befto breiter, je jünger ber ÎGogel ift; (bei alten äliänndjen ift jener Streif bloê augebeufet); 6. finb bie 3lugenfreife, äBad)el)aut unb güf5e nie fo 120 szem környéke, a viaszhártya s a lábak soha sem 0I3' tisztán sárgák, mint a hímnél, hanem mindig kékesszürkébe hajlók. Minél fiatalabb a madár (nemi különbség nélkül) annál : 1 . szennyesebb, rozsdásba vagy barnásba hajló a test hasi oldalának alapszíne ; 2. nagyobbak s így egymáshoz közelebb állok a hasi oldal sötét foltjai, s annál inkább vannak hosszában nyújtva (tehát annál kevésbbé van- nak elkerekítve) : ;>. annál inkább közelednek a test, de kivált az altest összes világos rajzai a rozsdavörös és rozsdabarna szín felé ; 4. sötéteb- ben feketés a nyakszirtfolt s barnábbak a nyak- oldali s a pofa táji sávok; 5. annál sötétebb a dolmáuj', keskenyebbek és sötétebben rozsdásak a szegesei ; G. annál ritkábbak a nagyobb szárny- fedők, a valli íollak s a hátsó evezők világos, körülzárt foltjai; 7. ritkábban mutatkoznak a faroktollak külső zászlóján a világos babos- és szemfoltok s tökéletlenebbek, szennyesebbek a belső zászlók harántos tojásdad foltjai; 8. an- nál több a feketebarna rajz a szárny belső tolla- zatán ; 9. csekélyebb a test egész felső oldalának hamvas lehelete; 10 annál kevésbbé ezüstszürke a szárny belső s a farok alsó oldala, hanem inkább sötétbarnásszürke: 1 1. annál erősebben hamvaskék a szín a szem környéken, a viasz- hártyán s a lábon, vagy legalább szennyesebb e részek sárga színe; 12. sűrűbb a lábszár, a gatya s a farkalja foltozása; !'■'>. annál nagyobbak és sötétebbek a fejtető foltjai, úgy, hogy a sötét- barna szín az uralkodó s a rozsdás szín csak szegesként fordul elő; végre li. annál kevesebb a világos folt az alsóbbrendű evezőkön s a valli tollakon s ezeknek a belső zászlóján is csak- nem teljesen hiányzanak a világos harántfoltok, vagy csak a nyomuk van meg. Minél időaebb a iiuuJiir: 1. anniil tisztiíbban sárga színű a szemkörnyék, a vinszhártya s a láb, s ha nem is mind együtt, de legalál)!) egyike- másika ; 2. tisztább a fehér alapszín a test alsó oldalán a szem fölötti sávtól kezdve; 3. íinnál crösebb a dolmánynak, a farok alsó- s a szárny belső oldalának ezüstös-szüi'ke színe; 4. kiseb- bek, kerekebbek, finomabb szárnak a pofák s a test aljának világosbarna szárfoltjai s keskenyeb- bek a fejtető s a dolmány hosszanti foltjai ; 5. világosabb a dolmány s az összes barna ré- szek szinc; 6. annál világosabbak, számosabbak s nagyobliak a dolmány, szárny és farok tollai- jaak zárt foltjai és szegesei; 7. keskenyebb s reingeííi oIo bei îlîaimdicn, íoníicrii jtet'j mit einer flraubhTuen SBcimiíd)iincv Se jüncv'v ber 'lUiiU'l, befto: 1. unreiner, idjunitu^er roftgelb un? nicl)v ino Sîoftrotl; ober Sïoftbrann 5ieljenö bte ©rniibfavbe bes Unterletbeè; 2. befto gröfier, foígtid) auá) òìd)- ter fteí)cnb bte bnntten (VÍe'cfen beo Unterteibcè, bie basa nod) befto niebr ber Iänglid)en alá ber nb= gernnbeten Jyorni näljer foiniiu-n: 3. befto ntet)v nnl)evn fid) bie fäninitlidien lid)ten .3eid)iuingen beo Äörpero, namentlid) beo Untevleibes, beni i)ioftvotl)en unb 9foftbraunen; 5. oefto niebr bnnfeibrann bie ivarbe beS 9Jìnntele, fdìiualer uno bnnfter roftfnrbig bie Jveberfäume bnran ; G. befto feltener bie liditen, einoiefdiiofieiieii ;)eid)nun9eii ber langen Oberfttìgel: beden rote and) ber Sd)u[ter= nnb ^ínterflügelfebern ; 7. befto feltener bie liditeit 3higen- nnb iìo()ncn= fledd)en ber 'Sdiiuanäfebern, nitoollfommener, nn= reiiiev bie breiten elh)iitifd)en Qiierftecfen auf ben 3nnenfal)nen berfelbcn; 8. befto iiteljr nel^men bie bunfleii ,3eid)nnngen aile Itntevfíügeíbecfeii 2. unb 3:er Drbnung ein ; ".1. befto geringer ber eigen; tl)ümtid)e [id)tgranblane Síiiflug beê 3)2ante[ë; 10. befto geringer nnb unreiner bao Silberblangran beê Untevflügel; nnb Unterfdjamn^^ieite nub befto ntebr oorlien'fdieub ein buftereô Snnf'elgraubranu; 11. befto niel)r l)crrfdjt um bie Stngcn, an ber iî!iad)ôl)aut uiib an ben íViif3en baô 3tíd)blau uor, ober lücnigfteno hai Selbe biefer ÍTtieitc unreiner; 12. befto bid)ter geftecftbie 3d)ienbetn: nnb ,§ofen= beficbening, fo and) bie Uiiterídnoait,íbedeii; 13., befto gröfier unb tiefer bie biutflen oeidiunugen beo Dberfopfeê, fo bafì òaè Jíoftrotbe ober rlíoftgetbe nur ah ^^eberfaunt oorfommt; 13. ìiefto reiner biinfelbrauu nub lueniger gefiedt bie i^interftügeb tuib ©d)ulterfebern, rooran felbft auf òcn ;"snnen: fafiuen bie Iid)teu Cnerjeidiuungen entmeber gar nid)t t)or[)anbeu, ober nur angebeutet finb. ;^se älter ber üiogel, befto: 1. reiner, iiorlierrfdjenber bac> (^ielb ber ÍUigen; freife, 'JBad)ol)ant nnb Ài'ifu", ober meuigfteno bei einem ober auberem biefer ìljeile; 2. befto reiner nieif? bie Wvuubfarbe beo Unterleibeê, beginuenb oom Oberaugeuftfid) : :'>. befto bebentenber ber lid)t- graublaue ober filberblauelUnfíugbeöganjeu £)bcï- leibeo, ber unteren ©d)iüan,v nub inneren 55ltíge[= feite; 4. befto geringer, abgernnbeter, feiner geftielt bie lidjtbraunen £d)aft,ieid)nungen beò Ci3efid)teê unb beo llnterleibo, uub befto fd)mä(er bie Vänge; ftecfen am Dberfopf "nb Hiantel: 5. befto Iid)ter bae Tnnfelbraune beo i'iantelo; G. befto lieller 3aí)íreid)er nnb bebentenber bie eiugefdjloifeneu 121 kevésbbé összefüggő a száruy belső oldaláuak szögletes sávja; 8. annál tisztábban fehér, ke- vésbbé foltos a farkalja, kevésbbé foltos a láb- szár s gatya hátul, s foltatlan elül; 9. tisztább a pofa, nz áll s a torok fehér színe, s kevesebb a foltja; 10. annál kisebb s szakgatottabb a l)arkó ; 11. világosabb a fejteteje, mivel a sötét- barna szárfültok igen keskenyek, s így a rozs- dás-sárgásfehér s világosrozsdás alapszín annál jobban látszik; 1Í2. végre annál világosabb s szélesebb az elsőrendű evezők s azok fedőinek a szegése. Eliiforíluiúsu , ta rtózkinhisi h e/ [/ci. Magyarországnak leginkább délkeleti részeit lakja e sólyom. De rendesen költ Keszthely mel- lett is a Csókakövön, a honnan 1841-beu egy fiatal nőstényt kaptam. * 1S44 ben Nagybánya melletti Mistótfaluban láttam egyet a mint épen a patakban fürdő házi kacsákra csapott. Télen oly helyeken is megfordul, a hol nem szokott rendesen tartózkodni s ezt bizonyítja a Péteri- nél elevenen megfogott hím esete. A budai he- gyek közt is megfordul, sőt költ is nagynéha, mert onnan is került egy fiatal darab a nemzeti múzeumba. Wiedersperg és Baldamus azt állít- ják, hogy Bácsmegyében a dunamenti erdők közt s a Tisza betorkol ása körül elég gyakran látták s lőtték e sólymot, sőt fészkelve is talál- ták, így volt ez Jabukánál is, Pancsova mellett, a hol e madár a réti sasnak (Halioetus albicillus) elhagyott fészkébe telepedett s e fészket Balda- mus fedezte fel egy tölgyfán ; Wieders2:)erg pedig már Futaknál látta, hol e madár állítólag telel is s innen Chotek gr. néhány darabot meg is szerzett gyűjteménye számára. Fészkelése. Legkedvesebb fészkelési helyei hazánk déli és keleti részein vannak, a nagyobb vizek körül, a hol különféle viziszárnyas, kivált vadkacsa tar- tózkodik. A fészke vagy sziklaoduban vagy fán található. így költ a Keszthely melletti Csókakő nevezetű sziklacsoportozatban évről-évre s az (3-aljiUMi: uub 3íanb5cid)iuiiu3eu beS "üíüuteía uub ber Sd;uinn-ifebevii; 7. bcfto geringer, lueiiiger äufamiiuMiijängciib ber bunfte 5l>infe[ftreif ber ívli'ujelinuciiíeite; S. bcfto reiner mn\], loeniger geflerfl bie Unteríd)uian5bed'en, lueniger bid)t gefíedt Ijinten nnb ungefledt nome bie ©d)ienlietn= nnb ijofenbefiebernng; '•». befto reiner uieifs, büftcrer gefterft bas ©eíidjt, bie .Sleljle unb bas Kinn; 10. befto geringer ber bunfle söadenftreif, meí)r biírd; ltd)te Sünme nnterbrodjen; 11. befto letter ber Dberfopf, inbeni bie bunfelbraunen 3e'rf)"""9i^'i feljr fdjntnl erfdjcinen, babéi bie Iid)troftrot()e garbe riori;errfdjt; 12. enb(id) íid)ter nnb breiter bie ©üume ber Slnfíeiifahnen ber ©dnutngen Mer Drbnung unb il}rer Ted'en. '4}tpr{aiitmcii, 2IiifciitI)aIííH)lö^c. 3n Ungarn ift biefer galfe nieftr 33etuoíjner ber fübbftlidien 3;i)eile. Gr brütet aber nud) bei Eef;t= bein, am 6§ófafő (íî^oí)lenftein^ non ino id) im ^soÇ)i"e 1841 ein jnngeë !JBeibd)en erbielt.* S'"' 3QÎ)i"e 1844 fab id) ein Greniplar iniliiftótfalu bei 9íagi)= bánna, mie eô eben anf bie im 3)orfbndje l)ernm= fd)mimnienben .\jauoenten ftiefs- 3m Jßinter mag biefer ^^alfe aud) in foldjen ©egenbeii üorfommen, mo er fid) fonft nidjt aufbätt, mie bieü ber gall beè bei ^^^éteri lebenb ergriffenen "iDMnnajeno beftätigt. Tafi er and) in ber Df ner ßebirgefette fid) mand): mal anfljält, ja bafelbft borftet, beioeift baô jnnge (Sjremplar, meldjeö non ba in baö 9iat. 3Jiufeum gelangte. SBieberfperg unb ä^albaiiuie bebanpteten il)ii im SBcicëer (iomitat in allen 'Sälbern ber î'onan-- umgebniuj unb an ber 9Jiünbnng ber STbeife 3iem= lid) bánfig, and) l)orftenb angetroffen unb geíd)ofíen jn t)aben. êo brütete biefer iîogel bei :,^sabnfa, un; meit '^mncêooa in eiiu-m uerlaffenen, mal)vfd)einlid) 3Beif5Íá)ii)an5ablernefte, weld)es SBalbamnê auf einer Éid)eentbedte; )onl)renbbem ii>ieberfperg bie= felbe ©attiuig fd)on bei Àntnf beobad)tete, mo ber 9]ogel and) übermintern foil nnb oon )oo aud) 0r. tibotef etlid)e in feiner ^anuiUnng baben foil. '8t'Uti|ef(()äft. ©eine beliebteften sBrutpläfce liegen im füb= öftlid)en '3:l)ei[e Üiiebernngarn«, mo bie an größeren 3Bäffern unb "S-ltìffen ongrensenben i'anbftrid)e ftd) befinben, mo alfo and) i)erfd)iebene äBaffernöget, namentlid) (Sntenarten fid) aufl)alten. íDer §OTft ftebt in pfeifen ober an ii3än)iten. 5o brütet eriäl)r= * Eniick a Icii'ása elveszett. Anuüa. IV. * Sie Söefdjreibuug beffeUH'ii i|l nicl)t inetjr ju fiubeii. Cs. T. I Ì. 6ë. 16 122 ottani uradalmi erdésznél találtam is egy élő fiatal madarat, míg Wiedersperg báró állítása szerint 1844 — 4ü-ben Prága fölött egy a Moldva partján emelkedő meredek sziklán fészkelt a kerecsen, de valamennyi lelövetett s Voboril gyűjteményébe került, Klezanba.* Ha sziklán tanyázik, úgy valószínűleg maga készíti a fész- két, míg a magyar síkságon, hol sokkal gyako- ribb, eddigi tapasztalatok szerint idegen fészke- ket foglal el s azokban költ, épp ügy, mint a vércsefélék. Baldamiis, mint már említve volt, Jabukánál a réti sas fészkében talált egy párt, egy másik párt meg varjúfészekben találtam, a melyben az előbbi évben kányák (Milvus kor- sehuu Gm.) laktak. A mi a fészek környezetét illeti, jobb szereti a ritkásabb erdőt, mint a sűrűt. A párzást igen korán kezdi meg s a fészkét már február havában elfoglalja, mit abból kö- vetkeztetek, hogy úgy 1847 mint 48-ban már ez időben hajszolta el a réti sast a fészkéről. A fész- kelés idejében úgy a nősténynek, mint a hímnek is igen nagy költési foltjai van ; úgy látszik te- hát, hogy időközönként a hím is ráül a tojásokra, így volt ez az 1848 május 1-én s a május 4-én lőtt hímeknél; előbbi a nőstényt váltotta fel a fészek ülésében, az utóbbi meg elárvult fiait melengette. Egyik fészekben sem találtam tollakat; azt hiszem, hogy az öregek kitépett hasi tollaikat szélnek eresztik. A fészekalja rendesen csak 3 tojásból áll, de találtak már 5 fiat is egy fészekben. Úgy látszik, hogy azok a nőstények, melyeknek hosszabb ideig nem akadt párjuk, azután egyszerre a ren- desnél több tojást raknak. .7 f(ij/ís /('inlsii. Nagyságra akkora, mint a héjjának (Ai'tur pa- lumbarius) vagy az egerész ölyvnek (Buteo vul- garis) közejjes nagyságú tojása. Annak az egy záptojásnak adom itt a leírását, a melyet az em- lített sasfészekben költő pár 3 fia mellett ta- láltam. Hossza : .5'6 cm. Szélessége : 4-17 cm. * Állandóan fészkel a liévc'ny incllctti sziklában; adataink vannak, hogy Jiollandi sólyniászok jártak de, hogy a fészkeket kiszedjék. (id) in Per Aclíciuinippc (ic-('ifafő bei SÍe)Ul)c(i), luo id) bei ticin í)erríd)aft(icí)em '^äqev einen jnii^eii ä>ocjel lebenb antnif : nub luid) 9(iujabc íe6 aínron üon aBieöerjpevii [jorfteten in ben Ivsnljren 1844 — 45 eiiiicje ^^íaave in einer cU'öL'n ©üben gelegenen Sßanb eineâ in bie Üiolban abftürjenben ftcilen 'y^etjen oberhalb ^^^vag, bie aber alle nb; geîd)oi)en lunrben unb iid) nun in ber ©anuiilung 33oborilö all Elefan ftel)en.* 3n ben Cetjén mögen fie fid) loobl ielbft 5íefter ontegen, in ben niebernngaviíd)en (ibenen aber, ino fie fid) bei weiten) ijäufiger anfí)alten n))b fort: Vflanjen, brüten fie nad) ben bio jetit geuìudjten (£r= faörnngcn — mie bie Síüttelfalfen — in f reinben, nfurpierten 9Ì e ft e ni. So traf j. 33. ä^albatnne — mie fdjon ermai)nt — bei l^abuìa ein brütenbco i]3ärd)en im $orfte eini'o Halia'tus albicillns aii; ci)i andeveö '^Miar fanb id) in einem Sräljennefte, in meid)em frü[)er 9JiiIane (Milvus korst-lum Oim.) Ijorftcten. äBao bie Jöatjl beo 33nitorleö anbelangt, loerben bie Iid)tcren Söälber ben bidjten norgejoge)). ©ie paaren fid) íd)on feíjr fruì) im '^alnc nub (leíianpten iljve >lìrntplnl3e fcbon im Ài'&vnar: benn fomoljl im î^aljre 1847 alò 48 fal) idj fie fdjon in ber 3)ìitte beffelben ïilionntê bie ©eeabler oerfolgen unb biefe non ibren iieftern uerjagen. 3)05 33ebrüten ber (Sier )iiirb pon beiben We^ id)tecl)tern noHjogen, benn ec lìabcw ,uir "onitseit and) bie 3}ìannd)en feljr grofìe 'ihnitfled'e. ©o gefd)a() eo mit ben Hicinncben nom l^ten uìib 4;ten ÌJÌai (i8'i-8) beven (î'vffereô nian brütenb antraf, baô .^'e^ítere ober bei feinen uermaiften jungen fafe. Ta id) in beiben 9íeftern Feiìie Àfbevn fonb, fo niufì id) glauben, baf5 bie IHlten iljre auògerupften ^Baud;; feberu fliegen laffen. S)aő ©elege jablt gemöbnlid) nur 3 ©ier, bod; fnnb mon and) bereu T) in einem 'Jîeftc. iSő fd)cint baljer, bafi íí>eibd)eu, bie fid) lauge uidjt begatteten, bann auf einmal iiiebrere liier aid geii)öí)utid) legen. 'í^cfriiviíliiiiin SCO (»"ico. (£•5 l)at bie Wrofu' eineo inittelgrof;en tiieo ooii Astur palunibariuH, ober einei- gembbulidien non Buteo vulgaris, ^d) beid)reibe bicniit baô eine faule (Si, uieici)eè in bem enoäbnten Ülblernefte iiebft 3 jungen lag. V(i)ige: 5-6 '/,„. ^Ticfe: 4-17 ''/,„. * ©er äC-iirgfalf ift niid) flaiibiüev SUeiiuil)iior bcj Xc' vòn)ev %c[\em: es ift bciiuejeii, tiafj ciiift l)olIdiibií(í)e ÍJaltnev biefcn g-clîen ili beíiic[)eii jifkçitcn, um bie 3iinf(eii ausäiil)eiieii. 123 Alakra szépen tojásdad, egj'ik végén jócskán keskenyedőn, :i másikán egészen tompán el- kerekitett ; oldalain, de inkább a tompa vége felé kissé hasas. Színre hasonlít a nemes sólymok s a vércsék világos rozsdavörös-sötétrozsdával s májbarná- val árnyalt tojásához, de kivált a kék vércse (Cerchneis vespertina), vagy a törpe sólyom (Falco œsalon) tojásához. A héjj rozsdavörösesfehér, de a tompa vég felé e szín halvány rozsdavörösbe válik, ügy hogy e helyen a fehéres alapszín csak egyesen elszórt, vagy csoportba álló pontokként világlik elő. Az alapot elmosottan felhőzi be a rozsdavörös, vagy rozsdabarna, helyenkiut erősen sárgásba hajló szín s ezt számtalan, ugyanily színű pontocska tarkítja. A legfelső színezés számtalan világosan máj- barna és sötétrozsdabarna pontból, kerek s sza- bálytalan alakú foltból áll, s ezek a foltok a to- jás hegyes végén legnagyobbak, a tompa végén ellenben legsötétebbek. A kifúvás után a színek csak kevéssé hal- ványodtak. A héjj belül halványan sárgásrozsda- vörös, áttetsző sötétrozsdás jDontokkal s foltokkal, melyek együtt az egész tojáson átázott felhőzet- nek látszanak. I'd !l II CS j'ii'iki'ik leirása. Néhány napns korukban il^yenek : a csőr s a viaszhártya fehéres kékszürke, a csörkamjJÓ s az alsó káva élei szarufehérszürkék; a szem környezete világos s a szemcsillag sötét szürke- kék. Az igen lágy lábak vöröses s a karmok szarudad kékesszürkék. A has és a begy csujjasz, a test többi része fehér, kissé sárgabarnásba hajló pihe vei van födve. Ily korban a fej s a has, de különösen a csőr aránytalanul nagy. Ez a három fióka egészen el volt borítva a tetvekkel, melyek azonban valószínűleg még az előbb ott tanyázó réti sasoktól maradtak vissza. Az örcíjckiirk' a fi'szt'k köríti i vificlkedt'sc s egyéb tiildjdiinsi'nid . Fiaikat igen szeretik. Nem csak a nőstény, de olykor a hím is oly makacsul üli meg a fészket. Gè ift ídiön ciiiacftaitiß, auf einem 6nbe ätemlid) uertiünnt, auf bem aubereit nber ganj ftumpf ab- öcrunbet; an ben Seiten, bod) me()v Dem bicíen ^nòi ju, etmaê baudjig. ^n ber ^vörbung fonimi eô ben ítd)troftrotí)en, bunfelroftrotí) unb íeberbrauu fd)attirten ©beí^unb Síüttetfatfeneiern nalje, uamentíid) ben ber Cerch- neis vespertina ober ben Iid)teu ßievn beê Falco regulus fet)r ätjulid). S)ie ©á)a I e ift roftröthíidiaicife, jeboái am bicfen 6nbe in ein blaffeô 9ìoftrotl) uberfiiefeenb, fo bafs i;ier bie roeifjlic^e ©runbfarbe nur afa einzelne ober in ©rnppen fteljenbe '•^.'uufte burdifdjimmert. Tie großen, tiefen ^^^oren in ber Sdiale bunfeíroftrotíj, ja oiele baruuter faft fdjroarj gefärbt. 3(uf ber @á;ate finben fid) äevfloffene 2Bölfd)en uou etioaô bunfferer, mitunter ftarf ino ©elblidje jiebenber roftrotljer unb voftbraunev garbe, baäiinfdjen uu: 5ä(;lige ?ßünft(^eu berfelben ^^arbe eingeftreut. Über biefer 2Bö[fung liegen unjäbiige fünfte, rnnbe unb unregelmäßige ^iecfe, ©djuiifeen, non meift lid)tleber(n-auner ober and) bunfelroftbranner garbe. íJiiefe gled'en finb auf bem bünneren Énbe am uubebeutenbften, am bid'en (înbe aber am be= beutenbften. 9ia(i) bem Sluèblafen mürbe baô ©i nur roenig bläffer: inneríid) h[a% gelbiidiroftrotf) mit burd): fd)immevnben bunfe[roftrotl)en '•^inuften unb gled'en, meld)e mie eine burd) iio.?, ganje (Si jerfíoffene WóU fung fid) barfteHten. billige im dicftflauiii. IJn ibveu erften Tagen finb bei ihnen ©d)nabe[ unb 3i>ad)ci[)ant meif3lid) blaugrau, Sd)neiben beá Uuterfieferâ unb ber »§afen í)orniuei6grau; 3lugen= ftern bunfelgvaublau; l'lugenfreife [icí)tgranblau. Sie Àiiêe rbtíjlid) bUuigrau, feljr meid); Sratien bunfel borngraublau. il\)y>\, Sd)iuibel unb syaud) uuoerf)äitni6mäJ3ig grof,, am auffaUenbfteu aber ber ®d)nabel. %Sù.uA) unb Sropf finb fai)t, ber übrige .«övper mit meifeem, etmaô ino Welbbrauníid)e jiebenben ^íaum bebecft. 2)ie unterfuditeu brci ísimgtn maren mit l'äufen gauj überberft, bie aber nod) mabrfdjeinlid) non ben frttbeven 23eaiobnern beò 'Jíeftecv ben Seeablern, í)erftammten. ttciicOnicii ï>cv ílltcii lim l'ífftc ini» nll^el•c (<^igciifri)aftcn. Tie 2nten lieben ií)re 'i3rut ungemein. 3îid)t mir baê 3í>eibrf)en, fonbern aud) bao ~Mnnd)en fi^t ifj* iU hogy hiába döngetjük iüatta a fát, el nem repül; csak akkor vágódik ki, ha valaki már a fészek közvetlen közelébe mászott. Ily körülmények közt kerültek lövésre az adonyi szigetről való sólymok. Míg a nőstény ül, a hím ugyanarról, vagy va- lamely közeli fáról őrzi ii fészket s minden na- gyobb madarat elver a közelből. A varjak már messziről lármát ütnek, mihelyest megpillantják őt, s rendesen a magasba csapnak föl előle. A hangja olyan mint a többi nemes sólyomé : ; röpülcse tökéletes mása a vércse (Cerchneistinniincuhi) röptének; ilyenkor aránj'- lag rövid szárnyai miatt igen kicsinynek látszik. Az adonyi szigeten rendesen költ néhány pár s télen-nyáron ott marad. 1847 tavaszán az j egyik pár nagy lármával s folytonos csipkedés- sel elverte a réti sast (Hali.etus albicilla) a már ! befejezett fészkéről, s helyébe telepedett. A kö- vetkező évben írjra megjöttek a réti sasok, de megint csak elűzettek. Ez év május 2-án a nőstény már fiain ült ; a hím ürgét hozott neki s ezt a párja kikezdte, hogy fiait etethesse vele. Ilyenkor a hím gyön- géd (igék-gék-géki) hangon szólít s így tett a nőstény is, mikor a fiait kínálgatta. A hím ez- után egy közeli csupasz fára ült, erősen függőleges tartásban, s nagy tűzzelhajszolta aközelbe került kányákat (Milvus) tova. Ezen a napon (1S48. május 2) került a nőstény lövésre. Két napra rá a hímet találtuk anyátlan fiain ülve. Mint a párja, úgy ez is csak akkor vált meg a fiaitól, mikor társunk már majdnem elérte a fészket. Csak ekkor vágódott ki s lövetett le. Ugyanezen sasfészek aljában néhány mezei veréb is költött s (ïzek, mihelyt a nősténysólyom lelövetett, félelem nélkül ugráltak a sólyomüak fölött. Egy Lanius mínornak is ugyanezen fán volt a fészke. Ez időtájt egy másik pár is költött az adonyi szigeten. A fészkük, mely mintegy 16 méternyi magasban volt egj- tölgyön, varjúfészek volt s a múlt évben ezt kányák lakták, de az idén (1848) elűzte őket a kerecsen. A hímet itt is akkor lőtték le, mikor a fiain ült, s mialatt a nőstény a levegőben keringett. maiid)iiial io foft im "Jiofio, ^^líî ik fid) Mírd) 3ln: ftopfen iiid)t ucvjniicn íai\m imt) nur t'rft abftrt'i= á)eii, luenii ber Kletterer íd;ou aanj iu ber 3iä[)e beè Îiefteè ttiujeíaiujt ift. Unter foídjeii Umftänben lüurben afíe uon ber 3lbomjer S'i^í [)erftainmen; ben Ralfen erteilt. 2Bäl)renb baô íi?eibd)en brütet, luïlt baô l'lüíniid)en auf beiufelbeii, ober bem iiädifteii iìaume 3LHid)e iinb üerjagt aűee Dom (jrö6ereu ©efltí^el am ber Unuv'binKj. Tie Sí reihen fd)reien fd)on non îllnntem, loenn fie ben ^-nlfen mnbrnclinien, nnb flüdjten fid) meift l)od) in bie l'iifte. Tie ©tiinme fliiujt ber beò anberen (Sbelf alten äi)nlid), mie «gaj-gaj-gaj» ; ber Ahiß äijiielt bem beè Tljnrmfalfen anffallenb, mobei ber ÎnOçicI feiner oeri)ä[tnif!mäf5ici fnr.^en Sdiminçien balber fel)r tiein erid)eint. 3lnf ber 3lboiu)er ,'sniel brüten einiiie '|.5ärd)en alljät)rlid) nnb nermeilen im 3ommer nnb 'iiMnter bort, ^s"! iVrül)jal)re IS'iJ uerlrieb bao eine 'V'ii'd)en unter grof^'m l'nnn nnb fortroribrenbem Stoßen bie Seeabler non iljrem fdjon ferttç]en tiefte; im näd)ften '^aijxe tarnen bie 3tbier luieber, bocí) iDur= ben fie abermals oerjaßt. 3lni 2. Diai fratte baô SBeibdjen fdjon lymun'; í"iö îlfanndieii brad)te ein Riefet, loeldjeê baë 3Beibd)en à^'vrifi, uni bie ^Vnu^en jn füttern. Wian l)örte í)iebei nom 2)tännd)en ein Sartlidjcô »gek-gék-gékii nnb and; bao 3lHnbd)en a,ab biefen 2aut, nuibrenb es ben fsiniiien Cutter anbot. Tao %>ärd)en felìte fid) ì:ia\m anf einen nat}e ftebenben, bünn belaubten 33aum; bie .\?altnnçi mar ■ ftarf fentred)t; mit i^rofier ijaft mnrben bie in bie 9iä£)e geratbenen ".liìilane in bie Çvlud)t çu'trieben. Tao 3ÎHnbd)en fam am 2. -Bîai IS'IS ,^uni 3d)niì. 3met %aù,e baranf fanben mir haî l'iännd)en auf ben uermaiften C^n'Hii'" fi^enb. 2Bie fein '^lärdjen, »erliefe aucb biefeö baè 9íeft nidjt el)er, biö ber ■Kletterer nid)t bereite baó ífcft erreid)te, morauf ee. abftrid) nnb erlei^t mnrbe. '^s,n ber Unterlaçie beffelben îlblernefteô batten einicje AelbfperlinçU' ibre l'íefter nnb büpften,fobalb bas. 5-alfenRieibd)en n'eMefdjoffen nnirbe, and) über bie 311119^11 o()ne aile @d;cu biumeij. 3(ud) ein Lanius minor baute l'id) auf berfelben (profién tì-id)e ein 5îeft ! 3n flteid)cr 3"-''' tn-ütetc and; ein jmeiteo -hMmy falfenpaar auf ber Slbon^cr '^n)el Sie bemobnten ein J^räl^eiuieft, meld)eê etma I '> Wider í)od) auf einer G-id)e ftanb nnb meld)eő im norberin'ijciiben ITsnfjvc einem itiilanpaare biente. Taè ^-alfenmännd^en rourbe and) t)ier auf òen :^)ma,en fi^enb auôctroffen unb beim 3lbftreid)en erieçit, mäljrenb bem baô 3Beib: eben in ben íüften fdjmebte. 125 Úgy látszik, ez a sólyom a neki megfelelő vi- déken állandó madár s mégis az alább leirt eset arról tanúskodik, liogj' olykor óriási ván- dorlásokat tesz. A 40-es évek elején ugyanis MüLLEE .József, az adonyi szigetőrző fia egy kere- csent lőtt; a madár a fészkébe esett, hol 5 pely hes fia volt. Lábain csinos, szijjból való gyűrű volt s ennek külső oldalán egy gomb, a belsőn pedig bői-párnácska. Ez utóbbi piros selyemmel volt bélelve s l)enne egy 8 cm. bosszú papir- szelet s ezen valami keleti — arab vagy perzsa — iras. Müller megküldte nekem e sólyom levágott lábait s én azokban a kerecsen lábait ismer- tem föl. Föltéve, hogy az elszabadult madár lehetőleg távolra igyekszik arról a tájról, a hol raboskodott, mégis ily messzire csak ügy távozhatik hónától, ha természetében van koronként igazán hosszú vándorutakat tenni. Jegyzet. Ennyi az, a mi Petényi Salamon hagyatéká- ból a kerecsen sólyomra vonatkozólag fen- maradt. Máig is értékessé, hézagpótlóvá teszik azok az éles érzékekkel ellesett biológiai momentu- mok, s a hazai egyedek részletes ismertetése ; azok a megjegyzések pedig, melyek az egye- deknek a faj fogalmát is módosító alakbeli inga- dozásaira mutatnak rá, ujabb bizonyságai annak, mennyire helyesen fogta föl a fajt Petényi. Buzgóságát, melyet a természet búvárlatában kifejtett, eléggé jellemzi az is, hogy az uj ság- irodalmat is belevonta ezen tudomány szolgála- tál)a s ez az ő idejében nagy jelentőségű dolog volt. A « Társalkodó » XIV. évfolyamában (p. 220) egy czikk jelent meg, a mely a kerecsen sólyomra hívja fel a természet barátainak figyelmét. A czikk az ország több pontját is megnevezi, melyen a kerecsen elő szokott fordulni s meg- emlékszik arról is, minő szerepe volt e sólyom- nak a középkorban. tiefer %a\it fcljeiiit iii hcw für il)m gciicicitcn 6rbtt)tníeii ein Stanbuoçu't 511 jeiii. Uiib bod) be- locifít ber ?va[l eiiieê auf Dcv3(bonijcv ^^ufel eviegíeii ©tüáeö, baf3 er mitunter awá) imgeíjeiicre SBanbe: ruiigen auäufteuen ^iflecjt. Sliifangö ber 40=61 ga^re erlegte näiuiid) ^ofef JJÌ üüer, Soíjn bea f)errtrf)aft= lid;eu Sitíclíjütero, einen galten; ber ipogei fiel ino Tu\i, tuo fid; feine 5 nod) flaumigen ^u'lgeu be= fanîien. 3ín ben Aüfien trug ber iUiget íeberne 9íinge in Ijübfdjer 9ïiemeiun-beit, luoran nadj aufseii ein íínopf, — n)al)ríd)einlid) jum 3(nf)ängen beò (Çiifeeê — nadj innen aber ein (eberneô ^^^üífterd)en angebrad)t roar. 33eim 3(uftrennen öeffelben fanb man roti)eè ©eibenfutter unb in biefent ein etma 8 %t [angcê "ipapierftreifdien mit avabifd)er oöer perfifdier ©d)rift. Slíüller fanDte mir ite abgefdjnittenen (Vängc nad; ^eft, tuo id) bicfe ale Lanarius^gőnge cr^ fannie. alienti and) angenommen luerben fönnte, baf3 ein aw^j langer @efangeitfd)aft gtüáltd) entronnener 3?oget fid) möglic^ft lueit con betn Drte feiner Seiben 311 entfernen tradttet, fo tft eS bod) faum 311 begreifen, tuie fid) ein Söogel uon beiniljm fonft febr entfpredjenben Drte fo lueit uerfliegen tonnte, loenn eâ anogefdiloffen luäre, baf; er aud) fonft größere ÎBanbernngen 3n unterne^nteit pflegt. jlniiiei-tiinn. 2o üiel enthielt ber fd)riftlid)e 3îad)laB ^Çeténiji'â über ben 3Büvgfalfeit. 5^^e fo fd)arf finnig a6gelanfd)ten i)iotogifd)en DJiomente, bie 33cfd)reibung ber auè Ungarn ftam: mcnben ©reinplare laffeit biefen 3iad)la6 aná) beute foftbar erfd)einen, luäljrenb jene Semertnngett, roeld)e auf bie, ben Segriff bes Speeieô mobificiren; ben ®d)iuanfungen ber 5vorin ber li^nbiutbtien i)\\\- beuteit, òm sßeroeis liefern, tuie rid)tig 'i}.'eténi)i öen Segriff beê ©pecieê auffaßte. Seinen (ïifer, ioetd)en er in ber (à'rforfd)nng ber 3íatnr entfaltete, beiueift befonbere jeiter llntftaitb, ba§ er and) bie periobifd)e, journoliftifd)e2iteratiir jiir ©tnge biefer SÍBifíenfd)aft mad)te, luaê unter ben batnaligen isertjältuiffen ebeit feine letd)te formen bndiftäblid) ino llngavifdio jn utnn'feljen, ba bie nnnlid)e i'òaljx- iielimnng ber Àavbeii bermafîen non Der ^nbiiu; bualität abljängt, bafî hierin ber ik'arbeiter niditim minbeften ein^ngreifen bereditigt ift. 3)ie jiemlid) complieirten iVarbenlieneiuuingen entfpringen anc- bem Umftanbe, bafi ^^eténl)i ben 58ogeí möglichft geiian d)avafterifiren moUte, mohei ihm aber jene Sînnitanôbrnefe fohlten, bie jene feinen íínaneen roiebergegehen hätten, roelche fein fd)arf hoobadj= tenbeö 31ngo entberfte. ^m iiadjlaffe '^H'témji'û hofi(3t bie 'ììiologio einen SBerti) erften ïliangeô, bod) lieferte biefer, bon aBiirgfalten betreffenbe S'h»-'''' ""rf) ï""-"fi^ ì^i^' Àiiv6en= befdireibnngen fein" mevthnolle eingaben. '3}ie .Cehre, meUte ano biefem loiUeren Umftanb folgt, geben mir in bom nädjftfolgonben ©djlnfm'orte. Xie SSearbeitnng beo ííadilaffes '^íeténni'o inad)te eê nothmcnbig, bie fnftematifrfio ©teile ber ans Ungarn biöhor betannten v,nbiuibuen beo SBiirgfalfon (F. sacer auct.; lanarius bei ^'0 = ténoi) anf morphologifdjem nnb möglid)ft and) auf biotogifd)em t^irnnbo ^n beftinniu-n. Unter jenen SBürgfalfen nänUidi, moldjo %îetéiu)i in feinem 9îad)laffc befannt nuutt, finbet fid) fanm ein ein^ SigerF. sacer, ber mirfliditnpifd) märe, inbem ihrer faft fämmtiid)e and) einige .Slenn^oidien bor anf bor îklfanljalbinfol fefîhafteu uormanbten Àalfenform beê F. Feldeggi ©chi. 18Í1 aufmeifen. * SGScgen Slînngel einer uniiavifcl)cn îlietmiiuiloçiie mu^te *^5eicui)t feine föiiinitlicfje ajeotad^tuiuicn in beutfc^ev ©))taci;e notiren. 127 kapcsot alkotnak ezen újabban fajilag elkülöní- tett kétféle sólyom közt? Az volna teliát a feladatunk, hogy a F. sacer s a F. Feldeggi-nek egymáshoz való viszonyát megállapítsuk. Oly csekély ugyan az anyag, mely rendelkezésünkre áll, hogy a kérdés végleges el- döntéséről álmodni sem merünk, de mégis meg- kísértjük a dolog tisztázásához módunkhoz ké- pest hozzájárulni. Az ilyen egybevetés első feltétele az, hogy mindkét félnek egyéni fejlődését is megismer- jük. S épen ez ütközik a legtöbb akadályba. Ezek a sólymok aránylag ritkák, nehezen figyel- hetők meg, a bőrgyűjtemény ezenkívül soha sem adja az egyéni fejlődésnek tökéletes képét. Még a minden életkorból összeállított sorozat sem, a mennyiben ez természetesen csupa külön egye- dekből került ki s mert épen ezért nem tehetjük fel biztosan azt, hogy ezek az egyedek mind tel- jesen egyenlő fokozatokon érték vagy érték volna el a fejlődés tetőpontját. Elő alakoknak évek során át való szemmel kisérése volna szükséges, hogy megértsük azt a méretekben s színekben való roppant változékonyságot, a melyet épen a kerecsennél s a rokon sólymoknál tapasz- talunk. Az anyagról, melyre vizsgálataimat alapítot- tam, soraim végén számolok be. Előbb az össze- hasonlítást adom a következőkben. Falco sacer, Briss. (1760.) F. sacor, Gm. (1788.) Schlegel etc. F. lariíirius, Pall. (1811.) F. saquer, Heugl. (1869.) Petényi a kerecsenre a «laniarius» kifejezést használja s azt Linnétől származtatja.* A Linn. Syst. XII. javított kiadásában azonban csak egy F. sacerről s egy F.lanariusról van szó. Azt kell hinnem tehát, hogy mint előtte mások, úgy Petényi ís hibásnak, érthetetlennek tartotta a lanarius nevet (lana ? = gyapjú ?) s laniariusra (lanio = szakgatok) változtatta meg. Ujabban bizonyossá vált, hogy a lanarius nem a lanaból vagy lanioból, hanem a régi sólymászok «Lan- * Lá. cjegeiiícitige S5er= í)aítniB bee F. sacer unb F. Feldeggi fcftjufteUcn. Dbuio[)[ bas 'Bìatcrtafe, rocídics une jur iUn-fügung fteí)t, bennafjen gering ift, òa^ luir üon einer enb; giltigen (Sntfdjeibung ntd)t einmal träumen fön= nen, i)erínd)en mir bennodj an bie ©rfíarung biej'er g-rage, fo roeit co unó niög(id) ift, íjcranjntreten. 5?ie erfto ikbiiiguug ciiu'r füldjen 3]erg[eid}ung ift bie genaue Eenntnife ber inbioibneuen Entraide: lung. 2)od) gerabc biefe ftofìt auf ^iemoiften .(Qinber-- niffe. Tie ermäfjnten Ralfen finb nämtid) nirgen^ô ijäufig, baju fd)mer ju beodadjten unb eine 23aig: fammiung gibt uno non ber inbinibnellen (Snt= mid'eíung nie einen üolífommeneitíBegriff. Sind) bie ano aílon l'ebenèaltern ^ufaiiunengeftellten Serien nid)t, roeit fie natürlid; auô lauter einseinen ^nòu üibnen (iefteí)en, auf Ornnb rocíd)er man mit ©id)er= Ijeit nid)t baranf folgern faun, bafì fie alle auf gan^ gleid)eu Stbftufungen ben (Sipfelpunft iijter ©nt= nnd'ctnng erreid)ten ober erreidjt ijätten. Jfùrt: roälireubee SBeobadjten [ebcnber ^nbiuibneii roärc nottjroenbig, um bie Urfadjcu jeuer ungemeinen ©d)roanfungen ber íliaa^e unb ber garbentöne ju erfennen, roe(d)e gerabc bem SBürgfalfen unb feinen -i?ermanbteu eigen finb. iDaeÍJÍateriaíc, auf roetd)eê meine Unterfud)ungen fidjgrünben, entmidelte id) am iSnbe öiefeo ©d)iuf5= roorteê. 3>or illlem möge bie í^ergleidjung felbft folgen. JFalco sarcr, )Bri5s. (17ß0.) F. sacer, (Sin. (1788), ©c^teget, k. F. lanarius, ipall. (1811.) F. saquer, ^eiigl. ilSßO.) ^seténi)i beseidinet ben SBürgfaífen mit bem ^Jiamen F. laniarius Sinn.* ^jubem aber in ber XII. ßbition ber Sinn. (3i)ft. nur ein F. sacer unb ein F. lanarius '^n finbcn i|"t, fo muf5 id) eô glauben, òav^ '^eténxji, mie nor il)m aud) aubère, Sen "ìliamen lanarius (lana? = iÖoHe?) für fe(;ler-- t)aft, für unrid)tig l)ieít, ha[)er benfelben auf laniarius (lanio = äcrreif^en, äerfleifdjen) üer= änberte. 3« neuerer ß^i' erroieê eê fid) aie geroif;, bafi berciarne ulanarius» rocber ano «lana», nod) * Sietje (i'L'ársalküJú» (XIV. 3iV V- ááO). 128 neru-jéből* vau alkotva s ily alakban már Beloii használta ezt 155;j-ben, de nem a sacerre, hanem annak déliebhi rokonaira mint a F. Feldeggi, Schl. stb. Schlegel szerint a Linné laniirius-i5za sem azonos a sacerrel, a mennyiben valószínűleg egy fiatal F.gyrfalfiit irt le Linné ezen a néven. Úgy látszik tehát, hogy sem a laniai'ius, sem a lanarius nem helyes szinonimja a sacernek, a mennyiben más madárra vonatkozik. Hogy Petènti miért használja mégis a sacerre, annak oka az, hogy ö nem volt rendszerező ; de sanyarú viszonyai közt nem is lehetett volna az ; hiány- zott a mód. A Nemzeti Múzeum gyűjteményében talál- ható s a Petényi hagyatékában ismertetett da- rabok azt mutatják, hogy a kerecsen sólyomnak 2 tipusa lakik Magyarországon. Az egyik meg- felel annak, a melyet általánosságban sacernek neveznek, a másik nem. Az egyik tipusnak nagyjából il_yen a fejlődése : A palai madár homloka s a szeme fölött ha- ladó sávja fehéres ; a fejtetőt s a nyakszirfcet sötétbarna szárfoltok s rozsdás szegesek színe- zik, de rigy, hogy rendesen a barna szín az ural- kodó ; a dolmány valamilyen barna, világosabb szegésekkel ; a barna farok két közéj)ső tollán rendesen semmi világos folt sincs s a többi tol- lon is csak a|n'ó foltok állanak inírosan szemben. A sötétbarn